Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Balatonfüreden túlélők és életmentők részvételével tartottak megemlékezést pénteken a hatvan éve, 1954. május 30-án felborult Pajtás gőzös tragédiájáról, Magyarország legsúlyosabb vízi tömegszerencsétlenségéről, amelynek során 23 ember vesztette életét.

Halmos Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta: két dolog miatt kell emlékezni, hogy levonjuk a tanulságot és figyelmeztessük az utókort, nehogy még egyszer ilyen eset előfordulhasson. Köszönetet mondott azoknak, akik annak idején helytálltak és mindent elkövettek, hogy mentsék, aki menthető. "Bátran és teljes bizonyossággal állítom, hogy a Pajtás hajóhoz hasonló eset ma már nem következhet be" - jelentette ki.

A Nők a Balatonért Egyesület által szervezett megemlékezésen Mikulka Katalin, a szervezet füredi csoportjának vezetője arról beszélt, hogy fontos az emlékezés, és az életmentőkéhez hasonló bátorságra és a civil kurázsira ma is szükség van.

A rendezvényen részt vett Csendes Endre, az egyik túlélő is, aki a tragédia idején 19 éves volt. Mint mesélte, a hajó megdőlésekor az elmerülő oldalon volt. Kétszer is sikerült vízfelszínre törnie, de végül a többiek lehúzták. Elveszítette az eszméletét, és később a veszprémi kórházban tért magához. Ma sem tudja ki mentette meg az életét. Később neki kellett azonosítania barátai holttestét.

Több túlélő is érkezett Szekszárdról, akik nem kívánták feltárni kilétüket. Megjegyzéseikből kiderült, a mai napig úgy érzik, még mindig nem derült ki az igazság, és több volt a halálos áldozat.
A balatoni tragédiáról kiállítás is nyílt a füredi kikötőben. A megemlékezés után a résztvevőket sétahajózásra invitálták.

A Pajtás nevű gőzhajó eredetileg dunai átkelőhajó volt. A Balatonra 1951-ben került, hogy a megnövekedett balatoni idegenforgalmat szolgálja. Átalakították, és a hajótestet megmagasították, hogy több utast tudjon befogadni. Stabilitási viszonyai megváltoztak, de ezt hiába jelezte a legénység, az akkori vezetés nem reagált rá.

Hatvan évvel ezelőtt éppen Balatonfüredet készült elhagyni a hajó jó látási viszonyok közt, amikor egy vitorlásverseny magára vonta az utasok figyelmét, és azok a hajótest egyik oldalára sereglettek. A közel 200 embert szállító gőzös megbillent, imbolyogni kezdett, majd felborult. A versenyben résztvevő vitorlázók és a közelben lévő hajók, csónakok mind a mentésre siettek, a tragédiának így is 23 - egyesek szerint ennél is több - halálos áldozata, és legalább kétszer ennyi sérültje volt, sokan közülük gyerekek. A tragédiát évtizedekig elhallgatták, nem volt szabad róla beszámolni úgy, ahogy az tényleg történt. Emlékére 1999. május 30-án emlékművet állítottak Balatonfüreden.