„Beszélgessünk most!” mondta, mikor telefonon kerestem, hogy időpontot egyeztessünk ehhez az interjúhoz. A kérdésekre adott gyors, pontos válaszok is azt sejtették: Domonkos Szilárd, a Fertő-tavi Vitorlás Szövetség elnöke nyitott, tettrekész ember. Hasonlóképpen az új elnökhöz, ő is az üzleti világból érkezett a vitorlás sport vezetésébe. „Viszonylag későn kezdtem vitorlázni, gyerekkoromban nem adatott meg, hogy ezt a sportot válasszam, így kosárlabdáztam inkább, mint Sopronban oly sokan”- mondja. 2000-ben szerzett kedvtelési célú hajóvezetői engedélyt, de ezután egy merész ugrással azonnal egy F18-as katamarán következett, és versenyzés egészen 2011-ig. „A füredi F18 VB egészen különleges emlék, annak ellenére, hogy mi reálisan tényleg csak az élmény miatt kvalifikáltuk magunkat, de sikerült és ott voltunk a legnagyobbak között.” Közben, részben az irányításával, újraindult a szervezett utánpótlás nevelés a Fertőn. 2013-től új Optimist csapat alakult és lépésről lépésre fejlődtek. Most három edzővel, két Optimist csapattal, illetve egy  Laser csapattal vesznek részt a hazai, illetve nemzetközi körforgásban. A Fertő tavi Optimistesek ott vannak a Balatonon is a legjobbak között, idén egy serdülő bajnoki arannyal tértek haza. Domonkos Szilárdnak a munka és a sportszervezés mellett azért megmaradt a vitorlázás is: túrahajóval, illetve a motorosokban a csapatok körül gyakran látni a tavon.

VL: Milyen hangulatúak voltak az első MVSZ elnökségi ülések? Milyen ügyek voltak terítéken?
DSz: Három ülésen vagyunk most október közepéig túl, ezek természetesen online zajlanak. Ez nekem egyrészt előnyös, mert nem kell Sopronból Budapestre utaznom, másrészt nagyon hiányoznak a személyes találkozások, az informális, négyszemközti beszélgetések. Ezekből rengeteget lehet tanulni, tapasztalatokat cserélni, megismerni a társakat közelebbről, akikkel a következő években együtt fogunk dolgozni. A működési struktúrán dolgoztunk. És az új bizottságok kialakításán. Én Rutai Istvánnal együtt a Versenysport bizottságban dolgozom majd.

VL: Mennyire kell vagy lehet képviselned az Elnökségben a Fertő, a kis tavak érdekeit?
DSz: Én inkább „Balatonon kívüli területekről” beszélek. Nem azzal kerültem be a vitorlás szövetség elnökségébe, hogy a Fertő érdekeit képviseljem, hanem hogy az egész vitorlássportért dolgozzam. Elképzelhetőnek tartom egyébként, hogy a Fertőt közvetlenül érintő döntéseknél összeférhetetlenség miatt tartózkodom majd. Ezzel együtt azt hiszem, hogy ami jó a hazai vitorlázásnak, az jó a Balatonon kívüli területeknek – és viszont. Éppen a mi utánpótlás eredményeink jelzik, hogy kisebb, sekélyebb vízterületeken is folyhat eredményes munka. Több műhely, nagyobb merítés, több potenciális tehetség – akik aztán majd nemzetközi vizeken is edzenek és mérethetik meg magukat. 

VL: Elindult az Fertő tavi vízitelep újjáépítése. Mennyire hasznosíthatóak az itt szerzett tapasztalatok az MVSZ új füredi beruházásával kapcsolatban?
DSz: A Fertőn két éves előkészítés után most írták alá a szerződéseket a kivitelező, illetve a terület kezelője között. Egy körülbelül 30 milliárd forintos beruházásra kerül sor, a Modern Városok Program keretében. Az a szárazulat, amin a mostani vízitelep áll, jócskán nagyobb lesz, már épülnek az új partfalak. Új bekötőút készül Fertőrákosról. Két-három év alatt vitorlás centrum, strand, sportközpont, kemping, ökocenter épül fel, úgy, hogy sem az építés ideje alatt, sem azután a vitorlás versenysport érdekei nem sérülhetnek. Mondanom sem kell, mennyi érdeket, véleményt kell itt egyeztetnünk társelnök barátommal, dr. Schneider Istvánnal együtt. A kérdésre visszatérve ezért azt inkább megfordítanám: bízok abban, hogy a füredi kivitelezéssel kapcsolatos információk és döntések hasznosak lehetnek számunkra az itteni építkezés során. 

VL: Milyen a viszony az osztrák oldal vitorlázóival?
DSz: Szerencsére már semmi nem emlékeztet azokra az időkre, amikor a Fertő tavon élt talán legtovább a hidegháború. Ma már mindenki korlátlanul hajózhat a teljes vízterületen, ami egyébként a Balaton keleti medencéjének a területével azonos. Élénk a túravitorlás élet illetve már az Optimisteseinknek is természetes, hogy néha déli szélben az egykori határt jelző maradék két cölöpöt használják kapubójának... Azért az a két jel pár évtizeddel ezelőtt még nagyon mást jelentett...