Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A Balatonnál több mint 65 éve működik a viharjelzés.

 Európa nagy tavainál, és a tengerpartoknál sokfelé van hasonló meteorológiai szakszolgálat, azonban Európa egyik legnagyobb felületű, gyorsan felmelegedő és fürdőzésre talán leginkább alkalmas édesvízi tavánál különösen nagy jelentősége van ennek a rendszernek.

A nyolcvanas évekig jelző rakéták és a mólók végeinél árbocokra húzható viharkosarakat alkalmaztak. Ez a kézzel működtetett rendszer rendkívül lassú és nehézkes volt, és ezt váltotta fel a nyolcvanas évek közepén üzembe helyezett fényjelzős rendszer. Érdemes áttekinteni, hogy mit is jelentenek az egyes jelzések. Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/ó sebességet. Első fokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz mint 45 km/ó, azonban nem haladja meg a 60 km/ó sebességet. Másodfokú viharjelzés esetén már viharos -65 km/o-t meghaladó- szél várható (lásd táblázat). A balatoni időjárás jelentés a nyári Balatonnal kapcsolatos talán legfontosabb információ, a viharjelzés pedig a szó legszorosabb értelmében is életbevágóan fontos, mindkettőt az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának ügyeletes meteorológusa adja ki, munkáját időjárási radarok, rengeteg mérés, műholdak és nagy teljesítményű számítógépek segítik. Az Obszervatóriumban dolgozó meteorológusok felelőssége nagy. Egyrészt az időben kiadott jelzés emberéleteket menthet meg, másrészt a kisebb vitorlások illetve a vízi biciklik és csónakok mozgását jelzés esetén rendelet korlátozza, így például másodfokú viharjelzés esetén nem mehetnek ki a vízre. Az viszont tény, hogy a légkör, amely rendkívül bonyolult rendszer, sokszor produkál váratlan dolgokat, és előfordulhat, hogy egy jelzés kiadását követően a vihar elkerüli a Balatont, máshol csap le, vagy hatása csak a tó egy kisebb területére korlátozódik. A pillanatnyi viharjelzésről a vízen levők a Tó körül elhelyezett jelzőlámpák segítségével szerezhetnek tudomást: a percenkénti 45 felvillanás az első fokú, a percenkénti 90 felvillanás a másodfokú viharjelzés érvényességét mutatja. A jelzés kiadásáról az Obszervatórium elsőként a Balatoni Vízirendészeti Kapitányságot értesíti, részletesen megadva a várható szélerősséget és szélirányt. A vízi rendészet az a szervezet, amely rendelkezik a megfelelő mentőhajókkal jól képzett személyi állománnyal és kellő tapasztalattal ahhoz, hogy a legmostohább körülmények között is tudjanak segíteni a bajbajutottakon. Ugyancsak értesítést kapnak az országos rádiók, valamint néhány helyi média és szervezet, valamint újabban Internet szolgáltatók is.
A hazai meteorológiai szolgálat - együttműködve más országok nemzeti szolgálataival- igyekszik minél pontosabb előrejelzések, életmentő riasztások kibocsátására. Mindehhez hihetetlenül nagyfokú műszer ellátottság, felkészült szakemberek és legfőképpen hatalmas számítógépes kapacitás szükséges.

Százhúsz esztendővel ezelőtt, 1891. augusztus 14-én, Szegeden született Dr. Hille Alfréd meteorológus ezredes, a repülésmeteorológiai kutatások megteremtője, a magyar katonai meteorológia atyja. Kezdeményezésére 1934. július 8-án indult el a Balatoni Viharjelző Rendszer.

A Balaton vízén, egy nyári napon akár százezren is lehetnek, fürdőzők, csónakázók, vízi biciklisek, vitorlások, komolyan kitéve a tó szeszélyes időjárásának.
Nem is kell pusztító viharokra gondolni, a felhőmentes forró napokon is komoly problémát tud okozni a déli szél, amely a déli part közelében sokszor csak gyenge szélnek tűnik, amely könnyen besodorja a gumimatracokat, vízi bicikliket. A parttól eltávolodva a szél egyre erősebb lesz, és nagyon gyakran előfordul, hogy mire a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók észbe kapnak, már olyan nagy a szélnyomás, hogy nem tudnak kimenni a partra. Sokszor a vízi rendészet motorosai mentik ki a bajbajutottakat. Ha verőfényes meleg nyári napon érvényes viharjelzést látunk, érdemes erre gondolni.
Látványosabb viharokat tudnak okozni a zivatarok. Alig 20 perc elegendő ahhoz, hogy a "semmiből" hatalmas felhőtornyok keletkezzenek. A zivatarok okozta szélviharok hirtelen csapnak le a vízre, szemmel is jól követhető szélsávokban. A helyi zivataroknál előfordulhat, hogy amíg az egyik helyen viharos erősségű a szél, 4-5 kilométerrel arrébb teljes a szélcsend. Az ilyen típusú viharok általában nem tartanak sokáig. 10-15 perc után jelentősen mérséklődik a szél. Más a helyzet a zivatar rendszereknél, vagy a nagyobb időjárás változásokat okozó hidegfrontoknál. Az Alpok felől a Dunántúlra bezúduló hideg levegő akár egy gigantikus dugattyú feltorlaszolja maga előtt a meleg levegőt, és széles zivatarláncok alakulnak ki. Tapasztaltabb balatoni vízjárók jól ismerik ennek előjeleit, az északnyugati ég alján elszürkülő eget, a vihar előtti forró, nyomott levegőt. A legváratlanabb és talán a leghevesebb viharok azonban délnyugatról törnek a Balatonra. Nagyon összetett meteorológiai folyamatok eredményeként jóval a hidegfront előtt, Szlovénia irányából fejlődnek a vonalba rendeződött hatalmas zivatarok, amelyek hevességüknél és gyors mozgásuknál fogva nagyon nehezen jelezhetők előre, és a hazai tornádók nagy részéért ők a felelősek. Amikor a felhőkből kirontó szél a sima vízre tör, nincs idő ahhoz, hogy a vízen hullámok alakuljanak ki, a szél felkapja a vizet és kialakul a felszín fölötti körülbelül 1 m magas vízfüggöny. Ebben a rétegben olyan nagy a levegő víztartalma, hogy a vízben úszó ember tüdeje feltelik vízzel, egy idő után meg is fulladhat, annak dacára, hogy az illető jó úszó, vagy akár mentőmellényt is visel. Gyakori az olyan eset, amikor egy időjárási frontot nem kísérnek felhők, látszólag semmi előjele nincs a hirtelen szélfordulásnak, a szélerősödésnek. Ilyenkor is csak egyetlen mód van arra, hogy időben felismerjük a veszélyt: figyelemmel kell kísérni a viharjelzést.

Alapfok

Gyenge légmozgás: (0-15 km/ó), a víz teljesen sima.

Mérsékelt szél: (15-25 km/ó), a vízen gyenge fodrok, hullámok jelentkeznek.

Élénk szél: (25-40 km/ó), kisebbtől közepes hullámok jelentkeznek.

Első fokú viharjelzés
(percenként 45 villanás)

Erős szél: (40-60 km/ó), nagyobb hullámok jelennek meg, csónakok csak partközelben lehetnek. Gyakorlott szörfösök szele.

Másodfokú viharjelzés
(percenként 90 villanás)

Viharos szél: (60-80 km/ó), nagy, tarajos hullámok jelennek meg, csónakok nem mehetnek a vízre. Nagy vitorlások is csak a megfelelő intézkedések mellett.

Erős vihar: (80-100 km/ó), hatalmas hullámok jelentkeznek, a hullámok tetejéről elporzik a víz. A motoros hajóknak is partra kell térniük.

Orkán: (100 km/ó fölött), porzó víz, vízfüggöny jelentkezik. A víz fölött gyakorlatilag a látástávolság 0 méter. Csak speciális mentőhajók mehetnek a vízre.