Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Elmúlt hétvégén a Kenesei Szezonnyitó és Tavaszi Regattával kezdetét vette az ODTrophy 2013-as szezonja. Az alábbiakban a Catch22 és a Hakuna Matata személyes beszámolója olvasható.

FELKÉSZÜLÉS - ELŐZMÉNYEK
Az S22 csapat idénre 4 OD fordulót vállalt be - inkább kevesebb forduló, de minél több egység. A kiírás módosítását sajnálattal, de tudomásul vettük: a rendezési költségek kordában tartása akceptálható törekvés, ám az külön pech volt számunkra, hogy most végre legnépesebb osztályként (11) a Sudarakkal (5) együtt rajtolva a legzsúfoltabb (ekképpen persze technikásabb) rajtokban volt részünk.

HM: Az egész úgy kezdődött, hogy elhatároztuk, hogy az idei szezonra időben elkezdjük a felkészülést. Ennek érdekében Balázs februártól már majd’ minden hétvégéjét a vízen töltötte, hogy csiszolja a csapat technikai tudását (na jó, elsősorban a Laser felkészülés végett). Én arról gondoskodtam, hogy nagy szélben is versenyképes legyen a csapat, azaz jókat ettem az ideális nagyszeles versenysúly elérése érdekében. 

A szorgos felkészülésünk gyümölcse be is érett Kenesén.

CATCH22: Ami a felkészülést illeti, mi elméleti ismétléssel készültünk az RVA-n - ami össze is kapta a csapatot újra. Tudatosságban nem is volt hiány…  A gyakorlati rész ennél is tudatosabb volt: tudtuk, hogy jó esetben a rajt előtt 1 órával már ki tudunk minden mozgássort próbálni, de ugyanakkor örültünk is, hogy a hajó összeállt a hosszú tél után, és menetkész. Pénteken este 10 után futottunk ki Tihanyból (idén ott lesz a hajó), éjjel fél egykor egy hosszú raumolás után kötöttünk ki az elcsendesedett KMP-ban.

ELSŐ FUTAM
10-14 KT, lassan dél felé elforduló szél

HM: A látszat ellenére nálunk a csapategység csak szezon végére szokott beállni. Szombaton Balival már a verseny elején azon alkudoztunk, hogy minden elrontott rajt után jön nekünk egy fröccsel a parton, cserébe ő is kap tőlünk minden elrontott genakkeres szakasz után egyet. A rajtokat ugyanis rendszeresen le szoktuk késni cserében ő is tisztában van a mi vitorlakezelési képességünkkel.

Az első rajtot minden előzetes egyezkedés ellenére simán lekéstük. Mire odaértünk a rajthajóhoz már akkora volt a tumultus, hogy nem fértünk be és csak egy extra nem tervezett kurfli után tudtunk mindenki után elrajtolni. Az első futamban még lógni is bírtunk így az élmezőny mögött kis hátrányban abszolváltuk az első cirkáló szakaszt. A genakker kezelése nem sokat javult tavaly óta de furcsa módon később ez vezetett el bennünket a nyerő taktikához. Az első futambeli 4. helyünk nem is volt olyan rossz.

CATCH22: Minden dolog relatív. Mi időben a rajtvonalon voltunk, de tekintettel a HM nélkül tömörödő, luvrajtot kereső további 15 egység helyért zajló csatájára, valahol a harmadik egység voltunk luv oldal felöl, így a tervezett gyors kifordulásunk késett. Ez alatt a HM 3-4 mp-et késve, de senkitől nem zavarva, takarásmentesen a megfelelő takkra állt, és már előttünk is volt - a 10 és 11. helyért küzdöttünk velük. Mondtuk is: lám, most jobb a tiszta, mint a jó pozíció…  Láttuk, hogy a csapat a déli oldalt erőlteti, mi - Olcsi után szabadon - maradtunk az NDK módszernél: középen, tisztán, bőven a lay line-okon belül mentünk fel a cirkáló szakaszokban, kicsit többet húzva mindig a jobbcsapást. A raumok rendben voltak, a végére így HM és Petra után zárkózva szorosan a 6. lett a vége, utánunk METÁLKA.

MÁSODIK FUTAM:
Erősödő szél: 13-17 KT

HM: A második futamban kezdtük felismerni, hogy inkább a pálya bal oldalát kellene erőltetni. A helybeliek állítólag tudják, hogy a löszfal megemeli a szelet és az a parthoz közeledve gyengül. Mivel Lellén nincs löszfal nekünk kellett egy futam ehhez a felismeréshez. Fel is értünk elég jó helyen (talán másodiknak) a cirkáló bójához. Itt aztán annak rendje és módja szerint megint a hajó alól kellett előhalászni a genakkert felhúzás közben. Amellett, hogy az eset nyilván nem tett jót a sebességünknek még jól el is szakítottuk. A Bali-mancsaft fröccsmeccs 1-1 re módosult. Elpakoltuk a szakadt genakkert, fokkal abszolváltuk a hátszeles szakaszt, jól vissza is estünk. Ebben közbejátszott, hogy Bali egy kicsit behisztizett, hogy’ lehetünk ilyen bénák, hogy nem tudjuk normálisan felhúzni a genakkert. Nehezen viselte, hogy fel kellett adni a második helyünket. 

A második cirkáló szakaszban a bal oldalt húzva ismét felértünk a mezőny elejére és már éppen kezdtük temetni ezt a futamot is, hogy majd jól visszaesünk a végére, amikor Bali javaslatára (egy Sudárról leste el) lesz-ami-lesz alapon megpróbáltuk hogyan megyünk toronyiránt pillangózva. Magunk is nehezen hittük, de simán elég volt a sebességünk, hogy tartani tudjuk a genakkerrel közlekedő ellenfeleket. Ehhez nyilván kellett a nagy szél és a nagy hullámzás is. Most fizetett Balázs máltai edzőtábora, ahol megtanították nagy szélben, nagy hullámon hátszelezni. Óriásikat szörföztünk a hullámokon és becsúsztunk a második helyen.

CATCH22: A rajt előtt elszállt az egyik shott csigánk. Kis szerelés, majd jó luvrajt, kifordulás, majd ismét középen - kissé balra csúszva - mentünk fel, 4. helyen fordulva. BOCS reff2-vel lassú és kicsit tompa is volt, talán elég lett volna a Ref1. Még a terelőnél beszúrtunk HM alá - ehhez kellett, hogy ők rákásszanak közben - így az első hátszélnek 3. helyen kezdünk neki. Az első halz meg is lepett: le van kötve a lészár… Kis szerelés, és már megyünk is újra. Két hely. A következő cirkálószakaszra HM által kísérve mentünk, kialakítva egy jó kis sichere lee pozíciót - Bazsa sokáig nem is kapcsolt, úgyhogy kísért fel minket, mígnem kifordult szél felett mögülünk. Igazából itt hibáztunk, mert kellett volna fogásban tartani, de bíztunk a balcsapás pozitívabb voltában - rosszul! HM, METÁLKA, CENTER, szinte együtt fordult az utolsó hátszélre, amiből mi jöttünk ki vesztesen:  5. hely, utánunk nagyon közel BOCS.

HARMADIK FUTAM:
Gyengülő szél: ismét 10-14 KT

HM: A harmadik futamra Ricsi kölcsönadta a tartalék genekkerüket. Ezúton is nagyon köszönjük. Tudom, hogy jó szándékból tette, de nekünk bármikor rosszindulatból is kölcsön lehet adni egyet. Sokat lassít rajtunk. A harmadik futam második cirkáló szakaszának végén éppen a Boccsal  vettük fej-fej mellett a cirkáló bóját. A hátszeles szakaszon leálltunk csatázni Ricsivel. Ez duplán volt botorság. Egyrészt Ricsi nagyon jó hátszélben  másrészt ezzel feladtuk a korábbi taktikánkat, hogy a pálya déli oldalát erőltetjük. Ha mindez még nem lett volna elég az 5. bója előtti utolsó haulz-nál (megítélésünk szerint első helyen állva) még rá is tekertük a genakkert a forstágra nehogy már legyen egy normális befutónk. A kölcsön genakkert már nem akarván elszakítani egy nagy répával futottunk be, közben persze nem csak a Bocs és a déli oldalon jó tempót futó El Nino hanem az utolsó métereken még Petráék is megelőztek bennünket. Nagy morgások közepette befutottunk 4.-nek.

Még délután elvittük megvarratni a genakkert, reggelre készen is lett. Olyan már nem lesz, mint új korában…

CATCH22: Ismét jó rajt, de nagy visszaesés, és ami igazán zavar, hogy mindketten tettünk érte sokat - túlélesített hajó, és kifutó fockshott… Utolsó helyről kapaszkodás megint, fent 5. helyen vagyunk (jól raktuk össze a hajót: éles is, gyors is, tudunk a stratégiára és taktikára figyelni, csöndes, nyugodt hajó). Tudjuk, hogy feljebb is tudunk kapaszkodni, nagyon együtt az első 5-6 egység. Az első hátszélben erősödő szél, sajnos egy Sudár - miután alulról, hátulról fedés létesítettünk vele - egyszerűen ránk fordult. Kicsit ejtettünk, ők halz közben felszólításra visszaálltak. Sajnos nem értették a helyzetet, így jobb volt nekünk kifordulni, hagyni nekik a mélyet, majd egy vissza halzzal futottunk a tovatűnő élmezőny után. A vége 6., METÁLKÁTÓL kísérve.

PIHENŐ:
Szombat este nem nagyon kellett minket altatni. Balázs meglehetős kegyetlenséggel bánik a mancsafttal. A harmadik futam cirkáló szakaszaiban már az utolsó erőtartalékainkat vettettük be.

A vasárnapi ébredés után minden porcikámat külön-külön éreztem. És ez az érzés nem volt kellemes. A reggeli szelet látva a kilátások sem voltak azok.

Vasárnapra több okból kifolyólag megcsappant a mezőny. A Hook ha jól emlékszem előre jelezte, hogy csak szombaton tud jönni. Ez már csak azért is nagy dolog, mert nélküle az El Nino-nak most nem lenne tesztvezetése másrészt önmagában a szombati három futam is óriási verseny volt. A Bocs gondolom bölcsen felmérte a szélviszonyokat és az első futamot kihagyva inkább aludtak még egy kicsit míg csendesedik a szél. Ezt azért tudom, mert éppen mellettük parkoltunk és ki sem dugták az orrukat addig, amíg mi elkötöttünk. Ezt egyébként abszolút megértem, nekem is nehezemre esett fellépni a hajóra reggel. A Catch  sajnos a rajt előtt elszakította a grószát és elköszönve hazahajózott Tihanyba. A Metálka is csak a második futamra jött ki.

NEGYEDIK ÉS ÖTÖDIK FUTAM:
Az El Nino a rajt előtt a fock felhúzó kötelét szakította el. Megoldották, gondolom a genakker felhúzó kötelét cserélgették a futamok alatt. Ez nyilván lassított rajtuk, ennek fényében a helyén kezeljük a mi két első helyünket…  A rajt előtt egymás után reffeltek be a hajók. Mi is elgondolkodtunk rajta, hogy esetleg be kellene reffelni, de nagyon oda akartunk érni a dobogóra ezért inkább kockáztattunk. Ugyan láttuk, hogy szinte mindenki reffelt, úgy voltunk vele, hogy amíg Misiék nem reffelnek, addig mi sem. Aztán röviddel a rajt előtt ők is bereffeltek, de mire észrevettük nekünk már nem volt időnk rá és azt hiszem egyedüliként rajtoltunk teli taklival. Volt is egy kis pánik és kiabálás a hajóban a rajtnál, hogy mit hogyan állítsunk ebben a szélben, meg egy kicsit már megint el is késtünk. Balázs a legkegyetlenebb rabszolgahajcsárok stílusában „kért” minket folyamatosan, hogy lógjunk már ha nem akarunk lemaradni. Nem akartunk. Lógtunk. Ennek a hétvégének volt sportértéke! Egy idő után már elkezdtünk duplán lógni. Értsd: megpróbáltuk ellógni a lógást. Nem nagyon lehetett, Balázs azonnal visszaparancsolt bennünket.

Mancsaftként külön belső taktika a helyet megválasztani. Nem tudom, hogy ezt tanították-e az RVA akadémiáján (CACTH22: mi tudjuk a választ, de nem áruljuk el?).  Középen akarsz-e ülni, ahol nincs mibe kapaszkodni és tényleg izomból lógsz amíg bírod vagy legelöl, ahol ugyan meg tudsz kapaszkodni a korlátba de cserébe minden felcsapódó hullámot te fogsz fel a többiek elől és pillanatok alatt csurom vizes leszel, ami ebben a 15 fokos vízben nem akkora fun mint aminek látszik. Nagy dilemma. Mindkettőnek megvan az árnyoldala. Mindkét futamot a szombati „nyerő” taktika alapján vitorláztuk. Déli oldal amíg lehet és nem húztunk genakkert, csak a baj volt vele szombaton is. A hátszeles szakaszon szörf üzemmódba kapcsoltunk. Működött.

MÉRLEG:
HM: Rettentően elfáradva, de nagyon boldogan (az elsővel pontazonossággal 2.) kötöttünk ki. Nagyon egyben volt a mezőny, mindent bele kellett adnunk, hogy tudjuk tartani a lépést a többiekkel. Külön öröm volt, hogy jöttek olyan hajók (Kürt, Shela), akik tavaly nem nagyon voltak (vagy mi nem voltunk ott ahol ők). 

CATCH22: a kiváló 3 szombati futamban jó volt együtt menni az élbollyal: minél szorosabb, annál jobb az osztály, annál jobb a „játék”. Sajnáltuk a vasárnapi futamokat, de a rajt előtt két helyen elszakadt nagyvitorlával mást nem tehettünk, mint hazavitorláztunk Tihanyba.

Köszönjük a kiváló versenyt az osztálytársaknak és reméljük a következő versenyen is legalább ekkora számban fogjuk képviselni az S22 osztályt.

Hakuna Matata (HM) & CATCH22