Siófok  9.4  •  5.1 kn       

Keszthely  10.8  •  2 kn       

Balatonfüred   •  2.6 kn       

Balatonboglár  9.9  •  7 kn       

Orfű  10  •  6 kn       

Velencei-tó  9.2  •  5.7 kn       

Tiszafüred  12.1  •  9 kn       

Mályi-tó  7.4  •  8.1 kn       

2021. október 22., péntek

Titkok és tények a Balatoni Hajózási Zrt. körül

Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Hiánytalanul megérkezett a Balatoni Hajózási Zrt. számlájára a tóparti önkormányzatok számára az ingyenes vagyonátvétel feltételéül szabott tőkeemelés első részlete.

Titkok és tények a Balatoni Hajózási Zrt. körül

Mind a 22 kikötővel rendelkező Balaton-parti önkormányzat időre kifizette a rá eső összeget, így az összesen kétmilliárd forintos tőkeemelés első részlete: 576 millió forint már a balatoni hajózási társaság számláján van – erősítette meg Horváth Gyula, a cég vezérigazgatója.

A fennmaradó mintegy másfél milliárd forintnyi tőkeinjekció előteremtésére négy évük van a tulajdonosoknak, a tetemes összeggel 2012-ig kell majd felpumpálniuk a társaság vagyonát.

A január elejéig esedékes tőkehányadot két önkormányzat: Balatonvilágos és Fonyód úgy tudta átutalni, hogy részvényeket adott el Siófoknak. Fonyód 40 millió forint névértékű részvényt értékesített, míg Balatonvilágos hárommillió forint értékben adott el a hajózási papírokból. Nem akartak hitelt felvenni a tőkeemelésre – tudtuk meg Fekete Barnabás polgármestertől. – Inkább amellett voksoltak, hogy 120 darab papírt pénzzé tesznek, ami mellett közel félszázalékos szavazati arányuk maradt.

A tulajdonos önkormányzatok közül a legnagyobb részvényes Siófok. A Balaton fővárosát Balatonfüred és Keszthely követi, de Balatonszemes is élmezőnyben van a részvényhányad tekintetében. A tőkeemelésre szánt összeg előteremtése számos önkormányzatnak okoz fejfájást még akkor is, ha a településen található vagyon arányában meghatározott tőkerész befizetéséhez nem volt szükség hitelfelvételre. Balatonföldvár az eredménytartalékához nyúlt hozzá, míg Szántódon az idei fejlesztéseken kellett szabni ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a követelésnek. A vállalás szerint négy éven belül kell befizetniük a rájuk eső törzstőkeemelés hátralevő, nagyobb részét.

A települések eldönthetik, hogy évente terhelik nagyjából azonos összeggel költségvetésüket, vagy netán teljes egészében a következő testületre hagyják örökül a nagyobb kötelezettséget. – Balatonlellén egyértelmű volt, hogy minden szín alatt megtartjuk azokat a részvényeket is, melyek arányosan a városnak jutottak a korábban állami tulajdonból, de vásárlási szándékunk nincs – tájékoztatott Kenéz István, Balatonlelle polgármestere. A város 25,9 millió forintot utalt a múlt héten esedékes törzstőkeemelés határidejéig. Ennek fedezetét a működésre szánt pénzből kellett elvenniük, és a polgármester elmondása szerint feltehetően hitelből pótolják. Lellének ez vélhetően nem okoz komoly gondot, tavaly nem kellett hozzányúlniuk folyószámlahitel-keretükhöz sem.

Korántsem ennyire egyértelmű Boglár helyzete, ahol nem először zárkóznak el a tájékoztatástól. Kovács Miklós polgármester nem kívánta a nyilvánosság elé tárni, hogy a város miből tudta kifizetni a tőkeemelést. Ez ugyanis a polgármestert idézve a város belügye, amely idővel nyilvános lesz, de egyelőre nem publikus. Tény, hogy a komoly anyagi nehézségekkel küzdő Boglár valamivel több mint egy éve próbálta orvosolni a gondokat egymilliárd forint értékű kötvény kibocsátásával. Ebből 700 millió forintot „vittek el” az uszoda és sportcentrummal kapcsolatos hitelügyek, a további 300 millió forintot különítették el pályázati önrészekre, a város jövője érdekében kulcsfontosságú fejlesztésekre. Több neve elhallgatását kérő illetékes szerint kizárólag ez a forrás merül fel a tőkeemelés lehetséges fedezeteként, ám annak ellenére, hogy az önkormányzat nyilvános pénzügyéről van szó, ezt nevét vállalva senki nem erősítette meg. Értesülésünk szerint - bár az utalás megtörtént - nincs még konkrét képviselő-testületi döntés az ügyben...

Siófok többet vett Siófok eredetileg 20 százalékos részvényhányaddal bírt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben. A város tulajdonosi aránya a részvényvásárlásokkal 21 százalékra emelkedett, ami Balázs Árpád polgármester szerint nem jelenti azt, hogy ezzel nagyobb befolyásra tettek volna szert a cégben. – Nekünk majdnem mindegy, hogy 20 vagy 21 százalékunk van. A részvényvásárlásokkal az volt a célunk, hogy a két önkormányzat fizetési nehézségein könnyítsünk. Azt akartuk elérni, hogy ne dőljön be a vagyonátadás – jelentette ki a városvezető. Siófoknak a hajózási cégben meglévő tulajdoni hányada még mindig kisebb annál, mint amekkora vagyona van, és árbevétele keletkezik a városban a társaságnak. Mindez a túl nagy befolyás elkerülése miatt van így.

A polgármester elmondta: a világosi és a Fonyóddal kötött szerződést is megküldték az összes tulajdonosnak, de egyetlen önkormányzat sem jelezte vételi szándékát. Balázs Árpád szerint az elkövetkező egy-két évben nem várható több átrendeződés a részvényesek között, és ugyanígy vélekedik a hajózási társaság vezérigazgatója is. Az azonban biztos, hogy 20 évig külső tulajdonos nem kerülhet a települések közé, hiszen a szindikátusi szerződés értelmében két évtizedig az önkormányzatok csak egymás között kereskedhetnek a papírokkal, ráadásul az áron sem vitatkozhatnak. A tehetősebb önkormányzatok emiatt némi kényszerhelyzetben is vannak, hiszen ahhoz, hogy a vállalat 100 százalékban önkormányzati tulajdonban maradhasson, meg kell venniük az esetlegesen még eladásra kerülő részvényeket.

Elindult a ki kicsoda rovat Előző

Elindult a ki kicsoda rovat

Keserédes jubileum Következő

Keserédes jubileum