Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Ennek apropóján tekintsünk vissza röviden a szövetség létrejöttére és a vitorlás sport történelmére.

2023. december 3-án a kilencvennégy éves fennállását ünnepli a Magyar Vitorlás Szövetség. Ennek apropóján tekintsünk vissza röviden a szövetség létrejöttére és a vitorlás sport történelmére. 

A magyar vitorlás sportban az 1920-as évek második felétől volt tapasztlahtó először robbanásszerű fejlődés. A vitorlásversenyek iránt megnőtt az igény, a vitorlásegyesületek erősödtek és fontossá vált a hajóosztálypolitika szervezése, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Többek között ezeknek köszönhetően 1929-ben megalakult a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetség.

Kilencvennégy évvel ezelőtt öt vitorlásklub - a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, és a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club - összefogásával létrejött szövetség első elnökének gróf Széchenyi Bélát választották. Majd 1932-ben dr. Ugron Gábor foglalta el az elnöki tisztséget és a következő tíz évben olyan máig meghatározó programok indultak el, mint például akkoriban épültek ki a Balaton klasszikus vitorlásflottái és 1934-ben szervezték meg legelőször a ma már Európa egyik leghosszabb távú és legrégebbi vitorlásversenyének tartott Kékszalagot, a Csillagtúra és a nemzeti bajnokságok mellett. 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát. is. 

A szövetség, a kommunista hatalomátvételt követő feloszlatása után, 1948-tól új vezetőkkel Országos Társadalmi Vitorlás Szövetsén néven működhetett, majd 1957-től ismét MVSz néven említjük, ami a tagegyesületek szervezete és a profi vitorlázók egyesületi tagságukon keresztül illeszkednek a rendszerbe. Megalakulása óta huszonegy elnöke volt, jelenleg Haranghy Csaba elnök úr vezeti a Magyar Vitorlás Szövetséget. Az MVSZ-nek közel négyezer tagja van. Magyarország tavain a tagegyesületek évente összesen több mint kétszáz vitorlásversenyt rendeznek. A versenyzők ötven-ötvenöt különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek az országos bajnoki címekért.

2023-ban Érdi Mária sporttörténelmet írt 

Berecz Zsombor a 2020-as tokiói olimpia Finn-dinghy ezüstérme után, két hajóosztályban is versenyezhetnek magyar vitorlázók 2024-ben a párizsi olimpián, ugyanis Érdi Mária és Vadnai Jonatán is olimpiai kvótát érő helyezéssel tért haza a hágai világbajnokságról. Egyúttal Érdi Mária sporttörténelemet is írt, ugyanis első magyar nőként szerzett világbajnoki aranyérmet olimpiai hajóosztályban. 

2023-ban hatalmas rekord született az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon

Az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon, az MLS Raiffeisen Fifty-Fifty a saját rekordját megdöntve 5 óra 4 perc - egészen pontosan: 5:03:56 másodperc - alatt ért be a célba, Józsa Márton kormányzásával.

Különös együttállás, afféle születésnapi ajándék, hogy éppen december 3-án vitorláztak Las Palmasban a Sámánok, a Berecz Zsombor vezette magyar csapat az SSL Gold Cup csapat világbajnokságon és megnyerték a világbajnoki aranyat! Ötvenhat nemzet közül lett első Magyarország! 

A Magyar Vitorlás Szövetség története hosszabban ide kattintva olvasható el.