Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Érdekvédelmet szerveznek a balatoni vitorlázók, mert szerintük már a turizmus fejlődését gátolják a Balatoni Hajózási Zrt. megemelt, áprilisig befizetendő kikötői díjai.

A cég szerint a piac diktálja az árakat. Egyelőre pihennek a vitorlások Gelencsér János, a balatoni vitorlázók érdekvédelmének fő szervezője szerint a két és fél ezerre tehető balatoni vitorlástulajdonos többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a 22 tóparti önkormányzat tulajdonába került Balatoni Hajózási Zrt. egyre drasztikusabban emeli a kikötői díjait. Balatonbogláron idén 25–30 százalékkal emelkedtek a díjak az előző évihez képest. Egy középkategóriás kis vitorlás kikötői helyéért április elsejétől november végéig tavaly 270 ezer forintot, idén pedig 344 ezer forintot kell fizetni. Gelencsér János szerint a Balatonon piaci erőfölénnyel bíró cég árai miatt egyre többen kényszerülnek feladni a hobbijukat, vagy más kikötőkben helyet találni, ami károsan hat az üdülőrégió turizmusára. – Megengedhetetlen, hogy a személyhajózás veszteségeit velük fizettetik meg – mondta Gelencsér. A boglári vitorlázók sérelmezik azt is, hogy nem az igényeiknek megfelelően épült meg uniós pénzből a tavaly átadott boglári kikötői szolgáltatóház. Horváth Gyula, a hajózási cég vezérigazgatója szerint nincs mit számon kérni azon, hogy egy piacgazdaságban profitorientáltan működik egy cég, akkor sem, ha az önkormányzati tulajdonban van. Szerinte a kikötői férőhelyek iránti kereslet a mai árak mellett is elegendő, a kikötők a szezonban átlagosan több mint 80 százalékos telítettséggel üzemelnek. A Balatonon ötezerre tehető kikötői férőhelynek valamivel kevesebb mint a fele felett diszponál a társaság, árai pedig a balatoni átlag alsó harmadában mozognak, pedig egyedülálló szolgáltatást nyújt kikötői láncával, melyek nagy részét igénybe vehetik túrázásra a velük szerződők – érvelt a cégvezető. Leszögezte, az állam azért tartotta egyben a privatizációkor a hajózási társaságot, hogy biztosítsa a veszteséges személyhajózás jövőjét is. A személyhajózásból fakadó veszteségeket nyugodtan finanszírozhatnák akár a kikötői lánc profitjából is, de nem teszik, mert stratégiailag fontosnak ítélik az üzletág fejlesztését. A kikötők üzemeltetéséből fakadó, átlagosan 15–17 százalékos profitot rendre visszaforgatják az üzletágba – cáfolta az érdekvédőket az igazgató. Az elmúlt 17 évben fejlesztésekre fordított 5,3 milliárd forintnak közel a felét költötték vitorláskikötők építésére, felújítására. A hajózási társaság kikötődíjai az elmúlt években átlagosan inflációt követően emelkedtek, de idén a tavalyi áfa növekedést is bele kellett kalkulálni, illetve azon kikötőknél, ahol a beruházások miatt nőtt a szolgáltatás színvonala, és más besorolásúvá vált a kikötő (ilyen a boglári is) így nagyobb volt a drágulás. Horváth Gyula kifejtette, cége kemény megszorítások árán érte el a csúcseredménynek számító 150 millió forintos adózás előtti eredményt. A boglári kikötőfejlesztéssel kapcsolatban közölte, a beruházás garanciális hibáinak kijavítása és a terület rendezése folyamatban van, a végső átadás május végére várható. A kifogásokat szubjektívnek minősítette. A boglári kikötői férőhelyek háromnegyede elkelt az idei szezonra, a „turizmusellenesnek” minősített árak ellenére – tette hozzá.