Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Az elmúlt években sok kritika eljutott hozzám arról, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség a nagyhajós versenyzést nehézkessé teszi. Sokan feleslegesnek tartják a sportorvosi engedélyt, az 50 millió forintos felelősség biztosítás fenntartását, a kötelező egyesületi tagságot, a versenyengedély beszerzését.

dr. Dulin György írása a versenyzési feltételekről.

Az elmúlt években sok kritika eljutott hozzám arról, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség a nagyhajós versenyzést nehézkessé teszi. Sokan feleslegesnek tartják a sportorvosi engedélyt, az 50 millió forintos felelősségbiztosítás fenntartását, a kötelező egyesületi tagságot, a versenyengedély beszerzését. 2022 őszén – csakúgy, mint a korábbi években - számos hajóosztály juttatott el kérelmet a Nagyhajós Bizottsághoz, hogy a Versenyrendelkezésekben rögzített aktivitási előírások alól adjon felmentést, többek között arra hivatkozva, hogy a versenyzési feltételek nagyon megnehezítik a hajóosztályok részére előírt aktivitási mutatók teljesítését.

A problémák felvetése után nézzük meg a jelenlegi jogszabályi kereteket. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: „Sporttörvény”) szerint egy sportoló kétféle jogállású lehet. Lehet versenyző (ezen belül amatőr, illetve hivatásos sportoló, ezen utóbbi jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytatja a tevékenységét), másrészről lehet szabadidő-sportoló. Nyilvánvaló, hogy a nagyhajós vitorlázók vagy amatőr versenyzőként vagy szabadidő-sportolóként határozhatók meg.

A versenyzőnek a versenyrendszerben (ilyennek minősül a bajnokság is) való részvétel feltételeként sportolói igazolvánnyal (versenyengedély) kell rendelkeznie. A versenyengedély főszabály szerint csak sportorvosi engedéllyel együtt érvényes. A Sporttörvény azt is előírja, hogy amatőr versenyző csak sportegyesületi tagként sportolhat. Az amatőr versenyző továbbá a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt pedig az amatőr versenyző sportegyesület tagjaként kapja meg.

A Sporttörvény alapján a sportszövetség amatőr, hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert működtethet (bajnokságot írhat ki). A számunkra jelen esetben releváns amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr versenyzők mellett csak hivatásos versenyzők, és ők is csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. Ennek értelmében szabadidő-sportolók a sportszövetség által kiírt bajnokságban (versenyrendszerben) nem vehetnek részt.

A szabadidő-sportolónak mindössze annyi lehetősége van a Sporttörvény alapján, hogy magát önkéntesen regisztrálhassa a Nemzeti Sportinformációs Rendszerben. (NSR)

A jogszabályi környezet ismertetése után érdemes azon a kérdésen elmerengeni, hogy szükséges-e fenntartani a nagyhajós vitorlázók amatőr versenyzői jogállását, vagy a továbbiakban szabadidő-sportolók legyenek? A kérdést persze úgy is fel lehet tenni, hogy a nagyhajós vitorlázók továbbra is szeretnék-e megtartani a jelenlegi kötöttségeket (sportorvosi engedély, sportegyesületi tagság, versenyengedély) annak érdekében, hogy részt vehessenek a hajóosztályuk magyar bajnokságán?

A kérdésre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni. Azt gondolom, hogy talán nem is érdemes a kérdést egységesen szabályozni. Első lépésként fontosnak tartom, hogy egy ilyen stratégiai kérdésben legyen beleszólása az adott hajóosztálynak: ők hogyan képzelik el a jövőbeli nagyhajós versenyzésüket? Vajon fenn akarják-e tartani a Sporttörvény által előírt kötöttségeket annak árán, hogy magyar bajnokságot rendezhessenek? Elképzelhetőnek tartom, hogy lesznek olyan hajóosztályok, akik megelégszenek a jövőben a flottabajnoksággal azon az áron, hogy az amatőr versenyzői jogállással járó terhektől megszabaduljanak. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egy bajnoki címnek nem az ad értéket, hogy mi a neve (példával szolgálva 30-as Cirkáló Magyar Bajnokság VAGY Magyar 30-as Cirkáló Bajnokság), hanem az, hogy milyen küzdelemben, hány hajót és milyen ellenfeleket sikerül legyőzni. Ez pedig nem fog változni pusztán azon az alapon, hogy a „jogi csűrés-csavarás” érdekében változtatunk az elnevezésen, és ezáltal könnyítünk a feltételrendszeren!

                                                                                                                      Dr. Dulin György ügyvéd

                                                                          a 30-as Cirkáló Osztálykapitánya és a Nagyhajós bizottság tagja