Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A kis híján végzetes borulást hozó vihar után ha megteheti, szívesen feladta volna Rakonczay Gábor az Atlanti-óceán átevezését. A magyar kenus úgy fogalmaz, volt egy élete a borulás előtt, és azóta van egy másik.

A vihar elvitte élelme jelentős részét, penészes ételeket is meg kellett ennie, az utolsó tíz nap így is gyönyörű volt számára, de nem csinálná végig még egyszer.

"Az út első, 1200 kilométeres szakaszát egy edzőszakasznak szántuk, teszteltem a hajót, és magát az evezés technikáját" - árulta el budapesti sajtótájékoztatóján a 30 éves kenus. Vitéz nevű kenujával 2011. december 20-án kezdte meg teljesítménytúráját. A portugáliai Lagos kikötőjéből a tervezett 20 nap helyett 16 nap alatt evezett el a Kanári-szigetekre, azt mondta azért, mert a Dunán nem lehet felkészülni egy ilyen útra.

Néhány nappal később a Gran Canaria-i Las Palmas kikötőjéből indulva a tervezett 80 nap helyett 60 nap alatt evezett át az Atlanti-óceánon és kötött ki március 26-án Antigua szigetén.

Rakonczay hosszasan mesélt arról, hogyan élte meg azt, amikor a 16. napon egy vihar felborította a hajóját. "Bementem a kenu kabinjába, vártam, hogy elüljön a vihar. Ezután jött egy törőhullám, ami 60-80 méter hosszan végigtarolta az óceán felületét, ez pont úgy kapta el a hajót, hogy fel is borította" - mesélte.

Elsőre a hajó fejjel lefelé maradt, Rakonczay a kabinban arra várt, hogy egy másik hullám visszafordítsa a hajót, de ehelyett leszakadt a kenu szellőzőnyílása, ami miatt már nem tudott friss levegő áramlani a hajóba. "Mire rájötte, hogy mi történt, már térdig ért a víz a hajóban. Hamar realizáltam, hogy ezt nem tudom megoldani, tehát a hajó el fog süllyedni" - mondta.

Azt mondta, hogy abban a pillanatban, amikor felborult a hajó, nem gondolkodott semmin, nagyon félt és kapott egy olyan adrenalinfröccsöt, amitől cselekedni tudott.

"Megpróbáltam a hajót visszafordítani, ami nem sikerült, mert akkor már a nagy része víz alatt volt. Ekkor visszaúsztam a kabinba egy kötélért, majd azzal a hajó fenekére felmászva, amely még kint volt a vízből, a tőkesúlyhoz kötöttem magam, hogy jobban el tudjam mozdítani. Ám ez sem segített volna, ha nem jön egy hullám, amely visszafordította a hajót" - mesélte a kenus.

Elmondta, hogy fantasztikusan felszabadult érzése volt, amikor a hajó a hullámtól visszafordult, de tele volt vízzel. "Konkrétan a bilimmel mertem ki a vizet a kenuból" - mesélte a sportoló.

A borulás után realizálta, hogy az útra vitt élelmének a negyven százaléka megsemmisült, válogatnia kellett, hogy mit tart meg, de elmondása szerint volt olyan étel is, aminek a tetejéről lefújta a penészt, és úgy ette meg. Számos felszerelését elvitte a víz, és a műszaki eszközei is beáztak, ezért nem tudott jelt adni magáról. Ezen az éjszakán még háromszor sodorta le a hajóról a vihar. Elmondása szerint tíz napjába telt, mire stabilizálni tudta saját fizikai és lelki állapotát, hogy az utat végig tudja csinálni.

"Volt egy életem a borulás előtt, és van azóta egy másik. Akkor nagyon sok minden átértékelődött bennem. Az tartotta bennem a lelket és adott erőt még a legrosszabb időben is evezni, hogy tudtam, otthon nagyon aggódnak értem" - vallott Rakonczay.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha a borulás utáni időszakban találkozik hajóval, valószínűleg elfogadta volna a segítséget és feladja a kalandot, mert nagyon lefogyott és nagyon rossz állapotban volt. De tíz nap után sokkal több erőre tett szert, mint amekkora korábban volt.

A kenus azt mondta, ugyan az utolsó tíz nap egy gyönyörű hajózás volt, még egyszer nem csinálná végig.