Siófok  3.3  •  5.9 kn       

Keszthely  2.9  •  2 kn       

Balatonfüred   •  5.6 kn       

Balatonboglár  3.5  •  5.2 kn       

Orfű   •  0 kn       

Velencei-tó  2.9  •  4.9 kn       

Tiszafüred  2.2  •  5.6 kn       

Mályi-tó  2.5  •  3.6 kn       

2024. november 13., szerda

Arcok az elnökségből 3.rész: Böröcz István

Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Arcok az elnökségből 3.rész: Böröcz István

Arcok az elnökségből 3.rész: Böröcz István

Sokan, sokszor, sokat olvastunk már arról, hogy mi is történt a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi ülésein, valamint arról, hogy a tisztújítások alkalmával kik maradtak az elnökségben. Nagyon keveset tudunk viszont azokról, akik javaslataikkal, döntéseikkel, munkájukkal szeretnék megfelelően képviselni és előbbre vinni a magyar vitorlássportot, a hazai vitorlázást, ideértve a sportág valamennyi területét az utánpótláson, a szabadidősporton, a tömegsporton és a versenysporton át. Sorozatunkban most bemutatjuk az elnökségi tagokat. Megismerhetjük kötődésüket, múltjukat, terveiket és jövőképüket. Ezúttal Böröcz István gondolatait, elképzeléseit ismerhetjük meg.

2009 fontos év volt a számára: azóta a Balatonfüredi Yacht Club ügyvezető igazgatója, és ebben az évben kezdett dolgozni a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségében is. Az azóta eltelt tizenegy év mozgalmas volt, és várhatóan azok lesznek a következő évek is: egymás után sorolja a terveket, ötleteket, tennivalókat a vitorlázás, sőt: a Balaton és a hazai hajózás házatájáról. Az a típus, aki minél több feladatot kap, annál többet talál még mellé magának. Tevékenykedik a Vízimentő Alapítványban, városi önkormányzati képviselő Balatonfüreden, a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület elnöke. Örökmozgó típus. Az energiából mennyi jutott a vitorlázásra, a hajózásra? „Nincs tíz magyar bajnoki aranyam… Sőt, egy sem. Veszprémben nőttem fel, Budataván egy vízisporttelepen töltöttem a nyarak nagy részét, Sopronban jártam középiskolába, ott vitorláztam a Fertőn, más világ volt akkoriban. A versenyvitorlázás hangulata akkor kapott el igazán, amikor a gyerekeim elkezdtek vitorlázni. Nagy öröm volt, amikor ketten együtt magyar bajnokok lettek Cadetban. Közben kishajókat is építettem és elvégeztem egy kishajó és csónaképítő iskolát is.”

VL: Milyen hangulatúak voltak az első elnökségi ülések?
BI: Úgy érzem, friss lendületet kapott a munka. Az új elnök megválasztása előtt a BYC elnöke volt – az összeférhetetlenség látszatát is el akarta kerülni, ezért mondott le –, szóval hosszú évek óta ismerjük egymást és jól dolgoztunk együtt. Ő egy kifejezetten integratív ember, nagyon jól le tudta nyugtatni a klubunk beruházásai kapcsán felfokozódott kedélyeket, stabil béke alakult ki vezetése alatt. Erre a tulajdonságára a vitorlássport mai helyzetében itt  is szükség lesz…

VL: Hol látod a legsürgősebb tennivalókat, szerinted melyek a legfontosabb kérdéskörök?
BI: Egy nagyon nagy csomag az élsport finanszírozása. Ebben mindenképpen előre kell lépnünk, kiszámíthatóan és hosszú távon több pénzre van szükség. A másik terület, ami számomra különösen fontos, az az érdekvédelem, a jogszabály harmonizációs munka, ebbe olyan látszólag részletkérdések is beletartoznak, mint a sportorvosi engedély ügye, vagy a vitorlások motorhasználatának életszerűbb szabályozása. Ezekben az ügyekben azokat is képviselnünk kell, akik egyáltalán nem versenyeznek, hanem „csak” túráznak. Hét-nyolcezer vitorlás kishajó van csak a Balatonon idehaza, egy kis részük indul versenyeken. Sőt, továbbmegyek: a terjedő elektromos hajózás is új kérdéseket vet fel, őket is integrálnunk kellene.

VL: Miért van erre szükség? Nem elég feladat a kishajós és nagyhajós vitorlás versenyzés ügyének képviselete?
BI: Az egyszerű válasz az, hogy ugyanazt a vízfelületet használjuk, nem mindegy, ki hogyan. Azon kívül, minél több vízenjárót integrálunk a Szövetségbe, annál nagyobb a súlyunk, az érdekérvényesítő képességünk. Ennek pedig a szűken vett versenyvitorlázók is a nyertesei lehetnek.

Nem mindegy például, hányan mondják el, szerintük kell-e gyorsjáratú vízitaxi vagy Hyperjet a Balatonra, vagy nem.
Egy példát hadd mondjak: körülbelül száznegyven tagegyesületünk van. Egy kezemen meg tudom számolni, hánynak van saját kikötője. Pedig egy saját kikötő nem csak egy klub gazdasági alapjainak megteremtésében segít, de az utánpótlás nevelésének is fontos feltétele. Fontos lenne a kikötők tulajdonosaival, kezelőivel megállapodnunk a helyben működő klubok érdekében bizonyos szolgáltatásokról, lehetőségekről.

VL: Hogy látod a saját klubod érdekének és a szövetségi érdeknek a viszonyát?
BI: Szerintem nincs külön klubérdek és MVSZ érdek, rendszerszinten az MVSz-ben kell a kereteket meghatározni. Ennek viszont egy nagyon fontos előfeltétele van: a mindenkire érvényes célokat, intézkedéseket, feltételeket közösen dolgozzuk ki és fogadjuk el. Magyarul a Szövetség valóban a klubok szövetsége legyen, egyfajta nagyon erős és gyakorlatias integráló, kompromisszumkereső szerepben.

VL: Mint balatonfüredi klub ügyvezető, városi önkormányzati képviselő, MVSz elnökségi tag több oldalról is rálátsz az új szövetségi kikötő és klubház beruházásra. Hogy halad az ügy?
BI: Nem szeretnék erről most beszélni. A BYC beruházások kapcsán egy tapasztalatot azonban hadd osszak meg: a belső konfliktusok nem segítik a folyamatokat. Nagyon sok energiát kell majd fektetnünk a gyakorlatias érdekegyeztetésbe, a lehetőségek folyamatos monitorozásába. Ez az egész ügy az új Elnökség hatalmas erőpróbája, de nagy sikere is lehet.

Kép: Szekeres László
Szöveg: Visy László Oszi

Van még hely a Balatonon? Előző

Van még hely a Balatonon?

2020 évi MVSZ egyesületi eredményességi ranglisták Következő

2020 évi MVSZ egyesületi eredményességi ranglisták