Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Tavi üledékmintákat gyűjtenek kutatók a Balaton jegéből, hogy vizsgálataikkal közelebb juthassanak a globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye felidézi, hogy idén a befagyott Balaton jege elérte a 30 centiméteres vastagságot, ezért az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre, hogy a tavi üledékek vizsgálatával rekonstruálni tudják a múlt éghajlatát.     

A kutatók három napig dolgoztak a tavon Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A mintavételezéshez szükséges felszerelést szánokon juttatták el a parttól csaknem négy kilométer távolságban lévő fúráspontokhoz, amelyek kijelölése során arra törekedtek, hogy illeszkedjenek a Balatonon végzett korábbi történeti kutatásokhoz.     

A tó északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is találhatók, a déli partok közelében az üledék fiatalabb. A lágy iszapot egészen három méteres üledékmélységig kézi erővel sikerült mintázni, három méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának időszakára volt jellemző.     

A kiemelt, átlagosan 4-4,5 méteres üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá az elkövetkező hónapokban. Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványainak elemzése több klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé, emellett az egyik legfontosabb feladat az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel.     

A kutatók célja a területen a Balaton kialakulásától máig végbement klimatikus és olyan fontosabb ökológiai változások, mint a vízszint, a tápanyag-ellátottság, vagy a növényzet minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó 2000 évre.