Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Sok nagyhajós verseny egytestű kategóriáját nyerte a 37 lábas Trentasette, önálló versenyosztály a Flaar 18-as, nagyon sikeres a szóló és két személyes tókerülőkön az egyedi 26 lábas 8m OPEN vitorlás, és most itt a jó hír a vadonatúj, az idei Kékszalagon bemutatkozott Flaar 24-ről.

A hazai tervezésű és gyártású Flaar hajókról viszonylag sokat tudunk. Sok nagyhajós verseny egytestű kategóriáját nyerte a 37 lábas Trentasette, önálló versenyosztály a Flaar 18-as, nagyon sikeres a szóló és két személyes tókerülőkön az egyedi 26 lábas 8m OPEN vitorlás, és most itt a jó hír a vadonatúj, az idei Kékszalagon bemutatkozott Flaar 24-ről. Kevesebbet tudunk viszont tervezőjükről, Déry Attiláról. Éppen Tótvázsony, a Flaar 24 épülő, új gyártóhelye felé autózva sikerült telefonon elérnem Attilát, a Flaar Kft. társtulajdonosát. A beszélgetés előtt azonban itt az apropóként szolgáló hír:

A teljes egészében hazai fejlesztésű és gyártású hajót, a Flaar 24 vitorlást jelölték az Év Európai Jachtja (European Yacht of the Year – EYOTY 2024) díjra.

Az Év Európai Jachtja díj a legfontosabb, legbefolyásosabb és legszélesebb körben ismert hajóépítő díj világszerte. Gyakran a jachtozás Oscar-díjaként emlegetik, és a híre nemzetközi szinten sok millió vitorlázóhoz, hajótulajdonoshoz és iparági szakértőhöz jut el. A német Yacht magazin által indított díj 2004 óta létezik, ma már 12 ország magazinjának szakújságírói alkotják a zsűrit.

Magyar hajót eddig egyetlen alkalommal jelöltek a díjra: 2018-ban szintén a Flaar Kft. által fejlesztett Flaar M37 vitorlás a legjobb 3 közé jutott a speciális hajó kategóriában.

A Flaar 24 egy nagy teljesítményű, teljesen szénszálas (karbon) hajó, amellyel legfeljebb hat fős legénység vitorlázhat, és négy fő számára biztosít alvási lehetőséget. A hajó teljesen hazai tervek alapján készült: a vezető tervező Déry Attila, formatervezője pedig Bendzsel Tamás.  Az első vonalak megrajzolásától a sablonok készítésen át az első hajó legyártásáig a fejlesztés teljes folyamata a Flaar Kft. műhelyében valósult meg, hazai partnerekkel együttműködve. A hajó sorozatgyártást a cég a most épülő tótvázsonyi telephelyén fogja folytatni.

A Flaar 24 innovatív megoldásai már itthon is felkeltették a szakma figyelmét: az idei Budapest Boat Show-n elnyerte az Újdonság Pályázat I. helyezését, valamint a Legjobb Hazai Fejlesztés Különdíját. Az új modell első útja a Kékszalag vitorlásverseny volt, ahol előkelő helyen végzett, maga mögé utasítva a hasonló méretű hajók nagy részét.

Az Év Európai Jachtja díjra jelölt hajókat nemzetközi szakmai zsűri bírálja el több napos közös tengeri tesztvitorlázások alkalmával, ahol a tesztelőknek minden részlet alapos megvizsgálására lehetőségük nyílik. A díj létrehozása óta a zsűri tagjai már több mint 40.000 tengeri mérföldet hajóztak együtt, hogy megtalálják a legjobb új hajókat – ez a páratlan tapasztalat biztosítja, hogy csak kipróbált és szigorúan tesztelt modellek kaphassák meg a hőn áhított trófeát.

A Flaar 24-et október közepén Barcelonában fogják tesztelni, az ott szerzett tapasztalatok alapján állapítják majd meg a jelöltek végső sorrendjét. A győzteseket 2024 januárjában Európa legnagyobb hajókiállításán, a Boot Düsseldorf keretében hirdetik ki, ahol a Flaar 24 először mutatkozik be a nemzetközi közönségnek.

Attila, a széles vitorlás közvélemény viszonylag keveset tud rólad. Hol kezdődött a kapcsolatod a vitorlázással, a hajótervezéssel, hajóépítéssel?

Gyerekkoromban a tihanyi Halásztelepen töltöttem a nyarakat. Ott, ahol most a THE kikötője van. Állandóan a víz közelében voltunk, a két testvéremmel, és a három unokatestvéremmel, nagyon vonzott a hajózás. Én voltam a legidősebb. Hajómodelleket építettünk, barkácsoltunk – aztán felvetődött, hogy kellene egy olyan hajó, amibe be lehet ülni, amivel vitorlázni lehet. 15-16 éves lehettem, amikor elmentem az egyik füredi klubba, hogy szeretnék itt vitorlázni. Rövid úton megkaptam, hogy öreg vagyok, majd később esetleg mannschaftolhatok nagyhajón, ha ügyes vagyok. Rábeszéltem apámat, hogy vegyen meg egy fa Kalózt, negyvenezer forintért kínálták. A hajóról rövid idő alatt kiderült, hogy használhatatlan, a test teljesen kuka, de legalább a kötelek, a vitorlák, a rudazat használható állapotban voltak. Már csak egy hajótest kellett hozzá. Találtunk valahol apróhirdetésben – talán harmincezer forintért – egy 470-eshez hasonló, de hasasabb műanyag testet. Erre felapplikáltam a Kalóz riggjét, aztán télen szétszedtem a testet, újra lamináltam a dekket, tavasszal trapézt szereltem rá, szereztem egy genakkert, ahhoz egy törött szörf árbócból készítettem orrsudarat, folyamatosan ment a fejlesztés és közben megtanultam vitorlázni is. Rájöttem, hogy én ezt szeretném csinálni, a hajótervezést és a hajóépítést, másodjára fel is vettek a Műegyetem Közlekedésmérnöki Karára.

Elvégezted a Műegyetemet?

Két év után otthagytam, mert nem azt tanították, amire vágytam, ami érdekelt. Ekkor kopogtattam be a gyúrói Pauger műhelybe, Paulovits Déneshez.

Milyen ürüggyel?

Egy ismerőstől hallottam, hogy a Dini szeretne a Kékszalagra építeni valamit, de még nincs ötlete. Nekem volt a fejemben egy terv, azt elvittem neki laptopon 3D-ben, akkor ez még nem volt általános. Ott forgott a hajó a képernyőn, bordametszetekkel. Na ez volt a Szamuráj Jack. Megépült, és második lett a 2004-es Kékszalagon. Őrült nagy dobás volt…

Már ne haragudj, de az imént mondtad, hogy otthagytad a Műegyetemet. Honnan tudtál te hajót tervezni?

Ja, azt kifelejtettem a történetemből, hogy lett még egy nagy szenvedélyem, a vitorlázórepülés. Modelleket terveztem és építettem, majd elkezdtem vitorlázórepülni is. Ami viszont fontos, hogy ezzel kapcsolatban minden létező szakirodalmat elolvastam és megtanultam. A modellek építésével szerzett gyakorlati tapasztalatok sokat segítettek abban, hogy valóban megértsem a fizikáját a repülésnek.

És ezek az elvek alkalmazhatók a vitorláshajóknál is?

Igen. Annyiban könnyebb repülőkkel dolgozni, hogy azok egy homogén közegben, a levegőben mozognak, egyértelműbb az áramlásokkal, az erőkkel kalkulálni. A hajók két közeg, a levegő és a víz határán mozognak, itt azért még mindig sok a változó, vannak az elméletben és főleg a gyakorlatban homályos pontok. Aztán a foilereknél megint egyértelműbben alkalmazhatók a fizika törvényei. Visszatérve a Szamuráj Jackre – itt már volt annyi elméleti felkészültségem, hogy nagyon biztosan tudtam, miért ilyen hajót szeretnék. Dinit meggyőztem, és a közös munkánk sikeres lett.

Az megfordult-e annak idején a fejedben, hogy egyáltalán a hajótervezésből Magyarországon meg lehet-e élni?

A legelején ezen nem gondolkodtam, aztán pedig viszonylag hamar rájöttem, hogy nem. Volt néhány év sodródás az életemben, aztán Mezey Zoli barátommal 2006-ban megalapítottuk a Flaar Kft-t. A hajóépítésből már meg lehet élni, de csak akkor, ha innovatív vagy, kiváló minőséget produkálsz, és minden hajó valamiben különleges.

Minden általad tervezett hajóban van valami hasonlóság. A hátul szélesen kifutó siklófelület, és a karakteres él a hajó oldalán.

Ma már nem nagy újdonságok ezek, sok hasonló hajótest van. Igaz, én elég korán és konzekvensen alkalmazni kezdtem ezeket a megoldásokat, akkoriban még szokatlan látvány volt a gömbölyű hajófenék egy határozott él alatt Az él funkciója kettős: egyrészt azzal, hogy közel függőlegesbe vált viszonylag hamar a hajó oldala, segít abban, hogy nagy siklófelület mellett keskenyebb legyen a test. Ez kikötőben, vagy közúti szállításnál is előnyös. Másrészt van az ilyen testnek egy elég nagy formastabilitása, kisebb tőkesúly is elég, ettől kisebb az önsúly, gyorsabb lesz és hamarabb megsiklik a hajó.

Az Év Európai Jachtja díj jelöltjei közé hogy lehet bekerülni?

Nem lehet jelentkezni, nem lehet nevezni – kiválasztanak. Kinn voltunk a düsseldorfi Boot kiállításon néhány éve, ott találkoztunk a versenyt kitaláló magazin egyik tesztelőjével, Michael Good-dal, aki aztán eljött Magyarországra, megnézett és kipróbált néhány hajót – és azóta is figyelemmel kíséri a fejlesztéseinket.

Mi foghatta meg?

Elsősorban az, hogy jók a hajóink, és élmény velük vitorlázni. És talán meglepődött, hogy milyen kicsi cég vagyunk, és ennek ellenére milyen komplexen tudjuk mindazt, amit egy ilyen hajó megalkotása jelent. A világon mindenhol az az elterjedt, hogy hajó tervezését és építését külön cégek végzik. Mi nagyon sok mindent házon belül meg tudunk oldani a koncepcióalkotástól kezdve a modellezésen, szimulációkon, részlettervezésen keresztül, az ősminta- és szerszámkészítésen át a gyártásig, összeszerelésig. Ez egyedülálló versenyelőnyt biztosít számunkra. Amihez pedig nincs eszközünk vagy ismeretünk, ahhoz kiváló ipari és akadémiai kapcsolatainkból tudunk segítséget kérni. Ilyenek például az anyagvizsgálatok: a Műegyetem Polimertechnika Tanszéke Európa egyik legjobban felszerelt akkreditált laborja, az itt végzett mérések segítségével egészen pontosan megismerhetjük azokat a konkrét anyagokat, amiket egy-egy új modellnél fel szeretnénk használni. De szükség esetén van segítség strukturális vagy áramlástani véges elemes modellezéshez, gyártástechnológiához és sok más területhez is. A formatervezésben Bendzsel Tamással régóta együttműködünk. A koncepciót, az alap 3D geometriát mi adjuk, és mindig egyeztetünk arról, hogy hol, milyen mértékig nyúlhat bele a formába.

Amikor 2018-ban a Flaar M37-es jelölt volt a díjra, kimentünk a düsseldorfi hajókiállításra, ahol a díjátadó is volt. A Beneteau Figaro 3 lett a győztes a kategóriánkban. A cég igazgatója nagy beszédet mondott, és kiemelte, hogy milyen kevesen – kilencvenen -, és milyen rövid idő alatt – három év alatt – fejlesztették ki az új modellt, több cég, külső tervezők bevonásával. Mi egymásra néztünk, és arra gondoltam: mi a cégben tizenhárman vagyunk, és én húzok meg minden vonalat az elsőtől az utolsóig, Bendzsel Tomi közreműködésével, mégis „rajtvonalhoz állhattunk ugyanazon a pályán”.

A kis létszám ellenére az egész gyártási folyamat több mint kilencven százaléka házon belül zajlik. Most épül egy új műhelyünk Tótvázsonyban, ami reményeink szerint még idén ősszel költözhető lesz. Ott a Flaar 24 gyártása lesz a fókuszban, de természetesen a többi modellünket továbbra is építeni fogjuk. Célunk, hogy a hazai piac mellett exportra is többet készíthessünk. Jelenleg a harmadik  Flaar 24-es építése már folyik, a második hajó hamarosan vízre kerül. 

Képek: Török Brigi/Flaar Kft.

Visy László Oszi