Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A Molnár Csaba vezette Sail-ing Kft. rendezésében zajló a X. Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokságon október 13. és17. között hét - javarészt közép- és erősszeles - futamot vitorlázott az egyforma Salona 38 típusú hajókkal versenyző tizenkét csapat.

A X. Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokságon végig nagy küzdelem folyt az első helyért, a bronzéremért, és ugyanúgy a helyezésekért a középmezőnyben, de a mezőny végén is.

Az első két napon négy futamot teljesített az Adrián, így a továbiaktól függetlenül már érvényes volt a bajnokság. Igyekezni kelett a futamokkal, hiszen az időjárás előrejelzések egyöntetűen ítéletidőt jósoltak szerdára az Adrián. Ezek igaznak is bizonyultak, így szerdára a mezőny a Murter-szigeten a Hramina Marinában várakozott, miközben a nyílt tengeren 40 csomós szél fújt.

A 12 hajós mezőny szombaton a hajóátvételkor találkozott a Kremik Marinában. Vasárnap szabad edzésnapon ismerkedhettek az egyforma, 2012-es gyártású Salona 38 hajókkal a csapatok.

Hétfőn gyenge, felszívódó déli széllel, majd kisímuló tengerrelszembesült a versenyrendezőség. Így némi várakozás után motorozva indult a mezőny északnyugatra, az esti kikötőhely Tribunj irányába. A Zlarin-szigetnél folytatódott a szélvárás, és végre kora délután megmozdult a levegő.

3-4 csomós déli szélben rajtolt a mezőny Zlarin elől a Plic Sestre – elszigetelt veszélyt jelző – bója felé, majd a bő mérföldes cirkálás után éles spinnakeres menetben kezdődött a Tijat-sziget kerülése.

A első kreuzban és a bőszeles menetben kialakult sorrend a sziget szél alatti oldalán visszafelé vitorlázáskor borult, és a trükkös helyzetből az addig negyedik helyen vitorlázó Andorka Rudolf vezette alkalmi csapat jött ki a legjobban, megelőzve az elől vitorlázó Schmidtgép, DAK és KÉSZ hajókat, amelyeken Czégai Péter, Pallay Tibor és Sáfián László kormányoztak. A 7és fél tengeri mérföldes futam után Tribunjban kötött ki a  mezőny.

A kedd reggeli kormányosértekezleten mindenki egyetértett abban, hogy lehetőség szerint akár három futam legyen, mielőtt megérkezik a következő napokra várt viharos időjárás.

Tíz órakor nagyon gyenge szélben kezdte a második futamot a tizenkét csapat, de még abban a menetben megérkezett és frissült a dél-délkeleti szél. Így tulajdonképpen folyamatosan versenyezve este fél hétig, naplementéig három jó futamot teljesítettek a csapatok az olykor 20-25 csomósra erősödő szélben. Már sötétedés után érkeztek a hajók a Hramina Marinába. A három futam szigetek között kanyargó változatos pályája összesen 47 tengeri mérföldes távot jelentett, aminél természetesen jóval többet vitorláztak a hajók egyetlen spinnakerszakadástól eltekintve műszaki probléma nélkül. A Q Pharma (Beliczay Márton) csapat az aznapi második futamon ugyan bőszeles vitorla nélkül vitorlázott, de a következő rajt előtt a hajókat bérbe adó More Yachtcharter és a rendezőség jóvoltából megkapták a cserevitorlát. Gyorsan vigasztalódtak is egy harmadik hellyel azon a futamon.

Ez a hosszú második nap a DAK Sailing Team és a Schmidtgép vetélkedését  hozta. Kettőt a címvédők, Pallay Tiborék nyertek, a harmadikat Czégaiék. Összetettben viszont egy ponttal utóbbiak vezettek, hiszen az első napon ők 2., A DAK hajó a 4. helyen ért célba.

Összetettben ekkor mögöttük tízpontos hátrányban Sáfián Lászlóék voltak a harmadikok minimális előnnyel Andorka Rudiék előtt.

A harmadik napi hraminai kényszerű várakozás után a bóra gyengült annyit, hogy az utolsó két napon a tengeri bajnokság versenyzői teljesíthették a versenykiírás szerint még hátra lévő három futamot. Csütörtökön a tribunj-sibeniki térségben vitorlázták az ötödiket, majd a hatodik visszavitte a mezőnyt a kiindulási kikötőhöz Primostenbe. A döntő hetedik futamra pedig már ismét Kremikből kihajózva került sor az addigi legerősebb szélben.

Csütörtökön a két éllovas hajó – a Pallay Tibor vezette DAK Sailing Team és a SchmidtGép Czégai Péter kormányzásával – megosztozott a futamgyőzelmeken. Ezzel Pallayék álltak az élre, hiszen a kieső futam számításával megszabadultak első napi negyedik helyüktől.

Ez a győzelmen osztozás azért nem ment símán és egyszerűen. A napi második futam (a versenyben a hatodik) rajtja előtt Czégaiék match race versenyző módra hajtották ellenfelüket a rajtvonal szél felőli oldalán. A heves forgolódásban össze is koccant a két hajó, ami természetesen két megtárgyalanadó óvást is jelentett a versenybíróságnak. A horvát Vladimir Wagner vezetésével a zsűri mindent megtett, hogy az egymásnak ellentmondó állításokat kibogozza, de ez tanúk híjján nem volt lehetséges. Olyan szituáció volt, ami még egy párosversenyen is komoly fejtörést okozhatott volna a bíráknak, pedig ott hajónként egy-egy zsűrimotoros figyel a közelből.

Szomorúbb, hogy az eset a csapatok egyes tagjai között szült némi feszültséget. Ennek ellenére a továbbiakban nagyon sportszerűen küzdöttek egymással a vízen.

A pénteki utolsó futamra több kérdés nyitva maradt. Pallayék vezettek, de egy futamgyőzelemmel még Czégaiék is lehettek bajnokok. A bronzéremért Sáfián Lászlóék fő kihívója a Czap Zoltán által irányított csapat volt, de egy jó futammal még Andorka Rudiéknak vagy Prédl Tamáséknak is volt esélyük a dobogóra kapaszkodni.

Őket viszont Horváth Tamás hajója fenyegette, akiknek nem csak előre kellett figyelni, hiszen mögöttük ugyan amatőr csapatokkal, de Tuss Miklós és Beliczay Marci loholt.

A napról napra jobban teljesítő LP Média (Újvári Gábor) ekkor már elég nyugodtan, amolyan se előrébb – se hátrébb helyzetben vitorlázhatott.

Az utolsó hely elkerüléséért pedig az tengeri bajnokságon és a partmenti versenyzésben is újonc Móró Gábor vezette csapat (fedélzetén Méder Áronnal és három angol vitorlázóval) hajtott a kissé balszerencsésen versenyző Pureco (Fejér Miklós) ellen.

Az utolsó 12 mérföldes futamon Primosten előtt 20-25 csomós szélben rajtoltak a hajók. A szél később olykor 30 csomó fölé erősödött, komoly feladat elé állítva a résztvevőket. De mindannyian jól vizsgáztak. Egyedül Prédl Tamásék kényszerültek feladni  a futamot, miután a spinnaker levételekor komoly haváriába bonyolódva behozhatatlan hátrányt gyűjtöttek a többiekhez képest.

Pallay Tibor és a DAK Sailing Team jó rajt után a cirkálásban érvényesíteni tudta sebességfölényét, és magabiztos, nagy előnnyel végig vezetve nyert. Czégai Péter vezetésével a SchmidtGép csapat nagy hátrányból remekül küzdötte át magát a mezőnyön, de az elsőt utolérni már nmem volt esélyük.

Sokáig úgy festett, hogy a bronzérem Czap Zoliéké lehet, de Sáfián László kormányzásával a KÉSZ csapat Czégaiékhoz hasonlóan vert helyzetből is parádésan felállt, és a harmadik helyen befutva biztosította a bronzérmet magának.

Az egész versenyen egyenletesen, és nevüknek megfelelően szép csendben egyre előrébb vitorlázó Suttogó Szél csapat Horváth Tamás kormányzásaval feljött az összetett ötödik helyre, végül megelőzve a bajnokságot futamgyőzelemmel kezdő Andorka Rudolf alkalmi, erre a versenyre egyéni jelentkezőkből összeállt csapatát.

A kremiki Salona 38-as flotta remekül vizsgázott a keményre sikerült versenyen, amelyenm a hajók hét futamon összesen valamivel több mint száz tengeri mérföldnyi pályát vitorláztak végig. Mindössze egyetlen spinnakerszakadás történt és a Délút csapat (Prédl Tamásék) kormányművének bowdenjét kellet cserélni az utolsó futam előtt. Maguk a hajók a versenyzők többségének tetszését elnyerték, jól hajózható, gyors, sportos daraboknak bizonyultak, így jövőre is erre a flottára hirdeti meg a tengeri bajnokságot az MVSz megbízásából idén is jól vizsgázott szervező, a Molnár Csaba vezette Sail-ing Kft.

A verseny honlapja
A verseny végeredménye