Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A 2011-es füredi F18 világbajnokság nagy űrt hagyott maga után. A hazai egységek kipróbálhatták, mire képesek a nemzetközi mezőnyben, és két csapatunk is bejutott az aranycsoportba.

A tavalyi amerikai vb érthető okokból kimaradt, idén pedig nyolc egység is Grossetóba készülődött, de végül csak öt indult útnak.

A toszkán tengerpart ideális körülményeket jelentett a versenyhez. A helyszín jellemző szélviszonyai egy kora délután megérkező seabreeze, amely 35-40 fokra a part felé fúj. Viszont a versenyen folyamatosan hadakozott egymással a part felől érkező szél, és a fent említett seabreeze. Ez igen furcsa, ám kiszámítható széljárást eredményezett, a Balatonhoz szokott vitorlázóknak szokatlan volt. 

A bajnok csapatunk, Váradi-Szabó János és Petheő Tamás új hajóval vágott neki, a szombati gyakorló futamokon és a vasárnapi practice race-en végig az élbolyban versenyeztek. A magyar egységek közül egyedül ők jutottak be az aranycsoportba, a középmezőny első felében vitorláztak, még a külföldi élvonalbeli edzők is felfigyeltek gyorsaságukra. A legsikeresebb futamukban a 10. helyen álltak, amikor egy német versenyző nem adta meg nekik az útjogot, ütköztek, és a bal oldali test csaknem kettétörött. Ez a verseny harmadik napján történt, a hajó nem javítható, és kölcsön katamaránt sem sikerült szerezni, így a hátralévő futamok eredménytábláin DNC szerepelt a nevük mellett. A világbajnokságon a 73. helyen végeztek.

A One d’Or Sailing Team tagjai, Vándor Róbert és Kalocsai Zsolt az ezüst csoport 14 helyén végzett, és nagyon pozitívan értékelték a verseny eredményét. Ez volt a 3. katamarán világbajnokságuk együtt, és az eredményeik azt mutatják, hogy mostanra beértek, felzárkóztak az ezüstcsoport elejéhez. Az első kvalifikációs futamban 23.-ok lettek, a többiben a 40. hely körül végeztek. 

„Az aranycsoport számunkra ott úszott el, hogy nem voltunk felkészülve az olaszos temperamentumú rajteljárásokra.” – mondta Vándor Róbert. „A versenybíróság lazán állt hozzá, nem egyszer sokan voltak vonalon kívül, akiket nem hívtak vissza.” 

Az ezüstcsoport futamai közül az elsőben 4-5-ös szélben az élen vették a kreutzbóját, aztán büntetőként 360-at kellett csinálniuk, emiatt a 10. helyen futottak be. A további futamokban 12., 26. és 11. helyezéseket tudhatnak magukénak, az utolsó előtti futamban pedig a 2. helyen végeztek. Az utolsó rajt fekete lobogós volt, korai rajtjuk miatt kizárták őket.

Diószegi Zoltán és Michaletzky Luca első közös nemzetközi versenyükön vettek részt. A páros második szezonját vitorlázza együtt, Dió két éve a füredi vb-n Jankovics Gábor mancsaftolásával befért az aranycsoportba. A tengeri szélviszonyok viszont megnehezítették a pillesúlyú egység dolgát, nem ritkán 5-ös szélben küzdöttek a hullámokkal. Egy futamból kióvták őket, egy másikat viszont megnyertek! Az ezüst csoport 26. helyén végeztek.

Kasuba István és Jafcsák Szabolcs rendszeresen ott vannak a magyar versenyek dobogóin, a világbajnokságot az ezüst csoport 44. helyén fejezték be. „Nagyon jó hangulatú versenyen vettünk részt, az olasz szervezés nem hagyott kívánnivalót maga után” – mondta Kasuba. „Bármilyen rajtot elengedtek, és ehhez sajnos későn alkalmazkodott a magyar csapat. Nekünk voltak jó rajtjaink, de összességében most nem mentünk túl jól.” A masters korú versenyző nem bánkódik, úgy gondolja, hogy a helyén kezeli ezt az eredményt.

Cséffai Zoltán és Honti Norbert nem összeszokott páros, bár korábban vitorláztak együtt, az utóbbi időben nem együtt versenyeztek. Az ezüstcsoport 64. helyén végeztek, a világbajnokság komoly tapasztalatot hozott számukra is. A második napon ő hajójuk is tört ütközés miatt, de a sérülés javíthatónak bizonyult, így másnap ismét vízen lehettek. 

A világbajnokság a francia Billy Besson és Jeremie Lagarrique nyerte, akik hét futamból hármat az első helyen fejeztek be. A VB ezüstje a brit Styles Hugh és Richard Mason nyakába került, a dobogó harmadik fokára pedig a spanyol színekben induló Mitch Booth és nagyobbik fia, Jordi Booth állhatott.

A magyar F18-as katamaránosok vitathatatlanul értékes tapasztalatokkal tértek haza. Nem érdemes tagadni, hogy van még hova fejlődniük, de nem lehetetlen, hogy néhány éven belül komolyan számol majd velük a nemzetközi mezőny.

Eredmények:
73. Váradi-Szabó János – Petheő Tamás
95. Vándor Róbert – Kalocsai Zsolt
107. Diószegi Zoltán – Michaletzky Luca
125. Kasuba István – Jafcsák Szabolcs
145. Cséffai Zoltán – Honti Norbert