Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Szombaton reggel fél 8 után elindultunk a BL-ből a SleepWalker fedélzetén, hogy időben megérkezzünk Fonyódra, a cms-Schuller Kupára. Szerettük volna az új tűzpiros genakkerünket kipróbálni a rajt előtt.

Nagyon hamar odaértünk a fonyódi kikötő bejáratához, ezért bőven volt időnk a beállításokat próbálgatni az időközben 15 csomósra erősödő szélben. Reffeltünk, de az alba drótkötelének szakadása miatt szerelnünk is kellett, így a Genakkert még sem tudtuk a futam előtt próbaképpen felhúzni.
Győri Attila a péntek esti nevezéskor megmutatta a pályarajzot, amely szerint egy jobbos hagyományos olimpiai pályát kellett teljesíteni: Kreuz-Raum-Raum-Kreuz-Hátszél-Kreuz.

A rajtlövés pillanatában 15-16 csomós szél fújt, mi sajnos az „albázási problémák” miatt reff2-vel kényszerültünk nekivágni a futamnak. A lé-rajt volt kedvezőbb és mi a legjobb helyen a bója közelében startoltunk, alattunk egy 11mOD hajó felettünk az X35-ös Lábad-X és a többiek. Folyamatosan pörgött ide-oda a szél ezért a gyorsan forduló kisebb hajók (Melges24, 11mOD) előnyben voltak, melyet jól ki is használtak a relatív sok fordulóval, így szinte mindig élesebben tudtak haladni a mezőny nagy részénél.
A felső bójához a 70-es cirkálók és a Random érkeztek elsőként, őket követte a Sleepwalker és a Lábad-X, majd a 11mOD hajók Fortély és a Bolero. Mi azonnal felhúztuk a Genakkert, ugyanígy tettek a 70-es cirkálók és a Melges 24 is. Ellenben azok jártak jobban, akik előbb élesebben megpróbáltak magasságot nyerni és csak azután húzták fel a hátszélvitorlát. Hauzolást követően, változatlan sorrendben haladtunk a lé-bója irányába. A második kreuz szakaszban is megmaradt az élénk, forgolódó szél, a Gardazzurra feljött és a Fortély is közel került hozzánk, az első 8 hajó relatív közelségben érte el újra a felső fordulót, talán a Gardazurra és Random előnye nőtt leginkább, őket már nehezen lehetett volna behozni.

A hátszeles szakaszra gyengült a szél, de a pálya bal oldala előnyösebbnek bizonyult, így megelőzött minket a Fortély és a Lábad X is.  Ekkor kezdte mindenki keresni a bafutót, mert valahol a lébója körül kellet volna lennie, de a ’zsűrihajót’ nem találtuk. Láttam, hogy a Simóék is újra kerülik az alsó bóját, majd így tesz mindenki szépen csordaszellemben. Újra felkreuzolunk, hátha mégis a kreuzbójánál lesz a befutó, rendesen feljövünk, mert jobb oldalról frissül a szél és abszolút harmadikként vesszük a bóját, kezd gyorsulni a hajó…végre!

Teljes tanácstalanság a mezőnyben, hiszen sem lent, sem fent nem észleltünk befutót, ekkor felhívtam a versenyrendezőt, Győri Attilát mobilon, aki tájékoztatott, hogy lent volt a befutó és a „média motoroson” írták a sorrendet és az időket. A nagyobb motorosnak mentenie kellet egy árboctörést szenvedett versenyzőt, ezért nem azt láttuk a befutónál. Mondjuk ez nem egy világbajnokság, de azért ezt szervezettebben is meg lehetett volna oldani. Talán jövőre jobban sikerül a rendezés.

A díjkiosztóra még azok is megnyugodtak, akik élesen kritizálták a rendezést. Következtetésképpen elmondható, szép idő volt, jót vitorláztunk, de a rendezésnek le kell vonni a tanulságokat.
 
A Yardstick Trophy Nagyhajós Kupasorozat összetett versenyében 5 forduló után a „sárga zászlók” viselői a Termoplusz kupán:
YS I – Amphitrite
YS II – Vivace
YS III - Birdie