Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Október 24-én, szombaton 10 órára tervezett rajtidőponttal indult volna a harmadik lellei Ys CsB. Az időjárás viszont némileg átírta a forgatókönyvet, a rajt előtt egy órával a verseny rendezői, a halasztás mellett döntöttek.

A kilenc óra előtt érkezőket már stabil 6-os északi szél és vízszintesen zuhogó eső fogadta. Az időjósok szerint a déli órákig szélerősödés volt várható, viszont jelezték azt is, hogy jó esélye van az eső megszűnésének. Délutánra a szél mérséklődésére számítottak, így volt remény, hogy a négy futamra kiírt pályaverseny akár valamennyi futama megtartható lesz.

A versenyrendező fél egykor úgy ítélte meg, csöndesedett annyit az idő, hogy fél háromkor elrajtolhat az első futam. Szándékosan rövid virsli pályát tűztek, a lehető legtöbb futam lebonyolításának tervével. A pályára kiérve tisztán látszott, hogy a szél szinte semmit nem csökkent reggel óta, a hullámok még nagyobbak mint délelőtt és az időjárás pályaverseny megtartására való alkalmassága is csak jóindulattal volt határesetnek nevezhető. A hőmérő higanyszála egy percre sem haladta meg a 11 fokot, a Balaton csak pár fokkal lehetett ennél hidegebb. A zord körülmények ellenére 8 csapat 24 hajója várta fél háromkor az első rajtjelet, a BLYC előtti vízterületen.

A rajt, a körülményekhez képest simán ment, legjobban az Aeroplane nevű Carrera 295-öst kormányzó Székely Antalnak sikerült aki az elején megszerzett előnyét folyamatosan növelve, nagy fölénnyel nyerte a futamot. Székely üldözői között volt a Kerecsen III nevű Scholtz 32-est kormányzó ifj. Scholtz Imre és a Bolero-s Somos Zsolt. A Tomahawk nevű Asso már az elején technikai gondokkal küzdött és amikor a két vízbe „pottyant” csapattagot kellett menteni, a futam feladása mellett döntöttek. Somosék sem voltak szerencsésebbek, a Bolero is elhagyta egyik „utasát”, akit a mentést vezető Schalkhammer Tibor és csapata halászott ki a hűvös Balatonból. A Kerecsen III folyamatosan fock problémával bajlódott, az egyik csapattag végig a futamon a hajó orrában próbálta elhárítani a hibát.

A Ys II-ben Dolce Vita és Imi Jé küzdelem volt, a rajt jobban sikerült az Imi Jé-nek de az eső szakasz vége felé olyannyira feljött a Dolce Vita, hogy a két hajó nagyon közel került egymáshoz, egyszer túl közel aminek az eredménye egy szerencsés kimenetelű koccanás lett. Így a bójához az Imi Jé ért oda először, mivel a Dolce Vita 720-as büntetése ebben a szélben nem volt egyszerűen kivitelezhető. A két hajó csetepatéja jól jött az őket üldöző Kék Lottinak és a Kerecsen II-nek is. Hátszélben senki nem húzott bőszeles vitorlát és még így sem volt egyszerű ez  szakasz. Az Imi Jé-n hauzolás közben kiszakadt a leekocsi és a fordeckes is a vízbe került. Szerencsére saját erejéből visszajutott a hajóra, így miatta még folytatható lett volna a verseny. A nagyvitorla bekötése viszont olyan mostoha állapotban volt, hogy a csapat a feladás mellett döntött.

A Ys III-ban Dudu, Soul, Rapa Iti csata folyt. A futam második körében csak a Dudu-nak volt teljes a csapata, mivel a Bolero és az Imi Jé ekkor már kiállni kényszerült. A Dudu üldözői a Lelekes Lászó kormányozta Soul és a Baranyai Sándor irányította Rapa Iti nehéz feladatot kaptak.

A megszokottól eltérő körülményeket jól szemlélteti, hogy a verseny hivatalos fotósa a gumimotorosban hánykolódva összesen 8 képet tudott készíteni a másfél órás futam alatt, 5 ember kényszerült megfürdeni a 8-9 fokos Balatonban és több hajó, technikai problémák miatt, idő előtt volt kénytelen befejezni a versenyt.

Végül összesen egy futam került megrendezésre, a csapatbajnokságot a Kerecsen III – Kerecsen II – Dudu csapat nyerte, megelőzve az Aeroplane – Imi Jé – Rapa Iti és a bronzérmes Bolero – Dolce Vita – Soul összeállítású csapatokat.