Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Csernussi Gábor hamarosan megjelenő könyve

Csernussi Gábor hamarosan megjelenő, a magyar vitorlázás történetével foglalkozó könyve több szempontból is hiánypótló . A nemzetközi szinten is elismert szakember a hagyományos, eredmény felsorolás jellegű történetírás, és a források adatainak automatikus átvétele helyett a témát diplomáciatörténeti kutatásként dolgozta fel. A szerző nem csak a Nemzetközi Vitorlásszövetség munkatársaként, de magánemberként is megtisztelő lehetőséget kap a kívülállók számára általában zárt külföldi yachklubok, és családi archivumok kutatására egyaránt. A több éve tartó kutatás eredményei alapján a munka folytatódik, de most lehetőséget kapunk a magyar vitorlázás történetének eddig ismeretlen nemzetközi, és  hazai  fejezeteibe történő betekintéshez egyaránt. Ezzel a módszerrel a könyv a történetet a  kezdetektől az 1960-as évek közepéig dolgozza fel, melyet ilyen részletességgel még soha nem vizsgáltak meg, viszont enélkül a történet hiányos, torz, és félreérthető képet ad. Egyebek mellett a korabeli hatalom e részletek elhallgatásával, dokumentumok megsemmisítésével igyekezett elhitetni, hogy a II világháború után a vitorlázást azért kellett átszervezni, mert nem vitorláznak elegen. Ezzel szemben az igazság az, hogy még az 1960-as évek elején is kevesebb magyar vitorlázó volt, mint a háborút megelőzően. Az 1800-as évek elejének Angliájában már volt magyar alapítású vitorlás díj, ahol az évszázad közepén szintén magyar kezdeményezésre egy olyan szervezetet hoztak létre, mely a nemzetközi versenyrendszer kialakításának is alapja lett. A vitorlázás az angolok által kialakított diplomáciai hálózat egyik fontos elemévé vált, melynek egyik központja a mediterrán térség lett, ahol a versenyeken magyar vitorlázók is megjelentek, és még Amerika Kupa kihívó hajók is kerültek magyar tulajdonba.   Diplomáciai csavarok vezettek oda, hogy végül nem volt vitorlázás az első újkori olimpián, ezt követően az erőviszonyok változásai az egyes országokban elfogadott használt hajótípusokban, és a nemzetközi versenyeken történő részvételben, valamint a különböző sportszövetségi rendszerekben egyaránt jól követhetők. Ennek ismeretében még nagyobb jelentőségű tett volt, amikor a II. világháború idején az angol titkosszolgálat hazai vitorlásklubok tagjaiként beépülve, a Balatonon vitorlázva szervezték az ellenállást. Ekkor már a hatalomátvétel is készülődött, a vitorlázás szovjet mintára történő átalakításának forgatókönyve is elkészült, a teljes szétverés döbbenetes folyamatát is olvasóink elé tárjuk. Ezt követően  katonai részvétellel új vezetés mellett kezdte meg működését a szakszervezeti alapon újra felépített vitorlássport. Az 1956-os eseményeket követően a sportélet irányítását a hatalom az 1960-as évek közepén engedte át a sportágaknak, úgy hogy annak háttérdokumentumai már ismertek lehetnek. Ezek a pillanatfelvételek is jól érzékeltetik, hogy az olvasó egy teljesen új szemléletű sporttörténeti művet vehet kezébe,  ismerheti meg annak eddig ismeretlen kulisszatitkait, és szereplőit.

A könyv bolti forgalmazását nem tervezzük, az eladásból származó hasznot teljes egészében tehetséges fiatal vitorlázók támogatására szánjuk fordítani.

A könyv költségvetése jelenleg 300 oldalon, A4 méretben, fekete-fehér/színes kivitelben 3000 példányszámmal számol, mely lehetővé tenné a 10 ezer Ft-ot meg nem haladó árképzést.

A könyv kiadásával, vételével kapcsolatos kéréseiket, felajánlásokat a kiadáshoz kapcsolódó honlap elkészültéig is köszönettel várjuk a Compass Magazin szerkesztőségébe, vagy a szerző E-mail címére   pelso89@t-online.hu    küldeni