Siófok  2.7  •  4.2 kn       

Keszthely  2.9  •  0 kn       

Balatonfüred  2.4  •  3.5 kn       

Balatonboglár  2.8  •  5.2 kn       

Orfű  •  2 kn       

Velencei-tó  2.7  •  4.6 kn       

Tiszafüred  1.7  •  3 kn       

Mályi-tó  2.4  •  1.3 kn       

2022. december 02., péntek

Már 150 éve lopják a Balaton vizét

Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

150 éve adták át Siófokon a Balaton vízszintszabályozásának egyik jelképes eszközét, egy fazsilipet. A zsilip már betonból és vasból van, de másfél évszázad sem volt elég az embereknek ahhoz, hogy megbékéljenek a ténnyel: a tavat néha le kell ereszteni

Már 150 éve lopják a Balaton vizét

A napokban volt 150 éve, hogy átadták azt a fazsilipet, amit Siófokon, a Balaton és a Sió-csatorna találkozásánál emeltek az akkori szakemberek a tó hatékonyabb vízszint-szabályozása érdekében. A csatorna múltja azonban ennél is messzebbre nyúlik vissza, már a rómaiak is próbálták a feleslegesnek ítélt vizet a Dunába vezetni.

Korábban úgy vélték, hogy Galerius császár nemcsak a környék erdőségeit taroltatta le és a csatorna elődjét építtette meg, de az első zsilipet is az ő parancsára helyezték el. Ezt a modern kutatások cáfolták, de az tény, hogy a Balaton vízszintjét és a természetes ingadozást nem a tó környékén a 19. század közepén meginduló turisztikai és ipari fellendülés miatt próbálták először szabályozni.

A kezdetleges fazsilip másfél évszázaddal ezelőtti átadását tekinthetjük viszont annak a pontnak, amikortól a közvéleménybe kiirthatatlanul befészkelte magát a „lopják a Balaton vizét” kifejezés. A feljegyzések szerint 1866-ig minden rendben ment, azonban egy aszály miatt jelentősen lecsökkent a tó vízszintje, ezt a környékbeliek azonban nem természetes folyamatnak gondolták, sokan azon a véleményen voltak, hogy a zsilip kezelői rontottak el valamit.

1867-ben aztán átlagon felülire nőtt a Balaton vízszintje, amit a zsilip kis áteresztőképessége nem bírt elvezetni, így sokan megint a zsilip kezelőit hibáztatták annak ellenére, hogy a kezdetleges vízmű még teljesen nyitott állapotában sem ért volna az ilyen terhelést.

Ha alacsony, azért, ha magas, azért

A következő húsz év csapadékosabb időszakainál mindig előkerült a zsilip, hol bűnbakként, hol, mint problémás elemként, aztán 1891-ben egy rekordvízállás nemcsak a környéket öntötte el, de a faszerkezetet is annyira megrongálta, hogy végül 165 méterrel odébb felépítettek egy 2 méterszer 8 méteres nyílású, másodpercenként ötven köbméter víz áteresztésére képes vastáblás betonzsilipet.

Hogy ez a zsilip mennyivel hatékonyabb az eredetinél, jól mutatja a hozzá köthető rekordok sora. 1965-ben például 1791 tómillimétert engedtek le a Balaton vízéből, hogy megelőzzék a part menti települések elöntését. Ez átszámolva egymilliárd-nyolcvanmillió köbméter vizet jelent, ami nagyjából a tó teljes vízkészletének felét teszi ki. 1942 áprilisában egy hónap alatt 26 centimétert eresztettek, vagyis a névleges teljesítményt meghaladva, másodpercenként hatvan köbméteres sebességgel zúdították ki a vizet.

A zsilip nyitását és zárását nem a hirtelen ötletek vezérlik, a Balaton vízszintszabályozását a vízügyi hatóságok végzik, a lehetőségeiket pedig előírások rögzítik. A korábbi szabályozás 71 és 100 centiméteres vízállást határozott meg optimálisként, a felső határt 10 centiméterrel megemelte. A Balaton vízszintjét a siófoki vízmérce 0 centiméteréhez mérik.

Szabály is van rá

Bár az emberek általában még ma is a rossz vízgazdálkodáshoz, illetve a Sió zsilipjének felelőtlen nyitogatásához kötik a Balaton vízállás-ingadozását, érdemes tudni, hogy a kutatások szerint a jelenség nagyrészt természetes folyamat. Történészek szerint például már az is utal a nagy ingadozásra, hogy az első települések főleg a part menti magaslatokon, Tihany és Szigliget körül alakultak ki. 

Egy korábbi cikkünkben több szakembert is megkérdeztünk, az ő egybehangzó véleménye alapján nincs arról szó, hogy a gazdagok part menti ingatlanjait védenék a 110 centiméter feletti víz eleresztésével. Már csak azért sem, mert a magas vízállás az alacsonyabban fekvő települések esővíz-elvezető hálózatán keresztül nem kizárólag a parthoz közeli ingatlanokat veszélyeztetik, hanem a jóval beljebb fekvő épületeket és területeket is

Az eresztéssel kapcsolatban pont az érzékeny közhangulat miatt az elmúlt években nagyon óvatosak voltak a szakemberek: annak ellenére, hogy az előírás szerint 110 centiméter a maximum, 2013-ban is csak 129 centiméteres vízszintnél nyitották meg a zsilipet.

Kamarakiállítás vitorlásokkal Előző

Kamarakiállítás vitorlásokkal

Áron feladta Következő

Áron feladta