Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Melyik lobbi lesz az erősebb, a fejletlenebb kisrégió kapja-e végre a támogatást, vagy elviszik a pénzt most is a „nagyok“ – Hidvégi József fonyódi polgármester szerint ezen múlik, hogy lesz-e második balatoni komp, vagy sem.

A Fonyód-Badacsony közötti átkelés megvalósítása most újból napirendre került azzal, hogy nevesítették a 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési program részeként. Igaz, a Balaton Fejlesztési Tanács múlt heti siófoki ülésén a közlekedésért felelős helyettes államtitkár lehűtötte kissé a második komp híveinek lelkesedését, mondván: az unió nem támogat kompbeszerzést, nagyon alapos indokokat kéne találni a megtámogatására, például a turizmus fellendülését, vagy a 7-es és a 71-es út összekötését.

Hidvégi József tud érveket sorolni bőven a Fonyód-Badacsony komp mellett. – A turizmus szempontjából lehet igazán fontos, szerintem óriási jelentősége volna a nagyobb városokhoz (Siófok, Füred, Keszthely) képest korábban kevesebb fejlesztésben részesült, éppen ezért elmaradottabb fonyód-badacsonyi térség előrelépése érdekében – így a fonyódi polgármester. – Tisztában vagyok vele, hogy Siófokról és Füredről nézve kevésbé fontos projekt, azzal is, hogy Siófok szava döntő a Balatoni Hajózási Zrt.-ben. Az is szempont lehet, hogy az a turista, aki az északi partot célozza meg, ma nagy valószínűséggel Füreden át megy, a második komp elkészülte után azonban sokan az M7-est választanák Fonyódig, s ott kompra szállnának. Ezeket a szempontokat természetesnek tartom, de talán azon is érdemes elgondolkodni: a támogatások célja elsősorban mégiscsak a fejletlenebb térségek fölzárkóztatása. Márpedig a Balaton-régión belül mi azok vagyunk.

Hidvégi József szerint fontos érv lehet a megtérülés mellett, hogy a Fonyód és Badacsony közötti ma a Bahart legnagyobb utasforgalmú személyhajójárata. – A leendő kompot is úgy kell elképzelni, hogy elsősorban személyeket szállítanának a Balatonra a katamaránoknál jobban illő hajók, az alsó szinten pedig autókat. Arra, hogy megtérülhet-e a befektetés, legyen elég annyi: több magáncég is bejelentkezett, amelyik szívesen lebonyolítaná a projektet a kétmilliárdos támogatásból úgy, hogy a szükséges infrastruktúra kiépülése után (amire a közlekedésfejlesztési programokból lehetne forrás) megépítteti a szükséges hajókat és üzemeltetné is azokat. A kétmilliárdhoz 8-900 millió forint önerő kellene, a jelenlegi és a várható forgalmat figyelembe véve három év alatt megtérülhet.

A fonyódi városvezető amondó: ezt a két,- vagy akár hétmilliárdot máshol is el  lehet költeni a régióban, a kérdés az, hogy a lobbi során mely szempontok élveznek elsőbbséget. Hidvégi úgy véli, a turizmus fellendítésénél aligha lehet fontosabb; márpedig szerinte az új komppal sokan átjönnének az északi partról a délire, vendéget hozva Somogyvárnak, Somogyvámosnak, a boglári borvidéknek, Csisztapusztának és a Nagybereknek is. 

Kételkednek a beruházás megtérülésében

Tény, hogy akadnak ellenzői a kompprojektnek, akik szintén számos érvet tudnak fölsorakoztatni. Mint például: legalább hétmilliárd forintba kerülne a beruházás, miközben a 300 milliárdos fejlesztési programban is csak kétmilliárdot szerepeltetnek rá. Vagy hogy Fonyód és Badacsony között a távolság jóval nagyobb, a szántód-tihanyi többszöröse, vagyis komoly teljesítményű kompok kellenének, melyeknek az üzemeltetése jelentős költségekkel járna. Felvetik, hogy a menetidő a szántód-tihanyi tíz perccel szemben fél óra volna, hogy csak igen drága jegyárak mellett érné meg működtetni, s hogy nem rontaná-e a meglévő komp forgalmát, de nem hisznek a beruházás megtérülésében sem.

Ha lesz, a Bahart szeretné üzemeltetni

– Ha lesz második komp, az kizárólag egy közösségi tulajdonú vállalat, azaz a Bahart üzemeltetésében töltheti be megfelelő módon a szerepét – bocsátotta előre megkeresésünkre Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. – Három éve részletes megvalósíthatósági tanulmány készült, az 5,6 milliárd forintra tette a beruházás költségét. A 300 milliárdos balatoni programcsomagban szereplő kétmilliárd tehát valóban kevés, további egyeztetések szükségesek. Ezeknek mi kezdeményezői vagyunk, mert alapvető törekvésünk, hogy szakmai szereplőként és későbbi üzemeltetőként a kezdetektől részesei legyünk a projektnek.

Szerző: Fónai Imre