Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A rendőröket szidni olyan trendi dolog manapság, a vízi rendőröket hajós körökben pláne. Aki most erre vágyik, ne is olvassa tovább írásunkat, mert itt és most a dicséret következik.

Kétnapos badacsonyi vitorlásversenyről hazafelé fáradtan haladunk a boglári kikötő irányába. A szél egyáltalán nem fúj, de vitorlázni egyébként sem tudnánk, mert vitorláinkat Badacsonyban odaadtuk a vitorlajavító sporttársunknak, hogy néhány apró javítást végezzenek rajtuk.

Jobb híján motorozunk, mert valahogy azért haza kell jutnunk. Nem akarjuk túlfeszíteni a húrt ezért Szemes (anyakikötőnk) helyett Boglárt vesszük célba. Jankovics telep közelében a déli part mentén sunnyogunk, amikor célba vesz bennünket egy szép piros rendőrségi motorcsónak. Kicsit lelassítunk, de nagy képzelőerő nem kell ahhoz, hogy egy szál árboccal ugyan mitől mozog a hajó alattunk.

A rendőrök kultúrátlan mellénk állnak, előre kikészített pufferek vannak a hajójukon. Köszönünk egymásnak, majd ellenőrzés alá vonnak. Előkaparjuk a papírjainak, igyekszünk igazolni, hogy miénk a hajó és mi vagyunk azok akik, sőt még van képesítésünk is. Papírjaink gyakorlatilag rendben, persze mindannyian tudjuk, hogy mi a baj velünk. Meg is kérdezik udvariasan, hogy tudjuk e, miért vannak itt. Bűnbánóan a motorra nézünk, mit a világegyetem közellenségére és konstatáljuk, hogy mindenki tisztában van mi volt a mágikus haladásunk záloga. Nem kérik, hogy térdepeljünk kukoricára vagy menjünk gyónni a partra érés után azonnal, szóval nem kezdenek bele a mesébe, hogy a Balatonon nem szabad motort használni és nem akarnak bűnbánatra kényszeríteni. Egyszerűen csak konstatálják a tényt és végzik a dolgukat olyan kulturáltan, ahogy ezt lehet és kell. Mi persze próbálunk jópofáskodni, hogy ígérjük nem szarozza össze a motorunk a Balatont, a kicsi 5 lovas motorunkkal egyébként is úgy tudunk haladni mint a tetű és mi örülnénk a legjobban, ha vitorlázhatnánk és nem zörögne ez a kávédaráló itt a hajó végében. Szerintem mi jobban utálunk motorozni, mint amennyire a hatóság tiltja azt. Éppen elég büntetés, ha órákig kell ezt a szörnyű zörgést hallgatni csak azért, hogy időben célba érjünk.

A két fiatal rendőr szakszerűen és korrekt módon járt el, valószínűleg pontosan tudták, hogy éppen egy tök értelmetlen szabálynak próbálnak érvényt szerezni. Hivatalosan figyelmeztetésben részesítenek és elmondják, hogy bekerültünk valami rendszerbe, aminek az a következménye, hogy a következő motorozás 5-50 ezer forintba fog kerülni. Nem jó hír ez így május végén, a versenyszezon legelején. Nem olcsó sport ez a vitorlázás, főleg ha pénteken délután szélcsendben indulsz Füredre versenyezni vagy vasárnap haza akarsz érni éjfél előtt. Ha nem dramatizáljuk túl a helyzetet, akkor ezt motor-bérletnek tekintjük és beállítjuk az éves költségvetésünkbe a nevezési díjak és a vitorlavásárlás közé.