Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Az előttünk álló hétvégén az Évadnyitó Do-Q-Ment Nagydíjjal kezdetét veszi az idei vitorlás szezon.

A balatonfüredi nagy hagyományokkal rendelkező vitorlabontó eseményen beszédet mond Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára és dr. Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke. Az évadnyitó rendszerint nem csupán a vitorlás szezont, hanem a turisztikai szezont is megnyitja. A vitorlázás ugyanis egyre több embert vonz, ezért a balatoni turizmus fejlesztésének elválaszthatatlan része ez a sportág.

A verseny egy rövid nagyhajós túraverseny, amelyet a Balatonfüred-Alsóörs-Tihany-Balatonfüred távon tartanak. Jó időjárás esetén várhatóan 150-200 hajó vesz részt a Do-Q-Ment Nagydíjon. Ez az évad első olyan eseménye, amelyen feltűnnek a Kékszalagról jól ismert klasszikus egytestű nagyhajók és a modern, többtestű, gyors hajók is. A nagyhajós verseny mellett egy kétnapos pályaversenyt is rendeznek az utánpótlás és olimpiai hajóosztályok részére.

A versenyen indulóknak a Do-Q-Ment két hónapos ingyenes előfizetés biztosít a Green Archive szolgáltatáshoz, amely lehetővé teszi a dokumentumok digitális tárolását, és a papírfelhasználás lényeges csökkentésével hozzájárul a környezetvédelméhez. A vitorlázás egyik legfontosabb értéke a környezet védelme, ezért is szerencsés, hogy az évad első nagy eseményéhez egy ilyen “zöld” cég nyújt támogatást.

A balatoni vitorlafelhúzó – évadnyitó ünnepségek története

A harmincas években, a huszadik századi magyar vitorlás sport talán legdinamikusabb fejlődést hózó évtizedében számos új kezdeményezéssel próbálták fellendíteni a vitorlás versenyéletet. Az első ünnepélyes balatoni vitorlafelhúzót 1935. június 9-én rendezték. A vitorlafelhúzó ünnepségnek is fontos szerepe volt az akkoriban csak júliusban és augusztusban aktív balatoni idény bővítésében. Ma már jelentősen hosszabb a versenyszezon, szinte nincs is igazán téli leállás. A balatoni vitorlás évad március végétől november közepéig tart, ám a vitorlafelhúzó ünnepség szép hagyománya fennmaradt. A kezdeti években az ünnepségek fontos eleme volt a Hősök emlékművének, majd egy-egy megbecsült vitorlázó sírhelyének koszorúzása. A negyvenes években kezdtek virágcsokrot dobni a Balatonba, ami később szintén koszorúzássá vált. Az Évadnyitó verseny legfontosabb eseménye a vitorlafelhúzó ünnepség a füredi móló tövénél, az első balatoni vitorlás klubház, a mai Vitorlás étterem épülete előtti vízterületen. Itt történik a köszöntő beszédek után az ünnepélyes zászlófelvonás, és a tó megkoszorúzása, amely immár évtizedek óta a Balaton legöregebb vitorlása, az 1896-ban épült Kishamis fedélzetéről történik. Ezután élben a balatonfüredi móló előtt rajtol rendszerint 200-250 hajó részvételével az Évadnyitó nagyhajós túraverseny, amit egy órával később az olimpiai és kishajós osztályok pályaversenyeinek rajtja követ, szintén a mólóról jól látható távolságban.

A magyar hajózás történetében fekete nap lett 1954. május 30., a Pajtás csavargőzös tragédiájának napja. Azon a gyereknapi vasárnap délelőttön utasokkal zsúfoltan futott ki a vízre a hajó a balatonfüredi móló mellől, hogy fedélzetéről a nézők megtekinthessék az Évadnyitó vitorlás verseny rajtját. A Dunáról felhozott, a balatoni viszonyokra alkalmatlan és hibás átalakításokkal kibővített befogadóképességű hajó a mólótól való elindulás után fordulás közben felborult. A baleset – amelyről a hatóságok akkori titkolózása és hazugságai miatt évtizedekig alig lehetett tudni valamit – közel harminc ember halálát okozta. Még több áldozat is lehetett volna, ha a vitorlás verseny résztvevői nem sietnek azonnal az utasok segítségére.