Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Újabb fejezetéhez érkezett a dél-balatoni Nagyberek vízkormányzásának szabályozása, miután a napokban életbelépett vízjogi engedély-módosítás szerint,

... a korábbi évtizedek gyakorlatánál 2 méterrel magasabb vízszint elérésekor engedhetik csak le a térség vízét a Balatonba - tájékoztatta Völler Zoltán, a Balaton-Nagyberek Vízitársulat ügyvezetője az MTI-t kedden.

A vízitársulatnak a Balaton-Nagyberek vízkormányzását egy 1908-ban kialakított műtárgy-rendszerrel kell végeznie ma is, közel 10.000 hektárnyi, 224 kilométernyi csatornával behálózott területen. Évente eddig 2-33 millió köbméter vizet szivattyúztak a Balatonba, ami ezután nyilvánvalóan jelentősen csökkenni fog. A változást a természetvédelmi értékek prioritásával indokolta a zöldhatóság. A vízjogi engedély módosításakor figyelembe vették az illetékes vízügyi igazgatóság szakvéleményét. Eszerint a megváltozott vízszintszabályozáshoz gátépítésekre, gátmegerősítésekre, újabb műtárgyak építésére és tározó kialakítása is szükség lenne, amely a vízitársulat becslései szerint milliárdos nagyságrendű beruházás.

A múlt héten járt le a Vidékfejlesztési Minisztérium, Nagybereki Fehér-víz terület természetvédelmi kezeléséről szóló jogszabálytervezetének alig egy hétig tartó társadalmi vitája és közigazgatási egyeztetésre. Ebben - mint azt Völler Zoltán kifejtette -, gyakorlatilag jogszabállyá kívánják emelni a térség, mint országos jelentőségű védett terület kezelésének irányelveit, szabályait, előírva a módosult vízjogi engedély szerinti, 193 centiméterrel megemelt vízszint-szabályozási szintet, annak további 30 centiméterrel történő megemelését is tervbe véve.

"Aggasztónak tartja a mintegy ötszáz tagot számláló Balaton-Nagybereki Vízitársulat, hogy az ügyben eddig nem készült semmiféle hatástanulmány, terv, és hiányzik a vízszintemeléshez szükséges műszaki háttér megteremtések forrása is, hiszen a rendelettervezet "0" forintnyi költségvetési forrásigénnyel számol" - mondta az ügyvezető. Álláspontja szerint a rendelet-tervezet ilyen paraméterekkel történő tárcaközi elfogadtatása szőnyeg alá sepri azt a kérdést, hogy ki, és milyen forrásból kívánja a "természetátalakítást" megvalósítani.

Megjegyezte, a Balaton és a Nagyberek közötti "köldökzsinórt" ezzel a szabályozási szinttel szinte elzárják, létrehozva egy tavat. Ez a tó a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján már megvalósult fejlesztésként szerepel, miközben sem az ingatlan nyilvántartások, sem a Natura 2000-es besorolású terület nemzetközi nyilvántartása szerint nincs ott vízborítás - tette hozzá. Hangsúlyozta, a vízszint hatástanulmányok nélküli, csak részleges természetvédelmi értékekre koncentráló, egyéb szempontokat figyelmen kívül hagyó drasztikus megemelésének számos olyan kihatása lehet a térségre, amiről ma még semmit nem lehet tudni.
György Béla, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI megkeresésére annyit közölt, a jelenleg meglévő víziművek, a Nagyberek különösen védett részét határoló, a mederből kiemelt és mellette elhelyezett földmennyiség korlátozott víztartási funkcióval rendelkezik. A vizsgálata nem történt meg abból a szempontból, hogy alkalmas-e tartóssá váló magasabb vízszint megtartására, de van olyan vízépítési műtárgy is, amely csupán ideiglenesen alkalmas vízkormányzásra.

A tó kialakítását az igazgatóság álláspontja szerint meg kell előznie egy részletes műszaki, hidrológiai és jogi felülvizsgálatnak, és csak ennek eredménye alapján lehet megítélni, létrehozható-e. Ha igen, a vízügyi igazgatóságnak vízügyi szempontból nincs ellene kifogása - tette hozzá.