Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A Cruiser flotta alakuló flottaértekezletét 2018. február 7-én 18 órakor tartja Budapesten a Sportok Házában, a Magyar Vitorlás Szövetség tárgyalójában.

A flottaértekezletre minden érintettet és érdeklődőt várnak. A flottával, annak megalakulásával kapcsolatos előzetes információk és jelentkezés: info@compassmagazin.hu A mai napig (január 19) a Cruiser flotta tagságra 17 hajótulajdonos jelentkezett. Valamennyi jelentkező hajó – iratai alapján – megfelel a Cruiser flotta tervezett előírásainak.

A flottaalapítás gondolata némileg megmozgatta a téli állóvizet a vitorlázás bürokratikus tengerén. A Nagyhajós Bizottság szinte azonnal felismerte a flottaalapítás előnyeit és az iránta jelentkező igényt, sőt konstruktív együttműködés keretében iránymutatást adott a kezdeti lépésekhez. Miért ne lehetne flottája – ne adj isten hajóosztálya – a csúnya szappantartóknak, ha van hajóosztálya a gyönyörű cirkálóknak vagy a high tech többtestűeknek? A Cruiser flotta előírásai szigorúbbak és szűkebb kereteket jelölnek ki, mit az Összevont Cirkáló vagy a 33-as hajóosztály előírásai, ennek ellenére itt-ott felütötte a fejét az ellenzők tábora is. Olyan szakmai érv a mai napig nem hangzott el, ami a hajóosztállyá válást akadályozná, megkülönböztetné a Cruiser flottát a többi előnyszám rendszerben versenyző hajóosztálytól. Nem vitás, hogy ebből a flottából soha nem lesz professzionális one design hajóosztály, de semmivel sem kevesebb, mint bármely más – egymástól különböző hajókat tömörítő – előnyszámokat használó, szövetség által már minősített hajóosztály. A csúnya és lassú hajó éppúgy lehet egy bizonyos tűréshatáron belüli feltételrendszer versenyeszköze, mint a kecses és gyors hajó. Önmagában attól, hogy egy hajó sportosabb küllemű vagy kicsit jobban szolgálja a kényelmet illetve a funkcionalitást, még hajó marad. Amióta világ a világ, és az egyik vízen úszó eszköz mellett megjelent a másik, előbb utóbb valami versenyszituáció lett belőle. A Balatonon van egy jól körülhatárolható nagyhajókkal versenyző csoport, akik szériagyártású túrahajókkal vesznek részt regattákon, jobb híján valamelyik előnyszám értékelési csoportban versenyezve. A szériagyártású túrahajóknak vannak olyan közös tulajdonságaik, melyek a hasonló építési elvekből erednek és melyek alapot teremtenek egy olyan versenyrendszernek, ami jobb lehet, mint a yardstick értékelési csoportokban vagy az ORC-ben történő versenyzés. A felmerülő kérdéseket és a kérdésre adható válaszokat megpróbáltuk összefoglalni.

Kik csatlakozhatnak a Cruiser flottához?

A 4 tonna súlyt elérő, nagyszériában gyártott, egytestű, egyárbocos, alumínium rudazattal szerelt túrahajók, melyek vízvonalhossza eléri a 8.2 métert, de nem haladja meg a 11.2 métert. Hajótestük, tőkesúlyuk, kormányuk és rudazatuk nem tér el a gyári tervektől. Yardstick előnyszámuk 96-106 közötti tartományba esik. Jellemzően a 32-38 lábas túrahajók felelnek meg a feltételrendszernek.

Miért van a Cruiser flottára szükség, amikor ott a yardstick II csoport, ahol hasonlóan szűk az előnyszám tartomány?

A Cruiser flotta tervezett feltételrendszerének nem elsődleges eleme az előnyszám tartomány, sokkal inkább a hasonló építési elvek, a súly, a vízvonal és az építési anyagok által támasztott korlátok jellemzik. Nem egyforma, de hasonló hajók versenyrendszerét teremti meg a flotta. A feltételrendszer, a nagylétszámban versenyző hajók tömegéből kiemel egy jól körülhatárolható kört és tisztább, kontrolálhatóbb, karbantarthatóbb és remélhetőleg izgalmasabb versenyzést biztosít.

Miért a 96-106 közötti yardstick számtartomány került meghatározásra a feltételek között?

Egyszerű statisztikai okai vannak, a hatályos yardstick listában ebben a 11 pontos tartományban van a legtöbb olyan hajó, ami megfelel a Cruiser flotta feltételrendszerének.

Miért 11 yardstick szám tartomány lett a feltételek között rögzítve?

A 11-es különbség, egy 50 perces pályafutam esetén a leggyorsabb és a leglassabb hajó között 5 perc körüli differenciát eredményez. A mezőny egyben marad, kialakulnak versenyszituációk, gyorsabban követhetik egymást a futamok. Az Összevont Cirkáló osztályban ez a szám 17, a 33-as osztályban 13. Cél volt, hogy az említett osztályoknál szűkebb legyen az előnyszám tartományt.

Miért nem a 33-as osztályban versenyeznek ezek a hajók?

Elsősorban azért, mert részben nem felelnek meg a 33-as osztályelőírásoknak. Továbbá a 33-as osztályelőírás engedi a karbon rudazatot, a hajók átépítését, tuningját, amit a Cruiser flotta előírásai nem tolerálnak. A 33-as osztályban nyilvántartott hajók közül egyetlen egy felel meg a Cruiser flotta előírásainak és további 4 férne bele az előnyszám tartományba, de azok a hajók vagy nem érik el a 4000 kg-os súlyt, vagy nem teljesítik a 100 hajós sorozatgyártási limitet. Ebből eredően a két flotta nem veszélyezteti egymás versenyrendszerét, feltételrendszereik eltérőek.

A Cruiser flotta segíti vagy gátolja az egyforma hajók (OD vagy OD szerű) hajóosztályainak működését, megalakulását?

A Cruiser flotta előírása kimondja: Nem lehet a Cruiser flotta tagja olyan hajó, amelynek a Magyar Vitorlás Szövetség versenyrendszerében már meglévő, aktív, önálló hajóosztálya van. Ezeknek a hajóknak saját hajóosztályukban kell versenyezni. Tehát a Cruiser flotta semmiképpen nem gyengíti a már meglévő hajóosztályokat, ellenben segítséget nyújthat újonnan alakuló hajóosztályok számára. Versenyzési lehetőséget biztosít mindaddig, míg az adott típusból a kellő számú versenyző hajó nem lesz, amivel az osztályt meg lehet alapítani. Jó példa lehet erre a Bavaria 37 Cruiser vagy a Hanse 315 illetve 348, mely típusok esetében folyamatosan nő a hajók száma. Ameddig a one design osztályalapítás feltételei nem állnak be, addig a Cruiser flotta segít fenntartani a versenyzési kedvet.

A Cruiser flotta zavarja e a yardstick értékelési csoportok versenyrendszerét?

A Kékszalagon például 200 körüli hajó indul a yardstick értékelési csoportokban, a Cruiser flotta ebből a tömegből emel ki 15-30 hajót, ami egyáltalán nem veszélyezteti a yardstick értékelési csoportok versenyrendszerét.

Miért lesz jobb a Cruiser flottában versenyezni, mint a yardstick I-ben vagy a yardstick II-ben?

A magyar vitorlássport nagyhajós versenyrendszere alapvetően hajóosztályokra épük. Az MVSZ hajóosztályai jellemzően 8-15 hajós mezőnyökben versenyeznek, kirívó az a hajóosztály ahol 20 hajó feletti létszám jön össze egy bajnokságon. A hajóosztályok közösségei jól szervezhető és hatékonyan működő versenyrendszert képesek üzemeltetni, szemben a több száz hajót tömörítő, különböző előnyszámrendszerű értékelési csoportokkal, ahol ez szinte megoldhatatlan feladat. A Cruiser flotta előírásai leszűkítik a résztvevők körét és az egymással versenyzők küzdelmét reálisabb keretek közé helyezik. A 15-30 hajós flotta átláthatóbb versenyzést eredményez.

Lesz e vitorlákra vonatkozó szabályozás a Cruiser flotta előírásai között?

Sem a vitorlák anyagára, sem a vitorlák méretére vonatkozó szabályozás nem lesz, melynek két indoka is van. A hajó gyári árboccal, baummal és vitorla behúzási pontokkal kell rendelkezzen az előírások szerint, ami korlátok közé szorítja a vitorla méreteket. A bőszeles vitorlák ugyan maximalizálhatók az ésszerűség és a technika határain belül, de a vitorlafelületek növekedése maga után vonja az előnyszám módosulását is. Tekintve, hogy a Cruiser flotta előírásai egyértelmű szabályt fogalmaznak meg a hajótest, a keel, a kormány és a rigg vonatkozásában, így a vitorlák terén van némi lehetőség az innovációra, ami inkább rejlik a vitorla anyagokban és szabásokban, mint a vitorla méretekben.

Megfelel a vitorlázás szabályrendszerének a Cruiser flotta?

A Cruiser flotta tervezett előírásai megfelelnek a World Sailing hajóosztályokra vonatkozó előírásainak, a Magyar Vitorlás Szövetség Alapszabályának illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának.

A Cruiser flotta technikai előírásai:

1)      Szériagyártású egytestű, egyárbocos, alumínium rudazattal szerelt túrahajó, melynek a típus szerinti sorozatgyártása során legyártott hajók száma meghaladja az 100 darabot.

2)      Gyártótól beszerezhető vagy nyilvánosan elérhető tervek. Gyári tervekkel megegyező hajótest, tőkesúly, kormány, rudazat és állókötélzet.

3)      Vízvonal hossza 8200 – 11200 mm.

4)      Súly minimum 4000 kg.

5)      Spinakker és genakker baum megengedett és anyaga lehet karbon.

6)      Összecsukódó hajócsavar megengedett.

7)      Fixen beépített motor, hajótesten kívülre nyúló hajócsavarral.

8)      A fedélzeten álló, a hajó orrától a faráig mindkét oldalon végig futó fix korlát.

9)      Felmért, flottafelmérő által jelzéssel ellátott, az MVSZ rendszerében nyilvántartott méretű vitorlák.

10)   Berendezett túrahajó, beépített konyhával, wc-vel, beépített víz és üzemanyagtartállyal valamint legalább 5 fekvőhellyel.

11)   VHF rádió a versenyeken történő kommunikációhoz.

A Cruiser flotta adminisztratív feltételei:

1)      A HSZ vonatkozó előírásainak megfelelő hajó.

2)      Érvényes hajólevél, lajstromszám, biztosítás.

3)      MVSZ yardstick előnyszám rendszerben regisztrált hajó, melynek YS előnyszáma 96-106 közötti tartományban szerepel a flottába belépés időpontjában.