Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Az orfűi vitorlázás történelme immáron 43 éves múltra tekint vissza, és ma már talán nehéz elhinni, hogy volt idő amikor hetvennél is több Optimist vagy 30 Kalóz állt rajthoz egy-egy versenyen.

Tavak létesülnek a völgyben
Orfű a baranya megyei Hegyháton, a Mecsek-hegység északnyugati „hátánál”, Pécstől 15 km-re elhelyezkedő üdülőfalu. Az orfűi völgy mélyén folydogáló patak három kis falut – Orfűt, Mecsekrákost és Tekerest – font össze, a keleti oldalvölgyekbe további két falu, Bános és Mecsekszakál települt. A hatvanas években ezt a területet egységes üdülőterületté formálták, amelyet ma Orfű néven ismer az ország.
A hatvanas évek elején a Mecsek-hegység oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben. Elsőként a 11 ha területű Orfűi-tó készült el 1962-ben. 1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó jött létre a horgászok, vízi sportolók nagy örömére. Jellege szerint völgyzárógátas víztározó. Jelenleg Baranya megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező tava. Ezeket követte a 30 hektáros Herman Ottó-tó, – nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról kapta – ami hal és madár-rezervátum. A negyedik tó 1970-ben készült el, ez a 10 hektáros Kovácsszénájai-tó, amely elsősorban a horgászok örömére szolgál. A négy tó összesen 113 hektár vízfelülettel rendelkezik. A tórendszert a Vízfő-forrás táplálja.
Csak a 60-as évektől, a tórendszer kialakításával vált ismertté Orfű, ekkortól beszélhetünk a turizmus elterjedéséről is a mára már kiépített, idilli üdülőparadicsomban. A tórendszert Palkó Sándor egykori Baranya Megyei Tanácselnök álmodta meg, akinek bronz mellszobrát 2004. október 9-én avatták fel a Pécsi-tó partjánál.

Megjelennek a vitorlázók
Vitorlázásra a 2.5 km hosszú és átlagban 500 méter széles Pécsi-tó alkalmas, elsősorban a kis vitorlás jollék számára ideális. 1967-ben Heinemann István vezetésével, Abosi Tibor, dr. Siptár László, Grull Ottó és Nagy-Pál Jenő létrehozták a Pécsi Vízügyi SE-t és a Geodézia SE-t, ezen egyesületek voltak a tó első vitorlás klubjai. 1968. szeptember 7-én tartották a tavon az első vitorlásversenyt az I. Vásárhelyi Pál Vitorlás Emlékversenyt, amit ezt követően tíz éven keresztül, minden augusztusban megrendeztek. Ebben az időben a tó északi részén a gát közelében folyt a vitorlázás, itt voltak a klubok kezdetleges telephelyei. Két évvel később már három vitorlás klub alakította meg a Baranya Megyei Vitorlás Szövetséget. A harmadik szervezet a Sopiane Vasas SK vitorlás szakosztálya volt. A szövetség elnöke Heinemann István lett. A területi szövetség megalapítását 1971-ben követte a saját lap, a helyi vitorlásújság létrehozása Baranyai Vitorlázás néven.Ebben az időben példamutató vitorlás sportélet volt a Pécsi-tavon, a 71-es évadban már 8 vitorlásversenyt rendeztek az Orfűiek. A baranyai vitorlázás első virágkorával esik egybe, a régió azóta is legsikeresebb versenyzőjének, a szöuli olimpiát megjárt Székely Antal pályafutásának kezdete.
Az első vitorlástábort 1974 júniusában tartották a Vízügyi Igazgatóság munkatársainak gyermekei részére. A 30 táborozót számláló tíz napos képzés sikerén felbuzdulva a Pécsi Vízügyi SE a Sirály KTSZ-nél 6 db Optimistet rendelt, ifjúsági programja megvalósításához. Még ezen év decemberében megalakult a negyedik vitorlás szervezet, a Pécsi Tervező Vállalt Vitorlás Szakosztálya. Sajnos néhány hónap működés után kiderült, nem lesz megoldás a Pécsi-tavi telephely kialakítására, így a vállalat balatoni üdülőjébe tették át székhelyüket és ezzel egyidejűleg megszüntették orfűi működésüket.
A 70-es évek végén Karádi Károly és Jakabos Zoltán kezdeményezésére az orfűi vitorlásélet áttevődött a Pécsi Testnevelés és Természetbarát Egyesület Vitorlás Szakosztályába tekintettel, hogy a vállalatok által fenntartott sportklubok működése elnehezült. A Vízügyi Igazgatóság más sportágakat kezdett preferálni olyannyira, hogy még a hajópark nagy része is elkerült a tóról, pedig ekkorra már voltak országosan is jegyzett orfűi vitorlázók.

Vitorlástelep és kikötő épül
Fittler Miklós a 80-as évek első éveiben kiharcolt egy új területet az orfűi vitorlázás számára. A gáttól délebbre a tó közepe felé, a nyugati oldalon létesült a ma is használt telep. Reménytelennek látszó küzdelembe kezdett Fittler Miklós és csapata, de az első hívó szóra közel száz baranyai vitorlázó gyűlt össze és segítette az első lépéseket. Az orfűi vitorlázás újraindítását a Magyar Vitorlás Szövetség is támogatta. A kis vitorlázó közösség körbekerítette a frissen szerzett parti telket, sólyát és mólót építettek és hamarosan a kis klubház is kinőtt a földből. Balatoni kapcsolatok révén szinte hetente kapott az orfűi klub egy öreg, felújításra szoruló hajót, sőt a tagság által összeadott pénzből vadonatúj Optimisteket vásároltak Kenesén, North vitorlákkal, darabonként 4000 forintért. A Vízügytől érkezett sportolók elkezdték szervezni az edzéseket és a hajókarbantartást, megkezdődött ismét a versenyvitorlázás. Rendszeressé vált a balatoni versenyeken való orfűi részvétel és kicsivel később a helyi versenyrendezés is állandó lett.
A balatoni sportolók felismerték, hogy a Pécsi-tó szakmailag is kiváló gyakorlóterep. A szélviszonyokat mindig befolyásolja a domborzat, a tó alkalmas a fiatal utánpótlás korú sportolók megmérettetésére. Dolesch Iván, az ország akkori egyetlen vitorlás mesteredzője kijelentette: „Orfűn megmérettethetné magát a serdülő korosztály, új környezetben, kis vízfelületen, változó szélviszonyok, akár speciális pályák kijelölése mellett.” A 80-as években több mint nyolcszáz gyermek tanult vitorlázni Orfűn, a vitorlássport újraélesztését követően.
Az új telephelyen már otthonra leltek a szörfösök is. Gömöry János tervei alapján elkészült a hangár, amelyet pár évvel később átépítettek és kibővítettek, szemmel láthatóan alakult az ingatlan kikötő jellege. Az anyagi források szűkössége miatt a vizesblokk közvetlenül a bejárat mellett épült fel, így nem kellett átemelő csatornarendszert kiépíteni. A Scherer-család jelentős szerepet vállalt abban, hogy ismét kihívás lett Orfűn versenyezni. Ekkoriban Scherer János „szállította” a legjobb eredményeket Orfűre. A klub, versenyrendezőként kiemelt kategóriájú minősítést kapott. A családi kapcsolatok révén Fittler Miklós édesapja, Fittler Dezső – aki az MVSZ örökös tiszteletbeli tagja – patronálta leginkább országos szinten a Pécsi-tavi vitorlázást. Starnfeld Iván az MVSZ elnöke és Erdélyi István is jelentősen hozzájárult, hogy ezen a kis tavon népszerű lett a vitorlázni. Az MVSZ jelenlegi vezetésében is ta lálunk olyan vitorlázót Nagy R. Attila személyében, aki ebben a virágzó időszak ban orfűi Optimistes volt. Olosz Dávid szintén 1995-ig orfűi sportoló volt, a Pécsi-tavon tanult vitor lázni, majd a nemzetközileg is elismert Sallai – Olosz 470-es páros tagjaként ért el sikereket. Takács Dóra 1998-ban, Op osztályban bajnoki bronzérmet szerzett az Orfűieknek.
A 80-as évek végén szörfösök is egyre többen lettek, saját klubházra vágytak. Először három betongarázst állítottak fel a telek déli részén, majd később könnyű sátortetőt húztak a garázsokra. A garázsok előtt úszóstéget tettek vízre. A 90-es években szervezetileg is kiváltak a deszkások a vitorlás szakosztályból, új egyesületet alakítottak. A szörfösök kezdeményezését a vitorlázók is követték és 1998-ban megalakították az azóta is működő Orfűi Vitorlás Egyesületet. Az OVE első elnöke az elvitathatatlan érdemeket szerzett Fittler Miklós lett, majd 1993-ban Ribacz Gyula váltotta a vezetői poszton. 2001-től Anka Attila vezeti az orfűi klubot, a jelenlegi elnökség tagjai Rendeczki Lajos, Kellényi István, és Ribacz Péter.

Hajók a Pécsi-tavon
A tó első két vitorlását Palkó Sándor, a Baranya Megyei Tanács VB elnöke adományozta az orfűi vitorlázóknak. Kezdetben Kalózok voltak a Pécsi-tavon, majd megjelentek az M Jollék és idővel az Optimistek. A vízügyes hajók Balatonra kerülésével a 70-es évek végén szinte eltűntek a vitorlások a tóról. Balatoni és velencei-tavi sporttársak siettek az Orfűiek segítségére azzal, hogy adakozásuk révén jött létre ismét egy jelentős egyesületi hajóflotta.
Már az új vitorlástelepen jelentek meg az első lengyel Finnek, Molyok. A Hajógyárból Optimisteket kapott a klub, sőt a siófoki vízügyesek visszajutatták az elszármazott hajópark egy részét, így ismét lettek Kalózok. Agárdról két 470-es érkezett és a Spari is támogatta néhány hajóval a klubot. Volt idő, amikor Star is ékesítette a Pécsi-tó hajóparkját. Jelenleg az egyszemélyes osztályok dominálnak, főleg a Finn és az Optimist, de van néhány Laser és három 470-es is.

Rendszeres és tradicionális versenyek
A tó első vitorlásversenye az 1968-ban megrendezett Vásárhelyi Pál Vitorlás Emlékverseny volt. Három évvel később már 8 versenye volt az Orfűieknek. Rendeztek Évadnyitót és Évadzárót, voltak Megyebajnokságok, Alkotmány Kupa a juniorok részére, Lázár deák Emlékverseny a Geodézia szervezésében és természetesen 1971-ben is megrendezték a már tradicionális Vásárhelyi Pál Vitorlás Emlékversenyt. A vitorlás versenyszezon május elején kezdődött és október közepéig tartott. A 70-es évek elején rendszeresek voltak 30-40 hajót számláló mezőnyök a Kalóz osztályban. Visszajártak Orfűre az EVIG, az OVH, az MNB, a Vörös Meteor, a NIKE és a MEDOSZ versenyzői, jöttek Keszthelyről, Zalaegerszegről és még Miskolcról is egységek. A 80-as években fénykorát élte az orfűi vitorlássport. A vitorlázók közössége évente legalább egyszer látogatást tett a Mecsekalján. Nem volt ritka a 40-50 hajós Optimist mezőny. Vannak, akik még emlékeznek rá, hogy egy ízben a földvári Sparisok csuklós busszal és a benne szállított Optimistekkel érkeztek meg az orfűi versenyre. Magyarország első Optimist csapatbajnokságát a Pécsi-tavon bonyolították le. Az Optimisteseknek hosszú éveken keresztül megrendezték a Pécsi Kupát.
Hét éven keresztül rendeztek Kettele Kupát, néhány évig volt Mischinger Kupa és AGFA Kupa, majd 1999-2008 között Pécs egyetlen hajósboltjáról elnevezett Regatta Kupa minősült a legnagyobb helyi versenynek. Manapság három hajóosztály, Finn, Laser és Optimist részére rendez az OVE versenyeket. Általában júniusban tartják a Baranya Kupát és júliusban az OVE Kupát, szeptember elején kerül megrendezésre a Regatta Kupa utódja a Compass Vitorlás Napok, 2010-től a szokásos osztályok mellett ismételten a Kalóz hajóosztály részvételével.

Orfűről a szöuli olimpiára
A magyar vitorlázás szöuli olimpikonja Székely Antal Orfűn, a Pécsi-tavon kezdett vitorlázni. Édesapja vitorlás csónakjával tette meg az első métereket a tavon és a papája instrukcióit követve gyakorolt egészen addig, míg a Pécsi Vízügyi SE megalakulását követő évében, Heinemann István fel nem figyelt a tehetséges növendékre. Közel öt évet vitorlázott orfűi színekben Kalózzal. Tizennégy éves korára minden orfűi versenyt megnyert, kinőtte a tavat és elindult a szöuli olimpiával megkoronázott sportkarrier. Székely Antal a mai napig aktívan vitorlázik, megszámlálhatatlan bajnoki cím birtokosa, amikor csak teheti, otthon a Pécsi-tavon szeli a hullámokat és részt vesz szinte minden hazai versenyen.

Nagyszabású eseményre készül a 43 éves orfűi vitorlázó közösség, szeptember első hétvégéjén a Compass Vitorlás Napok keretében, 30 év után ismét megrendezik a Vásárhelyi Pál Vitorlás Emlékversenyt, nosztalgia-találkozót tartanak, versenyt rendeznek az RC vitorlázóknak és programokkal készülnek az utánpótlás korúak számára is. A rendezvényről rövidesen bővebben beszámolunk.