Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Nagy izgalommal vártuk az Évadnyitót, hiszen ez egyben az első métereket is jelentette számunkra az idei évben.

Különösen nagy kihívás volt ez a csapatnak, ugyanis a tavalyi év végén a „keménymag” egy része átnyargalt a kéttestűek világába, így új tagokkal kellett kibővíteni a legénységet.

Érdekességképpen csak egy adat: a 16 fős legénységből 12 vitorlázó teljesen új poszton találta magát a fedélzeten (beleértve a kormányost is), és sokan most ültek először liberán.

Mindezek tudatában a versenyt teljes mértékben edzésnek könyveltük el. Célunk egy biztonságos kör kivitelezése és a „nulladik mérföldkő” letétele volt az éves felkészülésünkben. Felmérni hol vagyunk, és hova kell eljutnunk az elkövetkező két hónapban.

A verseny kedvezően indult számunkra. Viszonylag jól kaptuk el a rajtot és sikerült egy pici előnyre szert tennünk legkedveltebb „játszópajtásunkkal” szemben. Örültünk, hogy indult a Raffica, hiszen a lehető legjobb viszonyítási alap, mondhatni etalon számunkra a másik libera csapat, nem mellesleg tanulni is csak ilyenkor van lehetőségünk tőlük.

A hosszú balcsapásos menet alatt a katamaránok a lee-line előtt már elkezdtek igazgatni a part felé, mi igyekeztünk együtt maradni a másik billegő csapattal illetve a távoli sötét felhők felé vezető irányt gondoltuk előnyösebbnek, remélve némi erősödést belőlük. Nem sokkal a katamaránok után a Raffica is kifordult mi pedig szoros emberfogásban követtük őket. Ekkor átváltottak drifter-re mi viszont maradtunk a genua-nál bízva abban, hogy a magassági előnyből hamarabb kapjuk meg az érkező szelet. Végül igazunk lett és egy komolyabb keleties erősödéssel futatott negyedszélben vágattunk az alsóörsi pályajel felé, amit ha nem is sokkal, de a Ventilo előtt elsőként sikerült vennünk. Nem sokkal utánunk villámgyorsan megérkezett a többi rohanógép és a Raffica is. Kellemes kis siklatás vette kezdetét Tihany irányába és tartava a komolyabb erősödéstől a gennaker sokáig a vordeck-en maradt. Amikor láttuk, hogy komolyabb szél már nem jön a felhőkből felhúztuk mi is – ahogy a többtestűek – a bőszeles vitorlánkat, ami kisebb technikai malőr után repített minket a félsziget felé. A manőver közben a Raffica ellépett mellettünk, de bíztunk abban, hogy a gennaker segítségével talán vissza tudjuk előzni Őket. Közeledve a tihanyi kapuhoz kijött az év eleji forma és nem tudtuk időben leszedni a hátszélvitorlánkat így a jelet csak messze elkerülve vettük. Ellenfelünk rutinosan taktikázva és a hibánkat kihasználva jókora előnyre tett szert, így mögöttük 3,5 perccel futottunk be abszolút 6. helyen. Később a partra érve tudatosult bennünk, hogy ahogy több társunk, mi sem megfelelően vettük az utolsó pályajelet így visszaléptünk a versenytől.

Ettől függetlenül nagyon élveztük a „menetet” és rengeteg tapasztalatot szereztünk a nem kifejezetten tanulásra ideális széljárásban. Köszönjük a sok bíztató üzenetet, amit az elmúlt napokban kaptunk és gratulálunk mindenkinek, aki teljesítette ezt a csodálatos versenyt. A Pünkösdi Regattát most kihagyjuk, de hamarosan újra találkozunk a vízen!

Principessa Sailing Team

Fotó: Zsolnai Timea