Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

„Két győztese van ennek a versenynek” – mondta Yannick Bestaven hajnalban, még a kikötőmólón Charlie Dalinnak. Bár Bestaven az elsőnek célba érkező Dalin után, harmadiknak futott be, a hajótörést szenvedett versenyzőtárs, Kevin Escoffier felkutatása és mentése miatt kapott 10 óra 15 perces időkompenzáció miatt ő végzett az első helyen.

A rend kedvéért a pontos számok: Bestaven január 28-án hajnali 3 óra 19 perc 46 másodperckor futott be, a kompenzáció miatt virtuálisan 2 óra 31 perc 01 másodperccel Dalin (Apivia) előtt és 6 óra 40 perc 26 másodperccel Louis Burton (Bureau Vallée 2) előtt, utóbbiak lettek tehát az idei szóló földkerülő második és harmadik helyezettjei. Az időkompenzációk kihirdetésekor még senki nem gondolt arra, hogy ilyen szoros lesz a befutó (az első három hajó nyolc órán belül ért célba), és hogy a zsűrinek ez az – egyébként teljesen jogos - döntése ilyen komolyan fogja majd befolyásolni a végső sorrendet.

A járványügyi korlátozások miatt a megszokott több százezer (!) szurkoló helyett jóval kevesebben fogadták a győztest, sokan a kikötőcsatorna melletti házak ablakaiból tapsoltak. Persze a tűzijáték nem maradt el.

„Úgy érzem, mintha egy álomban élnék. A teljes magányból ideérni ide, az ünneplő emberek, a fények közé… felfoghatatlan. A befutó előtt Vizcayai-öböl északi része volt számomra a legjobb választás – figyelembe véve a hajóm állapotát és a megmaradt vitorlakészletet”- mondta Bestaven, célozva arra, hogy miközben 50 csomós szélben, vezető helyen kerülte a Horn fokot, hajója és vitorlázata is komoly károkat szenvedett.

A győztes hajója, a Maitre CoQ IV. 2015-ben került vízre, a Verdier-VPLP cég tervei alapján készült első foiler volt. 157 alkalommal vezett a verseny során, a táv több mint 30 százalékán. „Nem jó dolog ebben a mezőnyben vezetni”- mondta a győztes már a parton.

Bestaven a déli óceánokon verekedte be magát az első öt közé, aztán november 30. drámai éjszakáján részt vett a mentőtutajában hánykolódó Kevin Escoffier felkutatásában Jean Le Cam-mal, Sébastien Simonnal és Boris Herrmannal együtt, ezért mindannyian később időjóváírást kaptak. A déli Indiai óceánon már vezetett, itt ünnepelte 48. születésnapját. A Horn fokot elsőként kerülte, ám az Atlanti óceánon, a brazil partoknál három nap alatt elvesztette 434 mérföldes előnyét. A különleges időjárási szituáció ekkor gyakorlatilag új rajtot eredményezett: a hatvanötödik napon, több mint húszezer mérföld megtétele után 30 mérföldön belül haladt az első öt hajó. Az egyenlítő körüli szélcsendes zónából kiszabadulva pedig szinte pályaverseny-szerű mérkőzést hozott a vezető vitorlások küzdelme.

Január 28-án reggel négy hajó már a célban, az ötödik helyen Boris Herrmann közeledik, nagyon lassan, alig nyolc csomós sebességgel Les Sables dOlonne felé. A mezőny utolsó, még versenyben lévő vitorlázója a finn Ari Huusela. A 25. helyen halad, számára még több mint hatezer mérföld van hátra. Eddig nyolc hajó adta fel a versenyt.

A kilencedik nonstop szóló földkerülő tanulságainak levonása még hátravan, a foilerek technikai előírásainak megváltoztatása bizonyára szóba kerül majd, elsősorban a versenyzők biztonsága érdekében. 

Szöveg: Visy László Oszi