Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Több ezer balatoni csónakos ütheti meg a bokáját egy rendeletmódosítás miatt, amely arra kényszeríti a horgászokat, hogy a drága kikötőkben tárolják a vízi járműveiket.

Egy hanyagul kikötött csónak akár 150 ezer forintjába is kerülhet a tulajdonosnak, ám egyelőre a rendőrök csak ritkán büntetnek, beérik a figyelmeztetéssel. Ugyanakkor a sokkal nagyobb problémát jelentő motorcsónakosok, a jachtok tulajdonosai háborítatlanul használhatják járműveiket - pedig rájuk még szigorúbb előírások vonatkoznak.

Több mint kétezer balatoni horgászt, tóparti lakost fenyeget a tilosban kikötő csónakosokra vadászó vízirendészek büntetése. Ha a nádasban, esetleg a strandon kötik ki a csónakjukat, akkor egy januártól hatályos rendelkezés szerint 5-150 ezer forint pénzbírsággal sújthatók. A horgászokat azért is bosszantja a hatóságok keménykedése, mert közben a szabályokat kijátszó motorcsónakosok, jachtok ellen nem lép fel hasonló szigorral.

Idén januárban lépett hatályba a hajózási szabályzat büntetési tételeket meghatározó rendelkezése, amely nagy port kavart a balatoni horgászok és csónaktulajdonosok között. Az ügyre múlt héten egy jobbikos országgyűlési képviselő is felhívta a figyelmet a parlamentben jelezve, hogy a csónakosok az elmúlt tíz hónapban döbbentek rá arra, hogy a vízirendészet kiemelt figyelemmel kezeli azok ügyét, akik a csónakjukat, kishajójukat nem engedéllyel rendelkező kikötőben tárolják. Habár – ahogy azt Kepli Lajos jobbikos képviselő a nemzeti fejlesztési miniszterhez intézet kérdésében is jelezte – a 2000-ben elfogadott Balaton-törvény is kimondta, hogy környezetvédelmi, vízjogi és bűnügyi szempontok miatt nem szabad vízi járművet kikötőkön kívül hagyni, de eddig nem büntették a csónakosokat.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint a Balatonnál körülbelül 4000 csónakot tartanak, az új szabályozás pedig több mint 2000 tulajdonost érint, mivel nagyon sok tóparti település egyáltalán nem rendelkezik épített kikötővel. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új rendelete egyébként nemcsak a Balatonra vonatkozik, hanem bármilyen tóra vagy folyóra az országban.

Vadásznak rájuk

„Nálunk nincsenek hivatalos csónakkikötők és a partszakaszunk is nagyon kicsi, ahol horgászni tudtunk. Az új jogszabály miatt nem tudom, hova fogjuk kikötni a kishajóinkat mostantól” – mondta Kovács András a hvg.hu-nak a balatoni horgászok kedélyét borzoló új jogszabállyal kapcsolatban. A Badacsonyi Sporthorgász Egyesület elnöke szerint a balatoni mindennapokhoz évtizedek óta hozzátartozik, hogy a helyiek, a horgászok nádöblökben, levert karókhoz, bójákhoz kötik csónakjaikat, hajóikat. Viszont mostanában azt tapasztalták, hogy a vízirendészek utánuk mentek, is jobb esetben figyelmeztették, rosszabb esetben megbüntették őket.

„Szemesen egy csónakkikötő üzemel, de vannak, akik kilométerekkel messzebb horgásznak, így szürkület után nagyon nehezen tudnak visszajönni. A kikötő körülbelül 40 kishajó befogadására alkalmas, ráadásul Őszödön nincs engedélyezett lekötő hely, így nekik is itt kellene tartaniuk kishajóikat, amelyek nem férnének el” – állította Keserű Balázs, a Balatonszemesi Horgászegyesület képviselője, milyen nehézségeket jelent az új szabály a déli part csónakosai számára.

Az utóbbi időben nagyobb szigorral fellépő vízirendészek viszont arra hivatkoznak, az illegális kikötők sokszor nincsenek kivilágítva éjszaka, ami balesetveszélyes, illetve a lopásoktól is lehet tartani, mivel kishajókat nem szokták őrizni. Nagy Jenő, a Siófoki Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezető helyettese a hvg.hu-nak azt mondta, a hatóságok folyamatosan ellenőrzik a tavat, rendőrök a vízen és a parton is járőröznek, hogy megtalálják az engedély nélkül kikötött csónakokat. Ugyanakkor még nagyon keveseket büntettek meg eddig: 5 esetben szabtak ki szabálysértési bírságot, akkor is csak 5000 forint büntetést kellett kifizetniük az érintetteknek, ezen kívül 119 alkalommal történt figyelmeztetés.

Az illegális kikötők balesetveszélyesek, mivel a viharok során a parthoz csaphatja a szél a csónakokat. Másrészt, általában a nádasok kiirtásával, ritkításával hozzák létre az „illegális” csónaklekötőket, ami ártalmas a környezetre és az élővilágra – mondta a hvg.hu-nak Grúber Attila. Siófok fideszes parlamenti képviselője ugyanakkor nem tartja meglepőnek, hogy pont most tiltakoznak, amikor ennyire alacsony a vízállás. Grúber szerint „korrekt horgász kikötőprogramra lenne szükség”, és semmiképp sem megoldás, hogy a meglévő nádasokat kivágják, inkább több csónakkölcsönző kellene.

60 ezer egy csónakért

Lehetetlen betartani a jogszabályt – mondta Kovács András, aki úgy véli, a tiltás és a büntetés elriasztja a turistákat, akik a Balatonhoz jönnének horgászni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint jelenleg 21 engedélyezett csónakkikötő van a Balatonon, amelyek legfeljebb 2000 csónakot tudnak befogadni, tehát a többit vagy ki kell vontatni, vagy tulajdonosaik kénytelenek szabálytalanul kikötni őket a büntetést kockáztatva.

A badacsonyi horgászegyesület elnöke szerint csónakok nélkül nem lehet horgászni, mivel kicsi az alkalmas partszakasz és nagyon alacsony a vízállás most a Balatonnál, így sokaknak beljebb kell menniük. Kovács azt mondta, ezt jelezték volna a jogszabály megalkotójának is, de nem vonták be a horgászokat a döntéshozatalba. A balatoni horgászegyesületek egybehangzó véleménye szerint egy rendes csónakkikötőt 10 millió alatt nem lehet megépíteni. Kovács szerint az egyesületük a 240 ezer forintos éves bevételből nem tudna a helyi horgászoknak a modern viszonyoknak megfelelő kikötőket építtetni. Badacsonyban ugyan van egy vitorláskikötő, ahol tarthatnák hajóikat, ám évente 60 ezer forintba kerülne egy hajó tárolása.

A hatályos rendelet alapján valóban nehézkes az engedélyeztetési eljárás: a kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani; nem mindegy milyen a széljárás, az épületek műszaki alkalmasságára is engedélyt kell kérni, továbbá kötelező az éjszakai kivilágítás is. Kovács András azt mondta, a kikötők helyett most „csónakmenhelyeket” kell kialakítaniuk (ezek nem kikötőnek minősülő, elkerített területek), amihez nem szükséges ennyi engedély, de vízjogi díjat kérhetne az állam érte, amire szintén nincs a horgászoknak pénzük.

Eközben a jachttulajdonosok ügyesen trükköznek

Miközben a csónakkikötést folyamatos szabályozással nehezítik, addig a hatóság még mindig nem tud mit kezdeni a rengeteg motorcsónakossal. A Balatonon számos belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak szeli a habokat, amely veszélyt jelent a tó vízminőségére, és a környezeti szennyezés mellett a zajszennyezés és balesetveszély sem elhanyagolható.

A motorcsónakok tilalmát több folyón és hazai tavon – így a Balatonon – egy 2000-es törvény szabályozza, amely kimondja, hogy az említett szakaszon belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak használata tilos. A tiltás nem vonatkozik bizonyos vízi járművekre (pl. természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság járművekre, vagy a vitorlásokat vontató hajókra). A motorcsónakosok 40 százaléka ezt a kiskaput használja ki, és „vizitaxi” vagy „kísérőhajó” státusz mögé rejtve hobbicélból használja járművét.

A „vízitaxis csellel” általában a gazdagabbak élnek, ahhoz, hogy valaki a vízi közforgalmú személyszállításhoz megkapja az üzemeltetési engedélyt, legalább 9 méteres hosszúságú hajó kell, ami nem olcsó mulatság. Szilágyi Péter az LMP országgyűlési képviselője már tavaly nyáron felhívta a nemzeti fejlesztési tárca figyelmet a problémára, de azóta sem történt változás az ügyben.