Negyedik lett az év utolsó Grand Slam-versenyén világ- és Európa-bajnok vitorlázónk, Érdi Mária, amelyet Los Angelesben, a 2028-as olimpia helyszínén rendeztek

Negyedik lett az év utolsó Grand Slam-versenyén világ- és Európa-bajnok vitorlázónk, Érdi Mária, amelyet Los Angelesben, a 2028-as olimpia helyszínén rendeztek, az új lebonyolítási rendszerben és az új rajtolási technikával, amihez hozzá kell szoknia – a sebességére viszont nem lehetett panasz! 

Egy hónap töltött kint San Pedróban, a 2028-as Los Angeles-i olimpia helyszínén világ- és kétszeres Európa-bajnok vitorlázónk, Érdi Mária, aki indult az észak-amerikai bajnokságon, majd az edzőtábort záró Grand Slamen is, utóbbin negyedik lett. A cél az volt, hogy minél többet megtudjanak a helyszínről, kiismerjék, milyen technikára van szükség ahhoz, hogy minél gyorsabb legyen.

„Majdnem minden nap bejött a termikszél, ugyanabból az irányból akár 15-20 csomóval is fújt, és elég hamar kitapasztaltuk, hogy a pálya jobb oldala kedvezőbb – mondta Érdi Mária, aki nemrég tért vissza Magyarországra. – A két verseny nagyon hasznos volt, mert nem elég az ottani edzés, kellenek a versenytapasztalatok, hogy hogyan pozícionálja magát az ember a rajtvonalon, a bójavételeknél hogyan döntsön, ezek nagyban befolyásolják az eredményt.”

A két viadal nagyon különbözött egymástól, az észak-amerikai bajnokságon elment a szél, így a magyar sportoló nem is indult el az összes futamon, már csak azért sem, mert a néhány nappal később kezdődő Grand Slam sokkal fontosabb volt, és a komplett mezőny is komolyabban vette. „Mári” a kvalifikációt rögtön egy 1. hellyel kezdte, simán bejutott a döntőkbe, ahol kétszer végzett dobogós helyen, így csont nélkül jutott az éremfutamba, amelyben egy 5. és egy 6. hellyel összesítésben a 4. helyen végzett a brit Hannah Snellgrove, az amerikai Charlotte Rose és az ír Eve McMahon mögött.

„Óriási a Los Angeles-i kikötő, tíz kilométeren keresztül mindenhol több ezer konténer áll, óriási teherhajók között. A kikötő körbe van véve két óriási hullámtörő fallal, az éremfutamokat ezen belül rendezik majd, a többit kívül, a nyílt vízen – mesélte a tapasztalatait Érdi Mária. – A Grand Slamen már minden nap fújt a szél, remek vitorlázóidő volt, és most próbáltuk ki először az új, GPS alapú rajtolási technikát, amit szoknom kell, kialakítani egy rajtolási rutint. Bár nem vagyok elégedetlen a negyedik hellyel, és a sebességem kiemelkedő volt, de többször is vissza kellett kapaszkodnom, próbálgatnom, hogyan érdemes elrajtolni. Kétszer kint voltam, ami után vissza kellett mennem a rajtvonal mögé, nagy szélben pedig ilyenkor az ember gyorsan lemarad a mezőny mögött. Ehhez képest sikerült nagyokat mentenem!”

Idén a verseny lebonyolítása is változott, szerinte nem jó irányban, mert kevésbé igazságos, a kvalifikáció és a döntők során is több futamot kell teljesíteniük, mint ezelőtt, és ugyan a futamok ideje lecsökkent, az intenzitásuk viszont nőtt, a sportolóknak most többször kell beleadniuk mindent, ami rengeteget kivesz belőlük. Érdi májusban pályafutása második Európa-bajnoki címét szerezte, ami azért is volt számára különleges, mert mélyről, egy súlyos deréksérülés után tudott újra a csúcsra jutni.

„A műtétem óta sokkal higgadtabb tudok maradni az adott pillanatban. Előtte, a franciaországi Grand Slamen kezdtem újra ráérezni arra, hogyan kell helyezkednem a mezőnyben, és hogy képes leszek újra nyerni. Az Európa-bajnokságon csodaként éltem meg, hogy fölálltam a sérülésből, és az volt a magyar vitorlázásnak is, hogy újra Európa-bajnoki címet ünnepelhettünk – fogalmazott. – Szeretnék nap mint nap boldog, teljes ember maradni, kihozni magamból a maximumot, még többet tanulni magamról és a vitorlázásról. A célom, hogy az a munka, amit végzünk, minőségi legyen, ne essen bizonyos szint alá, és ez a tudat leveszi a terhet rólam és az eredménykényszerről. Amikor 2023-ban világbajnok lettem, a hála volt az, amit leginkább éreztem, akárcsak a mostani Eb-n.”

A San Pedrói versennyel befejeződött a 2026-os Grand Slam-szezon, az ILCA-hajóosztálynak már csak a szeptemberi, dublini világbajnokság van hátra az idei versenynaptárból. Ezek a GS-versenyek rangban kicsit az Európa-bajnokság és a világbajnokság mögött helyezkednek el, és mindegyiken más és máson volt a fókusz – Los Angelesben például a helyismereten.

„A derekam jól van, de folyamatosan figyelnünk kell rá, nagyobb hangsúlyt fektetünk a kezelésekre, és bizony előfordul, hogy vissza kell vennünk a vízi edzésekből. Ha nagyobb a fájdalom, érzelmileg is nehezebb elviselni, de szerencsére még nem volt olyan szituáció, amikor pánikolnunk kellett volna, türelmesnek és okosnak kell maradnunk, hogy az egyensúly megmaradjon, és ne engedjük egy határon átbillenni. Ezért folyamatos kommunikációra van szükség köztem, az edző, az erőnléti edző és a gyógytornász között” – tette hozzá.

Érdi Mária a Los Angeles-i edzőtábor után másfél hetet tölt itthon, és vasárnap már repül is tovább az edzőjével Dublinba, a szeptemberi vb helyszínére, ahol tíz napig edzenek, majd egy hétre hazatérnek, hogy még egy utolsó lendületet vegyenek a világbajnokság előtt.