Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A balatonfenyvesi móló egy 300-350 férőhelyes vitorláskikötőt határol majd. És teljesen átrajzolja a nagystrand és üdülőövezet mai képét.

– Meddig építik, Badacsonyig? – kérdezi hallhatóan pikírten Rózsahegyi Károly a Rigó-árok torkolatánál a Balatonba hosszan benyúló épülő mólót nézve.

Bár a kis csatorna ellenoldalán állunk, így is megremeg a föld alattunk, amikor a túlparton a kamionról elképesztő robajjal és porfelhőt kavarva zúdulni kezdenek a terméskövek. Egy másik, kisebb teherkocsi ugyanekkor indul el, ha nem is Badacsony, inkább Szigliget irányába, hogy rakományával tovább erősítse-építse a balatonfenyvesi mólót, mely egy 300-350 férőhelyes vitorláskikötőt határol majd. És teljesen átrajzolja a fenyvesi nagystrand és üdülőövezet mai képét. A terméskőből épülő, négy méter széles móló keleti oldala 460 méterre nyúlik majd be a tóba, a végén merőlegesen egy 90 méteres szakasz zárja le, a nyugati szárny 570 méter hosszú lesz, ehhez a parti csatlakozást egy 15 méteres híd biztosítja. A tervek szerint a minimális vízmélység a kikötőben 2,2 méter lesz: ennek köszönhetően a nagymerülésű vitorlások a legalacsonyabb vízszint esetén is be tudnak majd állni a kikötőbe.

Melynek építése igencsak megosztja a helybelieket: noha a két mólót a helyiek előtt is megnyitják, sokan attól tartanak, hogy a kikötő miatt nem csak a környék békéje tűnik el, de az építkezés környezeti károkat is okoz. Egyik alapvető félelmük, hogy a Rigó-árok elveszíti szabad kifolyását a Balatonba, s a Nagyberek felől érkező tőzeges, barnás-vöröses víz éppen a strandon terül szét. De tiltakoznak az építkezés ellen az eddigi szabad vízfelületüket féltő szörfösök is, mások a környék eliszaposodásától tartanak. Az ellenállás konkrét formákat is öltött: a legnagyobb közösségi oldalon több mint 400 támogatóval bír a vitorláskikötőt ellenzők oldala, az építkezés elleni petíciót pedig mostanáig 304-en írták alá.

– Hogyan kaphattak erre építési engedélyt?! – szörnyülködik Rózsahegyi Károly, aki nyaralóként leginkább kedvenc horgászhelyeit félti. – Egy ekkora monstrum hatással lesz az áramlásra. És mit csinálnak télen, amikor megindul a zajlás? Mert a jég még a parti védműveket is rendre megrongálja, egy ilyen mólót pedig úgy nyom össze, mint egy bogarat. Már a hétközi vihar is megbontotta a belső részeket. Nem értem, miért van erre szükség, figyelni, vigyázni kellene a Balatonra, mert elrontani könnyű, megmenteni sokkal nehezebb....

Messze nem ilyen borúlátó Czakó Jenő, aki fiával éppen a kis csatornában horgászik.
– Hét éve vettünk itt nyaralót, s mindig azt mondtam: király hely Fenyves, de egy móló nagyon hiányzik! – magyarázza. – Most úgy érzem magam, mintha ajándékot kaptam volna.

A férfi nem érti a tiltakozókat, úgy véli, a beruházás az idegenforgalomnak is jót tesz, a jachtok minőségi turizmust jelentenek, s a kikötőnek köszönhetően fejlődhet a környék is.

– Más településeken is van móló, mindenütt központi helynek számít, ott zajlik az élet – jegyezte meg. – Milyen csodálatos lesz fél kilométerre besétálni a Balatonba! De hát vannak, akiknek az is baj, ha süt a nap, s akkor is elégedetlenek, ha felhős az ég...

Lombár Gábor, a település polgármestere sem érti a tiltakozókat, szerinte örülni kellene, hogy egy magáncég kétmilliárd forintot költ el a településen.

– A kikötő mellett ugyanis egy huszonkét szobás szálloda is épül, méghozzá a vitorlázók igényszintjének megfelelő – mondta a faluvezető. – Korábban amúgy rendre számon kérték az önkormányzaton, miért nem hoz ide valamilyen nagyberuházást. Most itt van, erre akadnak, akik ellenzik. Pedig Fenyves végre megcélozhatja a minőségi turizmust igénylő vendégkört, adóbevételt is jelent a kikötő, s nem mellékesen tíz-húsz új munkahelyet.

A polgármester állította, a kikötő terve ráadásul nem is újkeletű, már 1997-ben felmerült az igény rá, a rendezési terveket is úgy alakították ki, hogy bármikor megvalósulhasson egy ilyen beruházás. Csak éppen előbb a szakhatóságokkal kellett csatázni, utóbb pedig a gazdasági válság miatt nem indulhatott el a projekt.

– Értelemszerűn az építők minden engedélyt beszereztek, enélkül elég merész lenne egy ilyen beruházást elkezdeni – tette hozzá –, nem is értem, hogyan merülhet fel ennek ellenkezője. Amúgy nagyon szívesen válaszolnék érdemben a tiltakozók felvetéseire, de eddig hivatalosan még senki sem keresett meg, csak az interneten olvastam, miktől tartanak.

Lombár Gábor szerint a vízminőség nem romlik majd, ugyanis a Nagyberekből érkező víz nem koszos, csak a huminsavtól színeződik el, s a minősége talán jobb, mint a Balatoné, ugyanis a tőzeg, mely megszűri, remek tisztító. Ráadásul a móló miatt a beérkező víz nem a strand, hanem a tó közepe felé folyik majd. Az eliszaposodástól sem kell tartani, a Műegyetem szakembereinek szakvéleménye szerint ugyanis tíz év alatt nagyjából hat centi üledékesedés várható.

– Azt is mostanában hallottam először, hogy a strand előtti rész volt az ország legjobb szörfhelye – folytatta. – Ez már csak azért is érdekes, mert kijelölt fürdőhelyen nem is lehetne szörfözni. Beljebb viszont ezután is adott a lehetőség, s remélhetőleg az érintettek majd ki tudják kerülni a mólót...

A vitorláskikötő a tervek szerint jövő nyárra lesz kész, jelenleg a mólók építése mellett a mederkotrás zajlik, illetve az iszap zagytérre hordása. A polgármester elismerte, az építkezés bizonyos kellemetlenségeket okoz a környéken élőknek és nyaralóknak, de a kőszállítások után már jóval csendesebben folyik tovább a munka.

– Eleve úgy adtunk meg bizonyos engedélyeket, hogy ünnep és pihenőnapokon egyes munkákat nem végezhetnek el az építők – jelentette ki. – Viszont a következő nyárig lesznek még zavaró tényezők, például a cölöpverés is minden bizonnyal zajjal jár majd. De megéri kiböjtölni, hiszen egy hiánypótló beruházás épül, mely az egész település számára hasznot hoz. Például a jövőben vízi megállóhelyként is szóba jöhet Fenyves, a kikötőben szörfösbázis létesülhet, s már az evezősszövetség főtitkára is érdeklődött a lehetőségek iránt. Remélem, semmi sem jön közbe, s nem állítják le a beruházást, mert az hatalmas kárt okozna a településnek...

Nagy az igény a kikötőre
A vitorláskikötőhöz, mely a hvg.hu szerint eredendően nagyobb költséggel épült volna, 2006-ban kezdték el beszerezni az engedélyeket a tulajdonosok, akik százmillió forint uniós támogatást is kaptak a projekthez. A teljes költséget nem tudták banki hitelből fedezni, így a hiányzó összeget a kikötői férőhelyekre előre megkötött szerződések, bérleti díjak biztosítanák. A Balatonon amúgy nagy az igény vitorláskikötőkre, főként a tó délnyugati részén. A jövőre elkészülő fenyvesiben a tervek szerint 30-40 helyet biztosítanak majd a helyi vitorlásélet támogatására, a többit pedig elsősorban magyar vitorlázóknak kívánják értékesíteni. Ha nem lesz rá elég fizetőképes belföldi kereslet, csak akkor adják bérbe a megmaradt helyeket a jelenleg legnagyobb érdeklődés mutató skandináv, illetve lengyel charterező cégeknek.

Az LMP is garanciákat kérne
A Lehet Más a Politika szerint példátlan méretű móló épül Balatonfenyvesen: 40 ezer tonna követ építenek be és 60 ezer köbméter iszapot kotornak ki. A párt a szakminisztertől vár garanciákat, és kíváncsi rá, 18 év után milyen indokok alapján adták ki az engedélyeket az építésre. Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő szerint a természetvédelmi intézményrendszer alkalmatlanságát bizonyítja, hogy olyan határozatot adtak ki, amely szerint a móló létrehozásának nincs érdemi várható környezeti hatása.

Népszavazástól a demonstrációig, a vitorláskikötők ellen
Egymást érték a vitorláskikötők elleni tiltakozások az elmúlt években a déli parton. Balatonföldváron még népszavazás ötlete is felmerült a témában, végül úgy került le a kérdés a napirendről, hogy az önkormányzat megvásárolta a visszalépő befektetőtől a terveket, dokumentációkat és jogokat. Egyelőre nem épül újabb kikötő Földváron. Zamárdiban hosszú évek huzavonája, több tiltakozó demonstráció után az a döntés született: abban a nagyságrendben (350 férőhely, 450 méterre a vízbe nyúló mólószárak) bizonyos, hogy nem épül vitorláskikötő, ahogyan eredetileg tervezték. A siófoki Aranyparton egy lakóparkhoz „illesztendő”, 189 hajóra tervezett jachtkikötő építése ellen tiltakoznak a környékbeli ingatlantulajdonosok.

(Vas András, Fónai Imre, forrás: Somogy Online)