Elképesztő futam volt megint, beragadt rajttal, orrvitorla problémával, zseniális taktikai megoldásokkal – ismét mennyország és pokol, csak most a vége mennyország lett.

Másodikak lettek a pénteki sorsdöntő arany futamban Las Palmasban.

Elképesztő futam volt megint, beragadt rajttal, orrvitorla problémával, zseniális taktikai megoldásokkal – ismét mennyország és pokol, csak most a vége mennyország lett.

A tudósítás címét előre leírtam, még a pénteki futam előtt. Arra gondoltam, az nem lehet, hogy a Sámánok, akik ezen a versenyen tudtak rajt-cél győzelmet aratni, akik a nyolcaddöntőben a második és harmadik futamban egyaránt vezető pozícióban kezdték a befutó hátszélszakaszt (és mindkétszer harmadikok lettek, egy hajszállal) ne jussanak tovább. Az a pontosság, kreativitás, küzdőképesség, amit az eddigi versenyeken felvillantottak, indokolttá tette ezt a várakozást.

És erre volt jó példa a pénteki, utolsó futam is. Ha tízszer ráfaragnak, akkor is tudnak küzdeni, az utolsó pillanatig.

Nem indult jól a verseny. A rajtnál beragadtunk, negyedikként kezdtük az első cirkálószakaszt. Kifordultunk jobbra, a többiek húzták a balost. A pálya közepén, a találkozáskor maradt a negyedik hely, de később a felső szakaszon egy újabb keresztezésnél már harmadikak voltunk... A felső bóját elsőnek az USA vette, utána 17 másodperccel a malájok, 25 másodperc múlva mi, aztán 39 másodperccel később az argentinok. Az első hátszélben a pálya jobb oldala felé nyitottunk, USA és MAS egymással csatázott a másik oldalon. A lenti kapunál maradt a harmadik hely. Elsőként az USA csapata fordult, de a genakker levételnél hibáztak. 7 másodperccel később fordultak a malájok, mi harmadikak voltunk 19 másodperccel az első után, az argentinok plusz 39 másodpercnél fordultak. A második cirkálószakasz elején a kötelek közt valami akadás történhetett, nem jött fel az orrvitorlánk, teljesen le kellett engedni, majd újra felhúzni… sajnos a közvetítésben nem lehetett mindent pontosan látni. A magyar csapat hamar orvosolta a hibát, de értékes métereket vesztettünk. Jobbra indítottunk, majd áthúztunk balra. Az első helyért közben ádáz küzdelem folyt az amerikai és a maláj hajó között, méterekre voltak egymástól. Vajon tudunk-e hasznot húzni az ő párbajukból? Mindenképpen meg kellene vernünk az amerikaiakat a továbbjutásért, a cél itt még távolinak látszott. Kaptunk egy balos szélfordulót (a tegnapi és tegnapelőtti orbitális balszerencse után egyszer be is jöhet valami, de nagyon...). Az utolsó bóját másodikként vettük Malajzia mögött 2 másodperccel, 7 másodperccel később jött az USA, 37 másodpercre rá Argentína. Itt már világos a képlet: ha marad az állás, Malajzia biztos továbbjutó, nekünk nem rájuk, hanem az amerikaiakra kell figyelnünk. Mindenki a pálya bal oldala felé indított, egy idő múlva kihalzoltunk a jobb oldalra. A malájok követtek minket. És természetesen keményen tartottak minket, mélységre vitorláztunk és próbáltuk elkerülni a zavarásukat. Az USA maradt a pálya bal oldalán, a szerencsére játszottak. Voltak néha számunkra kifejezetten rosszul kinéző pozícióban, de végül nem tudtak a közelünkbe átjönni. A célban elsők a malájok, a végén 1 másodperccel megközelítettük őket, másodikként. Harmadik az USA, negyedik az argentin csapat. Ezzel tehát tovább jutottunk a negyeddöntőbe, csoportunknak sikerült a legszorosabb végeredményt produkálni: Malajzia 14 ponttal, Magyarország 13 ponttal továbbjutó, Argentína 12, az USA pedig 11 ponttal búcsúzik. A negyeddöntőben – november 27. és december 1. között - Németország, Hollandia és Chile lesz az ellenfelünk – kemény menet lesz, de a Sámánok bebizonyították: semmi sem lehetetlen!

Sikerült elérni Berecz Zsombort whatsappon:

"Már egy ideje tudtam, hogy a továbbjutás az utolsó futam utolsó hátszelében fog eldőlni, és ez így is lett. Most van egy pár napunk, hogy összerakjuk egy kicsit a rajtokat, de bőszélben egyszerűen hibátlanul működött a csapat. Az első hátszél végén volt egy kis gond, elakadt elöl a genakker, ki is szakadt a trimmzsinórnál, az orrvitorla felhúzásnál emiatt volt baj, de sikerült megoldanunk. A második cirkálószakaszban a baloldalon azt mondtam a fiúknak, ha már Sámánok vagyunk, mindenki gondoljon erősen egy 10 fokos balos szélfordulóra, és így is történt, visszajöttünk a játékba. Az USA csapatát kellett megvernünk a továbbjutásért, ők ma azzal a hajóval mentek, amivel mi tegnap. És bár teljesen egyformák a hajók, az valahogy nem teljesít olyan jól a hátszélben. Ez megnyugtató volt. A malájokkal a befutóban az volt a nehéz, hogy állandóan tudatosítanom kellett magamban, hogy elég a második hely, nem kell őket megverni. Én általában mindig győzni szeretnék. Ennek a versenynek minden percét élvezem. Az az igazság, hogy az olimpia óta nem vitorláztam rendesen. Most ugyanabban a flowban vagyok mint akkor. Újra érzem, mennyire csodálatos sport a vitorlázás!"

A csapat: Németh Áron, Gyapjas Zsombor, Huber Lél, Lillik Ákos, Adorján Csaba, Goszleth Marcell, Németh Domonkos, Bakóczy Róbert és a kapitány, Berecz Zsombor.

Tehát a nyolcaddöntők után a negyeddöntőre újra belép nyolc kiemelt nemzet ezen a szinten: GBR, DEN, GER, NED, NZL, AUS, ITA, ESP. Ezután a kör után már tényleg csak nyolc csapat küzd tovább az elődöntőben, és itt alakul ki a négy nemzet döntője december 3-án.

Az SSL Gold Cup, amelynek a státusza World Sailing special event, ízelítőt adott már eddig is abból, hogy miképpen lehet izgalmassá tenni ezt a sportágat. Maga a formátum, a selejtezők rendszere, ahogyan 56 nemzetből egyforma feltételekkel kiválasztódik végül az első négy helyezett, a minden csoportküzdelmet lezáró arany futam, az elődöntők és a döntő magas kockázata (ezen a szinten már egy-egy futam van csak!), az egyforma hajók, maga a pálya, végig izgalomban tartják a nézőt. Hol van már az az idő, amikor azt mondták, vitorlás versenyt nézni olyan, mintha a fű növését próbálná valaki megfigyelni… Itt az élő közvetítés sokszínűsége, a nagyon jól szerkesztett honlap, amelyen személyiségeket is bemutatnak, nem csak csapatokat, egyaránt folyamatosan ébren tartja a figyelmet. És a befutók… valami elképesztő, hogy milyen szoros, látványos célbafutásokat látni. 

Egyedül a „Labdarúgó VB a vitorlázásban” szlogent kellene elfelejteni – de egy marketinges biztos meg tudná magyarázni, ez miért jó…

Visy László Oszi