Siófok  1.6  •  10.8 kn       

Keszthely   •  4 kn       

Balatonfüred  1.2  •  13 kn       

Balatonboglár  1.5  •  9.2 kn       

Orfű   •  8 kn       

Velencei-tó  -0.5  •  9.5 kn       

Tiszafüred  2.1  •  14.3 kn       

Mályi-tó  0.5  •  10.6 kn       

2021. december 07., kedd

Átfogó fejlesztések a Balatonon

Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A régió nagyszabású fejlesztésével összhangban a balatoni hajózás területén is mélyreható változások várhatók a következő években. A Balatoni Hajózási Zrt. összesen 4 milliárd forintot költhet fejlesztésre.

Átfogó fejlesztések a Balatonon

Ebből az összegből új hajókat vesznek, felújítják a kompokat és nem utolsósorban egy ipari kikötőt építenek az északi parton, ahonnan köveket szállíthatnak a tó egyes pontjain zajló építkezésekhez.

A következő öt évben 300 milliárd forintos átfogó fejlesztési programot hirdetett a balatoni régió felvirágoztatására a kormány. Az uniós támogatással megvalósuló csomagból az állam kétszer kétmilliárd forintot biztosít a Balatoni Hajózási Zrt.-nek a flotta és a kikötők fejlesztésére.

"Minden balatoni fejlesztést üdvözlünk, de így, hogy a térség programjában a társaság tételesen is szerepel, különösen mozgalmas időknek nézünk elébe" – újságolta el a Helyi Híradóknak Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója.

A cég az egyik kétmilliárd forintos támogatásból három új hajót vásárol, és a kompok egy részét is felújítja. A magyar hajógyártás egyelőre nem tud egy ilyen nagy kihívásnak megfelelni, ezért szinte biztosan külföldről érkeznek majd az új hajók. A cég legutóbb Szlovákiából rendelt vízi járműveket. Mivel a Sió nehezen hajózható, a folyami szállításról is le kell mondaniuk. Az új hajók darabokra szedve, kamionokon jutnak el a magyar tengerhez. Az összeszerelésüket itt fejezik majd be.

A kikötőfejlesztésre szánt másik kétmilliárd forintos csomag legfontosabb eleme egy ipari kikötő építése lesz az északi parton. Ennek költségei a 800 millió forintot is elérhetik – emelte ki Kollár József. Bár a kikötő helyét még nem jelölték ki, próbálják minél közelebb elhelyezni a Tapolca közelében fekvő Uzsabányához, ahol a balatoni védművek építéséhez szükséges köveket bányásszák.

Balatonederics, Balatongyörök, de még a kicsivel arrébb fekvő Kővágóörs is szóba került, mivel nemcsak a bánya, de a 71-es út közelsége is lényeges szempont. A köveket egy hatalmas csúszda segítségével rakodnák az uszályokra, ekképp a rakomány a tavon keresztül bármelyik balatoni településhez könnyen eljuttatható – fejtette ki a BH Zrt. igazgatója. Az ipari kikötő emellett a munkagépek - uszályok, kotrók, nádvágók – állomáshelye is lenne.

Bár a fejlesztések tervei még nem készültek el, az előkészítés hamarosan látványosan fel fog gyorsulni, mivel 2017-ben már le is kell szerződni az egyes munkálatokra, hogy azok időben, az uniós pénzügyi ciklus határidejéig elkészülhessenek.

Ezzel párhuzamosan a Balatoni Hajózási Zrt. a tavi hajózás középtávú stratégiáját is megalkotta, amit a héten tárgyalnak meg a tulajdonos önkormányzatokkal. Mivel a stratégia kidolgozásában az önkormányzati vezetők is részt vettek, vita és módosítás már nem várható, csak az utolsó egyeztetéseket tartják meg december 18-án.

A balatoni fejlesztések élénkíthetik a régió gazdaságát, de ha nem elég átgondoltak a beruházások, annak hosszabb távon olyan káros hatásai lehetnek, amik éppen ezt a fellendülést fogják vissza – figyelmeztetett a Helyi Híradók kérdésére Illés Zoltán környezetvédelmi szakértő, a környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős korábbi államtitkár.

A szakember szerint egy új ipari létesítményt telepíteni – mint amilyen a tervezett kikötő – már eleve megfontolandó, figyelembe véve, hogy a régióban egymást érik a természetvédelmi területek és turisztikai központok. Illés Zoltán szerint a Balaton körül igen jó közút- és vasúthálózat áll rendelkezésre, vagyis nem feltétlenül indokolt a vízi szállítás szorgalmazása.

A környezetvédelmi szakember azt mondja, ha túl sok mólót, hajókikötőt építenek a Balatonba, akkor az ronthatja a tó „öblítését”, fokozhatja a hordalékképződést és általánosan gyorsíthatja az algásodást. „Hiába fejlesztjük az infrastruktúrát, ha közben felborítjuk a tó ökológiai egyensúlyát. A rossz vízminőség miatt idővel ugyanúgy el fognak maradni a vendégek” – vetette fel aggályait Illés Zoltán.

Mentés a Balatonból! Előző

Mentés a Balatonból!

A lobbin múlik a második komp? Következő

A lobbin múlik a második komp?