Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Sokat tartózkodunk a kikötőkben, mondhatnánk a második otthonunk. Ugyanakkor rendszeresen tapasztalható, hogy bizonyos helyzetekben nem a legjobb megoldásokat választjuk, amikor a kikötőt belakjuk, használjuk.

Hogyan éljünk a kikötőben, hogy ne mi legyünk a kikötő fekete bárányai, a minden kikötőben megtalálható problémás alak. Két gyakorló kikötőmestert, Kekecs Pétert és Antal Gábort kérdeztük a kikötőlakóval szemben elvárható minimumról.

Riportalanyaink elsőként szögezték le, hogy a kikötő bérlőre, a megrendelőre, úgy kell tekinteni, mint az étteremben a vendégre, alapvetően mindig igaza van. A kikötői stáb feladata, hogy biztosítsa a kikötő szakszerű és zavartalan működését a bérlők megelégedésére. Természetesen sokkal könnyebb együttműködni az olyan kikötőlakóval, aki tisztában van a legalapvetőbb szabályokkal és segíti a kikötő személyzet munkáját.

CM: Kezdjük egy gyakori művelettel, vendéghajó érkezik a kikötőbe, mi a teendő, mire figyeljen a hajó kapitánya, csúnya szóval élve mi a protokoll?

AG: Előzetesen tájékozódjon, hogy hol vannak a vendéghelyek. Kikötés után be kell jelentkezni a kikötőmesteri irodában. Amennyiben a vendéghelyen nincs szabad kikötőhely, a kikötő telefonszámán érdeklődjön a kikötőmesternél, hogy van-e lehetőség máshol kikötni. A kikötői telefonszámokat a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján, valamint kiadványaiban, prospektusaiban lehet megtalálni.

KP: Kicsit korábbról kezdeném, fontos kérdés, hogy a hajó kapitánya ismeri-e a kikötőt, annak sajátosságait vagy sem. A helyismerettel rendelkezőknek általában van rutinjuk a behajózás terén és még viharos körülmények között is helyes döntéseket tudnak hozni. A kezdőknek, a helyismerettel nem rendelkezőknek azt tanácsolom, hogy ne a kikötő bejáratánál kezdjék el megkeresni az interneten a kikötőmester telefonszámát. Indulás előtt bátran telefonáljanak és szerezzék be a szükséges információkat.

CM: Többször jártam úgy, hogy megérkeztem az anyakikötőmbe és a helyemen vendéghajó pöffeszkedett. Hogyan kerüljük el az ilyen kényes helyzetet? Ha már megtörtént, hogyan kezeljük a szituációt?

KP: Ritkán fordul elő ilyen helyzet, mivel a Balatoni Hajózási Zrt. kikötőiben vannak kijelölt vendéghelyek. Ha mégis ilyen helyzet alakul ki, a kikötőmester gyakran már megérkezésünk előtt észreveszi és átállítja másik helyre a vendéget.

AG: Szerintem egy kicsit sokat vagy távol, így hozzászoktak, hogy üres a helyed, és amikor váratlanul megjelensz, nincs idő a hely felszabadítására. Mindenesetre higgadtan, nyugodtan kezeljük ezeket a helyzeteket a tikkasztó hőségben is. A kikötőmesterek segítenek megoldani a problémát. Ebben az esetben sem árt, ha a telefonunkban ott van a kikötőmester telefonszáma. Idő kérdése és mindenki a helyére kerül!

KP: Lényeges, hogy a bérlők segítsék azzal a kikötőmesterek munkáját, hogy jelzik, ha valami rendellenességet tapasztalnak. Sokat segít, ha az információ időben eljut a kikötőmesteri irodába.

CM: Milyen jó lenne, ha minden kikötőnek lenne egy drone-ja, amivel szemmel tartható a kikötőmedence?

KP: Hát lehet, hogy jó lenne, de annak is megvannak a korlátai. Rövid repülési idő, esőben, szélben nem használható. Szóval maradnak a jól bevált módszerek.

CM: Amikor a hajótulajdonos szép, szélcsendes időben otthagyja a hajóját a kikötőben, sokszor nem is gondol arra, hogy a következő hétvégéig akár vihar is lehet. A hajó biztonságos kikötése és a pufferek szakszerű elhelyezése nem is olyan egyszerű feladat. Melyek a leggyakoribb hibák, amit a hajótulajdonosok elkövetnek?

AG: Sokszor a bérlők úgy hagyják ott a hajót akár hetekre is, mintha egy óra múlva ismét ki akarnának hajózni, olykor megdöbbentő dolgokat lehet tapasztalni. Tudomásul kell venni, ez nem olyan, mint amikor a TESCO parkolóban becsapjuk a kocsi ajtaját és megnyomjuk a centrálzár távirányítóját.

KP: A kötelek is megérnek egy misét. Az a kötél, ami elöregedett és tönkrement, mint schott kötél, annak vége van, nem kezd új életet, mint kikötőkötél. Ha van egy háromtonnás hajónk, akkor azt ne a 15-ös jolléról kiszanált fallkötéllel kössük ki, mert baj és kár lesz belőle. Tájékozódjunk és a hajó illetve a kikötőhely sajátosságaihoz illeszkedő kötelet válasszunk. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk tanácsot szakembertől.

AG: A köteleknél maradva, nem árt, ha az uralkodó szélirányt figyelembe véve, a szél felöli oldalon akár több kötéllel is rögzítjük a hajót. Ha a kötelekre azt mondtuk, hogy megérnek egy misét, akkor a kikötés és a csomók a másik neuralgikus pont. Nem elég a bikára kétszer rátekerni a kötelet, mintha a lovat kötnénk ki az ivó elé. Nem illik a közösen használt bikáról a szomszédot lekötni, vagy úgy átkötni, hogy az a hajója biztonságát veszélyeztesse. Állítólag a vitorlás iskolákban minden hajóvezető megtanulta a legalapvetőbb csomókat kötni. Nem árt, ha ezeket néha gyakoroljuk, mert ezen a téren is csodákat lehet látni.

KP: A puffer nagyon hasznos kellék, védi a hajónkat és a mások hajóját is. Mindig tegyünk puffereket a hajó oldalára, akár áll mellettünk hajó, akár nem. A móló, a ponton és a hajó között is kell legyen megfelelő méretű és jól rögzített puffer.

CM: Gondolom számtalan bosszantó dologgal találkoztok az áprilistól novemberig tartó szezon során, de van olyan ezek közül, ami kiemelkedik a bosszantó dolgok sorozatából?

AG: Lehet, hogy meglepetést okozok, de korántsem olyan rossz a helyzet. Nagyon sokat fejlődött a kikötői közösség – legalábbis nálunk – ami a békés együttélés követelményeit illeti. Nincsenek kiemelkedően durva vagy bosszantó esetek.

KP: Valóban így van, de én azért egy apróságot említenék. Nem szép dolog másik hajó elektromos csatlakozóját kihúzni, hogy a sajátunkat bedugjuk. Kicsit bosszantó azt látni, ha a mólón kihúzott csatlakozó árválkodik, közben pedig merül az akkumulátor és olvad a hűtő. Természetesen, ha ilyet tapasztalunk, azonnal orvosoljuk a helyzetet.

CM: A kikötőmesteri munka szent grálja a daruzás. Évente két alkalommal mozgattok meg minden hajót. Hogyan, miként tudja a hajótulajdonos segíteni, gyorsítani a daruzást? Mi a teendő tavasszal és mi ősszel, hogy a tulajdonos és a kikötőmester is elégedett legyen?

AG: Valóban a daruzás jelenti a legnagyobb kihívást, főleg a logisztikai része. Nagyon nagy segítség számunkra, ha a bérlő előre időpontot egyeztet és azt be is tartja. Akár kisebb késések is felboríthatják a napi daruzási tervet, ami nem csak nekünk, de a többi daruzni akarónak is bosszúságot okozhat.

KP: A tavaszi és az őszi munkák szűk keresztmetszete a daru. Ne a darunál kezdjünk szerelni, ki és bepakolni. Jól előkészített hajó daruzása 15-20 perc alatt abszolválható, de amikor több mint egy órát kell a daru alatt töltsön egy hajó, akkor felborul a napi menetrend.

AG: Néha érthetetlen a hajóból ki és bepakolás logikája, pedig ez nem egy bonyolult feladat. A legegyszerűbb autóval a tároló kocsin lévő hajó mellé parkolni és egyszerűen, gyorsan ki és bepakolni. A vízre már komplett hajó kerül és ősszel szintén egy komplett hajót kell kivenni és a parton kipakolni. Ki kell próbálni, beválik.

KP: Praktikus, ha a daruzás és kipakolás után van ideje átszellőzni, kiszáradni a hajónak és csak utána ponyvázzuk le. Lényegesen kisebb az esélye, hogy a penész megjelenjen.

CM: Gondolom, nektek a kedvenc évszakotok a tél, akkor van egy kis nyugalom a kikötőben?

KP: Minden időszaknak megvan a maga szépsége, a telet azért szeretjük, mert hétvégeken tudunk modellvitorlázni, amire nyáron sok esélyünk nincs.

AG: A Balatonon a nyár mindig jó és Földvár ebből a szempontból az egyik legkivallóbb helyszín.