Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Az idén minden korábbinál előbb, már május elsején nyit a magyar tenger, akkor kezdődik ugyanis és május 11-ig tart Nyitott Balaton akció.

Miközben a Csobánc nosztalgiahajó már a nőnapi hétvégén kifutott a balatonfüredi kikötőből, a füredi mólón sílécekre akasztott festményekkel demonstrálták: az osztrák sípályákról kellene példát venniük a magyar turisztikai szereplőknek, ott ugyanis a téli főszezon után sem áll le az élet. A Balatoni Riviéra Turisztikai Egyesület rendezvényén elhangzott: a Balaton jó esetben mindössze két hónapig vonzza a turistákat, holott turisztikai szempontból egész évben jó adottságokkal rendelkezik. A festők és turisztikai szakemberek demonstrációja azt jelképezte: fel kell ébredniük a balatoni polgármestereknek, hivataloknak, vállalkozóknak téli álmukból, ha azt akarják, hogy több turista legyen a tó partján.

– Nem alszanak téli álmot a balatoni vendégvárók, hanem nagyon is aktívak – így látja Fekete Tamás, a Balatoni Regionális TDM-szövetség, valamint a balatonföldvári kistérségi turisztikai egyesület alelnöke. – Az idén minden korábbinál előbb, már május elsején „nyit” a Balaton, akkor kezdődik ugyanis és május 11-ig tart a regionális TDM-szövetség és a Magyar Turizmus Zrt. által kezdeményezett Nyitott Balaton akció, melyhez már több mit 320 partner csatlakozott egységes programkínálattal.

Igenis van tehát elszántság is, aktivitás is a vállalkozók körében, azt szeretnénk, hogy már tavasszal „idetaláljon” a turista, csakhogy eddig hiányzott a tavaszi balatoni kínálat. Pedig májusban már kiváló az idő, itt a leghosszabb, több, mint 200 kilométeres kerékpárút; az egyre népszerűbbé váló aktív turizmusra koncentrál ez az akció, de persze nyugágyakat is kiteszünk majd a Balaton partjára, ha fürödni talán még nem is lehet majd benne. Ez csak az első lépés, de meg kell tenni ezt is, azután a főszezon végeztével előállhat a régió az őszi gasztronómiai kínálatával, hallal, borral. Mindehhez persze valóban meg kell mozdulni, összefogás, lelkesedés kell, ami szerintem meg is van a vendégvárók körében.

Nem kell tehát felrázni a Balaton idegenforgalmában érdekelteket, kell viszont pénz bőven a régió fejlesztésére, mert ráfér, főleg, ha ezúttal pénzosztó és vendégváró is komolyan gondolja az „egész éves” balatoni szezont. Egy éve hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén: kiemelt gazdaságfejlesztési program készítését tervezik a balatoni üdülőkörzetre, a megyék számára biztosított forrásokon felül legalább 40 milliárd forint támaszthatja ezt meg 2014 és 2020 között. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár a múlt héten egy balatonfüredi kampányrendezvényen arról beszélt: 80-100 milliárd forintot különített el a kormányzat a balatoni projektekre. A balatoniak azt remélik, hogy – ugyancsak az ígéreteknek megfelelően – helyben is dőlhet majd el, hogy mire fordítják akár a 40, akár a 80 milliárdot, e szerep várhat például a Balaton Fejlesztési Tanácsra, mely egyelőre, akár csak tavaly, mindössze 220 millió forintnyi fejlesztési forrás fölött diszponál, ennyit oszthat el idén is pályázat útján.

A legtöbb település rendelkezik konkrét nagy, szezonhosszabbító tervekkel, ilyen a balatonszárszói régészeti park, vagy a zamárdi avar kori tematikus park. Hidvégi József fonyódi polgármester szerint pedig négycsillagos szálloda hiányzik nagyon a délnyugat-balatoni térségből. Legyen a Balaton az egészségturizmus közép-európai központja – ezt az új szlogent már Magyarósi György ajánlja. – A szálláshely-kapacitás megfelelő, a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózat rendelkezésre áll; rendezvényszervezés, szolgáltatások is a két kezelés közötti idő eltöltésére – így az „egészségipari” vállalkozást vezető szakember, a Siotour hajdani kereskedelmi igazgatója. – Egészségturisztikai szakemberképzés területén is egyedüli adottságokkal bírunk, az orvosi-egészségügyi szakmai háttér ugyancsak adott. Állítom: nem csak szezont hosszabbítana ez az ágazat, hanem vállalkozások százait, munkahelyek ezreit hozná létre. De elmozdulás lehetne abban is, hogy ne Magyarország legyen Európa egyik legkevésbé egészséges nemzete. Ezért is össztársadalmi érdek ennek a fejlesztése és nem a buliturizmusé!

Brachna János idegenforgalmi szakközgazdász arra hívja fel a figyelmet: a már 1993-ban megfogalmazott „Legyen a Balaton Európa családi tava” szlogen mellé jól megférne az egészségturizmus, azért, hogy az elő- és utószezon se maradjon el érdeklődés hiányában...

Március 21-én is lesz már „szezonnyitó”: a Balaton közepén, a Kelén hajón alakul meg egy tavaszköszöntő rendezvény keretében a Balaton Kör. A húsz legismertebb balatoni borász és vendéglátós alapítja meg és logópályázatokat is kiírnak. Új védjeggyel támogatnák azokat a balatoni vendéglátó egységeket, amelyek kínálatukat kizárólag, vagy meghatározó módon balatoni termékekre (borokra, halakra) alapozzák és balatoni munkahelyeket tartanak fenn a nyári szezonon túl is. Akció- és rendezvénysorozatot is terveznek Borpart néven, amelynek szlogenje és fő üzenete: balatoni bort a Balaton-partra!

Huszonegy éve tartottak utoljára licittárgyalást Zamárdiban a vízibicikli-kölcsönző helyekért, az, hogy idén újra így történt, azt is jelzi: nő a város népszerűsége a turisták körében. Hiszen ha a bérleti díj felsrófolása árán is megéri a kölcsönzősöknek... A legjobban egyébként maga a város járt a licittel, hiszen nőtt ezáltal a bevétele. Úgy tudjuk, hogy a licittel „felvert” zamárdi díj (mely versenytárgyalás előtt információnk szerint évi 200-250 ezer forint volt kölcsönzőhelyenként) már nagyjából eléri a hasonló balatonlellei bérleti díj mértékét, ugyanakkor még mindig messze elmarad a siófokitól...

Fónai Imre - Sonline