Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Raffica a 2018 - as Bol d’Or - on

A Raffica Team idei év első külföldi versenye volt szombaton a Genfi tavon, Svájcban. Immáron 7. alkalommal indultunk, ismét a vándorkupa elnyerése volt a célunk. 
A csapat, a hajó felkészülten vágott neki a versenynek. A reggeli 10 órás rajt igen lassú volt, a gyenge szélben csendesen haladtunk át a mezőnyön, majd kerültünk az élre. Kisebb erősödésben a katamaránok között is forgódtunk, majd Lausanne városától gyenge szélben töltöttünk megszámlálhatatlan órákat. A fordító bójánál egy óriási (20perces) zivatar eláztatott bennünket, de az sajnos semmi szelet sem hozott. A fordítónál 9 órás vitorlázásnál tartottunk... A korábbi években koradélután már a visszafelé út felénél “szoktunk” járni. Persze, amikor volt szél...
A délipart és vízközép között haladtunk a befutó irányába, állandó követő hajónkkal a TBS, - Psaros 40-es tipusú -, osztrák csapattal. A korábbi években ellenfelünk a Syz&Co volt, de az idén menet közben már korábban feladta. 
A francia partvonalnál hajózni egy örökkévalóságnak tűnt... Volt még vizünk inni, de a szendvicseink elfogytak. A lelkesedésünk persze megvolt, de az állandó szélcsend a teljes sötetségben nagyon fárasztó volt. Lassan 18 órája vizen voltunk. (A rajt előtt már 1.5 órát is vizen töltöttük). 
TBS végig mögöttünk....
Mivel tisztes távolságban volt, nem éreztük magunkat veszélyben. Majd egyre csökkent a távolság a két hajó között. Hiába fogtuk előről, gyorsabban tudott akkor haladni. Közel a befutóhoz (15km-rel előtte) utol érte a hajónkat, alánk jött, megelőzött, elhagyott bennünket...