Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Horváth Ákos az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője a Vitorlázz Itthonnak adott interjújában elmondta, milyen folyamatok zajlanak a villogó fényrendszer hátterében, valamint azt is, hogy milyen esetekben kell a legkörültekintőbbnek lenniük a vízen lévőknek.

Április 1-vel az idei esztendőben is elindul a viharjelzés a Balatonon, a Velencei-tavon, valamint a Tisza-tavon. Horváth Ákos az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője a Vitorlázz Itthonnak adott interjújában elmondta, milyen folyamatok zajlanak a villogó fényrendszer hátterében, valamint azt is, hogy milyen esetekben kell a legkörültekintőbbnek lenniük a vízen lévőknek. A szakember beavatott: a múlt század elején, miként is működött a jelzőrendszer.

Maga a viharjelzés már a múlt század 30-as éveiben elindult, ami annak tudható be, hogy abban az időben egyre többen érkeztek a Balatonhoz, megindult a vitorlás élet, hiszen Trianon után Magyarországnak ez maradt a legnagyobb vízfelülete – mondta el a Vitorlázz Itthonnak az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője. Horváth Ákos kifejtette: hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a biztosítás nélkül súlyos tömegszerencsétlenségek lehetnek. A Balaton egy sekély és melegebb tó, teljesen más, mint a tengerek.

A korábbi úgynevezett rakétást rendszert 1986-ban váltotta fel a jelzőlámpás rendszer – folytatta Horváth Ákos. A korábbival nagyon nehézkes volt körbe lövetni a Balatont, sokszor már ide ért a vihar, mire az utolsó rakétát fellőtték. A mostani lámpák ugyanakkor egy gombnyomással bekapcsolhatóak és ennek köszönhetően nagyon gyorsan tud reagálni a viharjelzés, háromnegyed órával a vihar előtt be tudják kapcsolni a jelzőfényeket.

Az egyik dolog az életvédelem – hangsúlyozta, – hogy a vízen lévők minél hamarabb ki tudjanak érni a partra ha „gonosz” időjárás közeledik, a másik amit figyelembe kell venni, hogy a Balatonnál milliós nagyságrendben vannak pihenő emberek, akik szeretnék is használni a vizet – csónakázni, fürödni, horgászni vagy vitorlázni. Tehát nem lehet nyakló nélkül kint hagyni a jelzéseket. A szolgálat régóta ezt a  kettős igényt igyekszik kielégíteni – jelesül, hogy biztonságos legyen a Balaton, viszont ha nem muszáj, akkor ne adjanak ki. vagy tartsanak kint jelzést.

A viharjelzésnek három fokozata van a Balatonnál. Az alapfok, melynek értelmében a legerősebb széllökések 12 m/s, tehát körülbelül 40 km/h óra alatt várhatóak. Ez alatt élénk még lehet a szél, de ha ezt meghaladják a lökések, akkor erős szélre számítunk. Ha 40 km/h feletti a széllökés, ami még várhatóan nem éri el a 60 km/h-s viharos fokozatot, akkor életbe lép  az elsőfokú viharjelzés. Horváth Ákos példaként említett egy dél-nyugati szelet, mely bár megélénkül, gyakran lehetnek benne erősebb széllökések, ugyanakkor viharos erejűre nem számítanak. Ebben az esetben elsőfokú viharjelzés kerül kiadásra. Ha viharos lökések várhatóak, akkor a szakemberek kiadják a másodfokot.

Horváth Ákos hangsúlyozta, hogy legkevesebb harminc perccel az erős vagy viharos széllökés előtt az elsőfokú, vagy a másodfokú jelzés kiadásra kerül, melyet a lámpák egy percen belüli 45-szöri illetve 90-szeri felvillanása jelez.

Maga a jelzés és annak meteorológiai kiszolgálása valóban egy bonyolult dolog – mondta Horváth Ákos. A szakember magyarázata szerint ez abból adódik, hogy a légkör egy olyan természeti folyamat, mely a számszerű leírhatóság határán van, de modellezhető. Fizikai, matematikai módszerekkel, egyenletekkel, összefüggésekkel követni lehet az időjárás alakulását és előre is lehet jelezni. Ehhez az kell, hogy sok pontos mérés legyen, ezek reprezentatívak legyenek – ne építsék be például egy kulcsfontosságú meteorológiai állomásnak a környezetét – a mérések nagyobb területre vonatkozzanak. A mérési adatok beérkeznek egy feldolgozó rendszerbe, melyek számszerű előrejelzéseket készítenek. Az egyenletek tendenciákat mondanak meg, ezért nagyon fontos, hogy a meteorológus itt legyen helyben, lássa a folyamatok alakulását és időben ki tudja adni a jelzéseket. A sok műszer, a megfigyelések, a radarok, a műholdak és a szuperszámítógépes  számítások mellett még mindig az egyik legfontosabb műszer az ablak, melyen a veszélyjelző meteorológus ki tud nézni és felismerni ha egy várt folyamat megindul. Éppen ezért mondható, hogy az a munka, amit a Siófoki Obszervatóriumban végeznek, az életvédelmet szolgálja – hangsúlyozta Horváth Ákos.

Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései között a szakember megemlítette, hogy most már  kifejezetten erre a területre dedikált nagyfelbontású hidro-termodinamikai modellt tudnak futtatni, egy nagyteljesítményű szerveren. A számszerű előrejelzések ezáltal pontosabbá váltak. De maga a mérési rendszer is kapott egy nagyon fontos elemet: a mecseki Hármas-hegyen átadott új meteorológiai radar, amely az egyik legveszélyesebb, dél-nyugatról jövő meteorológiai jelenségeket, úgynevezett instabilitási vonalakat képes nagyobb pontossággal felderíteni.