Siófok 11.2 • 11.3 kn
Túl a 115 centin: eső nélkül is telik a Balaton
Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.
Míg ősszel még a kritikusan alacsony Balaton-vízállás jelentett témát, ma már a kilátásba helyezett vízeresztés.
Miközben a tó vízszintje a hétvégén folyamatos esők híján is újabb kritikus szintet lépett túl a befolyók révén (115 centi fölé emelkedett, s az illetékes vízügyi igazgató ugye a múlt héten arra vállalt garanciát, hogy csak 115 fölött kezdik engedni a vizet...), keddre „Civil összefogás az átgondolt vízszint-szabályozásért” címmel hirdettek tájékoztatót a siófoki Sió-zsiliphez.
A Balatonért tehát egyelőre nem kell aggódnunk, a természet „hozza magát”, ezt egy laikus is megállapíthatja a magunk mögött hagyott csapadékbő hónapok után és annak ellenére is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kérdéseinkre konkrét válaszok helyett csupán már megjelent cikkekkel, tanulmányokkal szolgált. Az idei első negyedév 1901 óta a legcsapadékosabb időszak volt azok után, hogy 2011-ről és 2012-ről még azt írták a szakemberek: a legszárazabb esztendők voltak.
A legkevesebb csapadékot elszenvedő területek között volt a Balatontól délre eső vidék, Tab környéke is; 2012 első nyolc hónapjában Zics mérőállomáson regisztrálták a legkevesebb csapadékot az országban az OMSZ műszerei.
Egy átlagos áramlási helyzetben a nyugati szelek övében kialakuló ciklonok jelentős nedvességhez jutnak a trópusi térségekből, főként az Atlanti-óceán középső, illetve nyugati területeiről. A Szahara felől az óceán fölé a szokásosnál jobban benyúló leszálló légáramlatok leszűkítették ezt a csatornát az elmúlt két évben, a nyugati szelek övében lévő ciklonok kevesebb nedvességhez jutottak és azok pályái is északabbra húzódtak. Ez volt az oka Közép- és Dél-Európában a rendkívül meleg és száraz időjárásnak. Feltűnt a nyár elején tapasztalható Medárd-időszak lerövidülése vagy elmaradása, ugyanakkor idén már számos mediterrán ciklont kaptunk a nyakunkba – ebből következően ezúttal a negyven napos medárdi eső is bejön?
Az adatok szerint enyhe növekedést mutat a húsz millimétert meghaladó csapadékú napok száma és a száraz időszakok hossza is – egyértelmű, hogy növekednek a szélsőséges időjárási helyzetek. A szakemberek szerint erre a tudomány egyik válasza a kistérségi veszélyjelző rendszerek kialakítása, ilyen előrejelzésekre egyre nagyobb szüksége van a mezőgazdaságnak, a katasztrófa-védelemnek, a rendezvényszervezőknek. A siófoki viharjelző obszervatóriumot vezető Horváth Ákos is egyik kidolgozója egy ilyen osztrák-magyar kistérségi előrejelző programnak.
A tavalyi siófoki konferencián egy osztrák kutatóintézet Balatonra vonatkozó éghajlat- és csapadékelőrejelzését ismertették, miszerint a csapadék mennyisége számottevően nem változik, éves eloszlása azonban igen, az éves középhőmérséklet pedig jelentősen, két-három fokot emelkedhet a század végére. A csapadék tavasszal időnként akár húsz százalékkal is több lehet az 1971 és 2000 közötti három évtized átlagához viszonyítva, nyáron azonban húsz-harminc százalékkal is kevesebb eső hullik majd a prognózisuk szerint. Nováky Béla egyetemi docenst idézve: éghajlat-szárazodás figyelhető meg, a legnagyobb a csapadék-előrejelzés bizonytalansága, az éves középhőmérséklet várhatóan jelentős emelkedésében többé-kevésbé mindenki egyetért. Igen fontos kérdés lesz tehát a jövőben a meglévő vizekkel gazdálkodni. A szakemberek feladata – tette hozzá Nováky –, hogy erre figyelmeztessenek, a döntés a politikusoké.