Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Ez persze nem jelenti azt, hogy abba kell hagynunk a vitorlázást, vannak még előttünk gyönyörű késő őszi napok, sőt vannak akik a decemberi-januári, akár jégtáblák közötti kalandozásokra esküsznek.

Október 31-én véget ért a viharjelzési szezon, legközelebb jövő április elsején leshetjük a villogókat a Balaton, vagy éppen a Velencei-tó körül. Ez persze nem jelenti azt, hogy abba kell hagynunk a vitorlázást, vannak még előttünk gyönyörű késő őszi napok, sőt vannak akik a decemberi-januári, akár jégtáblák közötti kalandozásokra esküsznek. Sok kikötő megfelelő infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy ne kelljen mindenképp kiemelni a hajót, áttelelhet vízen is.

A késő őszi, téli vitorlázás azonban más felkészülést, felelősségteljesebb döntéseket igényel. Talán a legfontosabb veszélyforrás: hideg a víz. Ezért a mentőmellény viselése minden fedélzeten lévő számára, akár gyenge szélben is, kötelező. Az idősebbek pontosan emlékeznek rá, kiket, mikor vesztettünk el sporttársaink közül egy egyszerű, óvatlan vízbeesés nyomán. Csak hát az emlékek megkopnak... Ha mentőmellényt viseltek volna, ma is köztünk lennének! 

Ilyenkor ne induljunk el vitorlázni jól feltöltött, vízhatlan tokban lévő mobiltelefon nélkül. Programozzuk be azokat a számokat, élesítsük azokat az applikációkat (például Balatonhelp), amelyekkel segítséget hívhatunk. Nem ajánlott egyedül útnak indulni. Nem mindenki gyakorlott szólóvitorlázó, a hajók sem úgy vannak általában kialakítva, hogy egyszerre lehessen például reffelni és kormányozni. 

Ha már a manővereknél tartunk... Ha nem a megszokott legénységünkkel vitorlázunk, hanem vendégeket hívtunk a hajóra, indulás után gyakoroltassuk el a reffelés, a vitorla lehúzás, fock betekerés mozzanatait. Lehet, hogy ez túl iskolás megoldásnak tűnik, de még mindig jobb, mint egy esetleges szélerősödés közben magyarázni, melyik színű kötelet kell kiengedni, vagy behúzni.

Ha erős szelet, netán vihart várunk, gyakorlatlan legénységgel ne induljunk el, illetve mi magunk se vállaljunk felesleges kockázatot. Azzal, hogy a tavi viharjelzés megszűnt, még nem maradunk széllel kapcsolatos információk nélkül. Mobiltelefonunkról elérhetjük az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a Tavaink aloldalt (például itt a Balaton: https://www.met.hu/idojaras/tavaink/balaton/), amelyen a szél előrejelzési térkép órákra lebontva ad meglepően pontos információkat a tó különböző pontjaira. De a pillanatnyi, mért szélerőt és irányt is megnézhetjük itt. Sokan a windgurura esküsznek, több előrejelzési modell és helyszín (balatoni kettő van) között válogathatunk. Ez például a nyugati medence középső részére, Sajkod környékére ad információkat: https://www.windguru.cz/59503 Az ingyenes változat is jól használható. Ezeken kívül még több ingyenes és fizetős szél előrejelzési applikáció közül válogathatunk - ki melyiket szereti.

Ám mobiltelefonunk kijelzője helyett vagy mellett az égboltot, a felhőket is figyeljük. Ha valaki évek óta vitorlázik, pontosan tudja, hogy milyen jelekből milyen változásokra számíthat. Egyszerű szabályként talán megfogalmazható az, hogy minden, a szokottnál gyorsabb változás azonnali cselekvést igényel. Hírtelen megváltozik a víz színe, közeledik felénk a vízen ez a változás, felhőfoszlányok szakadnak le és kavarognak az égen és egyre jobban közelednek fölénk... Na ekkor kell a fedélzeten lévőket beküldeni a kajütbe, és csak az maradjon kinn, aki segít lehúzni a nagyvitorlát, betekerni a fockot - legalább addig, amíg az első nyomás el nem megy. És ugye mindenkin van mentőmellény?

Visy László Oszi