Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Mit tehet egy Balaton- parti település ha alig van partja? Ha egy törvénnyel joga és kötelessége is keletkezik? Ha szeretne megfelelni a törvényi rendelkezésnek, de nincs hozzá forrása?

A 700 fős kistelepülés Balatonakali három kempinggel is büszkélkedhet. Meséli is a polgármester Koncz Imre, hogy a 80-as években nyaranta akkora volt itt a tömeg, hogy egy órát is kellett várni a helyi kisközértnél, hogy kosárhoz jusson az ember. A kempingeket akkor a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala üzemeltette, a tulajdonos a magyar állam volt. A rendszerváltozáskor a kempingeket a Veszprém Megyei Önkormányzat kapta meg. A Veszprém Megyei Önkormányzat turisztikai cégén a Balatontourist Rt-n keresztül tovább üzemeltette a kempingeket. Pár jó év után 2005-ben a Veszprém Megyei Önkormányzat a céget 4,04 milliárd forintért az SCD Balaton Holding Rt.- nek eladta. Ez a társaság három projektcéget hozott létre a három balatonakali kemping üzemeltetésére, ezeket 2007-ben jegyezték be. 2007-ben négy párti egyezséggel módosították a Balaton- törvényt is, és lehetőséget teremtettek arra, hogy az önkormányzatokkal való megegyezés esetén a területek beépíthetősége 15 százalékra növelhető.

- Megegyeztünk az SCD- vel, hogy 45 millió forintnyi fejlesztést a faluban is végeznek, és akkor a törvényi rendelkezésnek megfelelően fejleszthetik területeiket. Közben folyamatosan változott a cégek tulajdonosi köre, ebből mi csak annyit láttunk, hogy az építési engedélyek kapcsán mindig mással tárgyaltunk. Aztán egyikből sem lett semmi- mondja Koncz Imre polgármester.

2012-re a három projektcéget sorra csődbe vitték és felszámolásukat megkezdték. Elsőként a naturista kemping felszámolása zajlott 2014-ben.

És itt jött a kicsi falu történelmi lehetősége, hogy végre saját vízpartjához jusson. A Balaton-törvény kimondja, hogy minden parti településnek a hozzá tartozó partszakasz 30 százalékát szabadon megközelíthetővé kell tennie, és ezeket a területeket a törvény ki is jelölte.  Balatonakaliban erre a célra a Naturista kemping teljes partszakaszát meghatározta, és a parti sétány létrehozásához a kijelölt területre az önkormányzatnak elővásárlási jogot engedett. Ezt az önkormányzat még a felszámolás előtt be is jegyeztette az ingatlan nyilvántartásba. Amikor meglett a kempingre a vevő, az önkormányzatot megkérdezték él-e az elővásárlási joggal.

- Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen élni szeretnénk a helyzettel. A terület 18 százalékáért a felszámoló tájékoztatása szerint a vételár arányos részét kellett volna megfizetni.  Ez 46 millió forint plusz ÁFA lett volna. Ez óriási pénz egy ekkora településnek. Az ügyben lakossági fórumot, és többször képviselő- testületi ülést is tartottunk. Amikor jeleztük a vételi szándékot akkor derült ki, hogy nem 46 milliót, hanem 113 millió plusz ÁFÁ-t kérnek. A 18 százaléknyi területért a 201 milliós vételár több, mint felét, ráadásul úgy, hogy ezt az önkormányzatnak köz célra- parti sétánynak kell kialakítani, ebből bevétele nem keletkezik.

Az Önkormányzat az illetékes zalaegerszegi törvényszéknél kifogással élt az eljárás ellen, arra hivatkozva, hogy a Balaton törvény számára előírja a parti sétány kialakítását, forrást viszont nem rendel mellé. Kifogásunkat elutasították arra hivatkozva, hogy a csődeljárás célja viszont az, hogy a hitelezők a lehető legjobban járjanak. Hitelezőként négy bank volt bejegyezve. Másodfokon a pécsi ítélőtábla is elutasította a kifogást.

-  Számunkra a tanulság, hogy a felszámoló teljhatalmú abban, hogyan rendezi ezeket a felszámolásokat. Az államnak pedig nagyobb szerepet kellene vállalnia, hogy megvédje ezeket az értékeket. Nem sikerültek túl jól a tárgyalások azzal a társasággal sem, akik megvették a kempinget, ők a saját gazdasági érdekeiket nézték, mi a köz ügyet, hogy hozzá lehessen férni a Balatonhoz, de ebben semmilyen segítséget nem kaptunk. Fordultunk a belügyminisztériumhoz is, és nagyon segítőkészek voltak, hozták az apparátusukat, a jogászaikat, de pénzt nem kaptunk. Nekünk még az a 46 millió is nagyon fájt volna, féltünk, hogy majd az unokáink is azt emlegetik, de 113 milliót esélytelen lett volna kifizetni.

Ebben a kempingben nem sikerült a köznek parti sétányra területet szerezni. Ilyen előzmények után 2016-ban a második, a Holiday kemping felszámolása is elkezdődött. Itt egy 90 méteres parti sávra volt az önkormányzatnak elővásárlási joga. Érdekes módon ezzel a felszámolóval és gazdasági társasággal teljesen másképp zajlottak a tárgyalások, és egyezség körvonalazódott.

- Azt mondták, hogy megértik és tiszteletben tartják a vízhezférés jogát, és törekszenek jó kapcsolatra mind az önkormányzattal, mind a fölöttük húzódó üdülőtelep tulajdonosaival, így ingyen átadták a Balaton törvény által kijelölt részt. Mi örülünk neki, hiszen a vízhez férésünk egy kis szakaszon megoldódott. Valószínűleg ők sem kempinget akarnak itt, de mi ebbe nem tudunk beleszólni. A helyi építési szabályoknak, és a Balaton törvénynek megfelelően az elképzeléseik szerint fejleszthetik a területet.

Akali harmadik kempingje a Strand kemping. Tavaly év végén 815 millió forint kikiáltási árral a felszámoló meghirdette ezt a kempinget is. Az elektronikus árverésen kapott 370 millió forintos ajánlatért nem adta el, valószínűleg hamarosan újabb árverés indul majd. Ebben a kempingben is van egy 70 méteres parti sáv, amin az önkormányzatnak elővásárlási joga van. Kérdés, hogy a felszámoló, hogy írja ki a jelenleg vegyes tulajdonú terület értékesítését. Lehetőséget hagy-e a közcél megvalósulására? Az állam segít-e?

Sági Ági