Siófok  15.5  •  8.3 kn       

Keszthely  17.7  •  4 kn       

Balatonfüred  15.2  •  9.6 kn       

Balatonboglár  16.3  •  7.4 kn       

Orfű  16  •  9 kn       

Velencei-tó  19.3  •  7.7 kn       

Tiszafüred  16.1  •  6.7 kn       

Mályi-tó  17.2  •  6.5 kn       

2021. szeptember 23., csütörtök

Egy évvel ezelőtt futott zátonyra a Costa Concordia

Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A tavaly január 13-án zátonyra futott Costa Concordia tragédiájának első évfordulójára a tragikus baleset okait nem sikerült teljesen felderíteni, a felelősöket azonosítani.

Egy évvel ezelőtt futott zátonyra a Costa Concordia

A katasztrófában 32 ember halt meg, köztük Fehér Sándor, a hajón dolgozó magyar hegedűművész. Két holttestet nem tudtak felhozni a tengerből. 

Vasárnap ezreket várnak Giglio szigetére. A Costa Concordia katasztrófájának első évfordulójára érkező hivatalos delegációkat, volt utasokat, az áldozatok rokonait, újságírókat. Emlékezőket, akik virágot hajítanak a tengerbe, vagy az oldalára dőlt hajótestet ismét lefényképező katasztrófaturistákat. 

A Giglióra tartó kompjáratok számát megkétszerezték. Vasárnap misét tartanak az áldozatok emlékére, emléktáblát helyeznek el. A genovai székhelyű Costa Crociere hajótársaság, az üzemeltető kirendeltségeiben félárbocra eresztik a zászlókat az egész világon.  

A sziget partjától 500 méterre levő, Scoglio delle Scole sziklacsoport legkisebb darabján akadt fel a tengerjáró, s az tavaly január 13-án este, háromnegyed tíz előtt pár perccel, hetven méteres léket "szántott" a közel 300 méter hosszú, 114 ezer tonnás óriáshajó oldalába. 

Áramszünet keletkezett, a Costa Concordia legalsó szintjeire bezúdult a víz. A hajó húsz fokos szögben megdőlt. Másnap reggelre már az oldalán feküdt. Az utasok többsége a vízbe csúszó hajó oldalán ereszkedett le kötéllétrával. 

"Szűz Mária, mit tettünk!" - ez volt Francesco Schettino kapitány első reakciója. A fedélzeten történteket a hajó fekete doboza által rögzített hanganyag segítségével rekonstruálták, de ennél is többet árultak el az utasok mobiltelefonjainak és videokameráinak felvételei, valamint később a személyes beszámolók.

A 2006-ban vízre bocsátott, 14 emeletes Costa Concordia a mindenkori legnagyobb tömegű vízi jármű volt, amely hajótörést szenvedett. 

A tragédia estéjén indult Földközi-tengeri körútra Civitavecchia kikötőjéből, 4229 emberrel a fedélzetén. A 3216 utasból közel ezer olasz volt, a többiek németek, franciák, spanyolok, horvátok, románok, törökök, britek, hollandok, osztrákok, svájciak, japánok, kínaiak, oroszok, chileiek és brazilok is, valamint három megmenekült magyar.  

A legénység is nemzetközi volt: a matrózok és a felszolgáló személyzet többsége a Távol-Keletről érkezett, a Costa Concordián kilenc magyar is dolgozott. 

Schettino a zátonyra futás után egy órával rendelte el az evakuálást. Az utasok beszámolói szerint parancsnoki utasítás, a kapitány és a tisztek segítsége nélkül menekültek. Kivételt egyedül a hajóorvos és a legénység nem tengerész tagjai képeztek, akik segítettek. 

A kikötői kapitányságot az utasok értesítették, Schettino kezdetben műszaki hibára hivatkozott. Mint kiderült, cselekvés helyett a Costa Crociere vezetőivel telefonon egyeztetett, de éjfélkor már Giglio szigetén volt - korábban, mint az utasok többsége. 

"A fenébe Schettino, azonnal menjen vissza a fedélzetre segíteni!" - kiáltották neki a telefonba a livornói kapitányságról, hiába. Schettinót őrizetbe vették, július 5-ig nem hagyhatta el Nápolyhoz közeli otthonát, azóta szabadlábon védekezik. 

Gondatlanságból elkövetett emberölés, környezetszennyezés, hajótörés, kapitányhoz méltatlan magatartás miatt indult ellene vizsgálat. A tragédiáért 12 személyt tartanak felelősnek, a kapitányon kívül a tiszthelyetteseket és a Costa Crociere válságstábjának menedzsereit.

A bizonyítási eljárás eddigi három ülését a közeli Grosseto városi színházában, zárt ajtók mögött tartották. A fekete doboz tartalmáról készült ezer oldalas szakértői jelentés szerint a hajó túl gyorsan és túl közel haladt Giglióhoz. A szakértők cáfolták Schettino kijelentését, miszerint műszaki hiba történt, és ő irányította volna a sziklának a hajót nagyobb baleset elkerülése végett. 

Az is megállapítást nyert, hogy a Costa Concordia megfelelő térképek, biztonsági jelzőműszerek nélkül haladt. A kormánynál olaszul nem beszélő matróz állt, aki nem értette Schettino parancsait. Nem nyert egyelőre bizonyítást az a feltételezés, miszerint a hajót a kapitány szándékosan irányította túl közel a parthoz, hogy olasz tengerészszokás szerint "bókoljon", vagyis a kivilágított óriáshajóval úgymond tisztelegjen a part előtt. Az sem nyert megerősítést, hogy Schettino alkohol vagy drog hatása alatt állt.   

Gianni Onorato, a  Costa Crociere vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az utasok 70 százalékával rendezték a kártérítési ügyeket. 

A Costa Crociere fejenként 14 ezer eurót ajánlott fel a túlélőknek. Nem közölték, hogy ezt pontosan hányan fogadták el. Olaszországban és az Egyesült Államokban többen csoportos keresetet nyújtottak be.  

Kétségek övezik magát a hajót, amelyet az első évfordulóra csak rögzíteni sikerült, dölését megszüntetni és elszállítani nem. A Costa Concordia legalább szeptemberig Gigliónál marad.

Atomtengeralattjáróval ütközött egy halászbárka Előző

Atomtengeralattjáróval ütközött egy halászbárka

Új rekord a földkerülő vitorlásversenyen Következő

Új rekord a földkerülő vitorlásversenyen