Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Száz veszélyeztetett hely, melyeket a klímaváltozás fenyeget, s egy részük már a közeljövőben eltűnhet – erről szól az egész világot felölelő lista, melyre a Balaton, mint egyetlen magyarországi helyszín is felkerült.

A www.100places.com egy olyan kezdeményezés weboldala, melynek létrehozói nem csak virtuálisan, hanem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításokon és kiadványokban is fel kívánják hívni a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire. „Száz hely, melyekre emlékeznünk kell, mielőtt eltűnnek” – szól összeállításuk figyelemfelkeltő elnevezése nem csupán az interneten, hanem már másfél éve Koppenhágában is, ahol a klímacsúcs előtt nyílt köztéri kiállításuk a képekből.

Akkor a dán főváros főterén, kétméteres táblákon mutatták be az ENSZ klímaszakértői jelentései alapján kiválasztott száz helyszínt, köztük egyedüli magyar helyként a Balatont.
– Megdöbbentem, amikor Koppenhágában a Balaton fotójával találtam magam szembe – mondta Hosszú Zoltán, a somogyvámosi Öko-völgy Alapítvány, mint a klímatárgyalásokra megfigyelőként akkreditált egyetlen hazai civil szervezet elnöke. Azóta is számos előadásában felhívja a figyelmet a kevesek által ismert tényre, hogy a Balatont a klímaváltozás által száz leginkább veszélyeztetett hely listáján jegyzik.

A kezdeményezés weboldalán egyébként a Balaton fotóján túl egy rövid leírás is olvasható, melyben a tó nevének eredetén túl a balatoni szőlőművelés évezredes múltjára is utalnak. Az éghajlatváltozás itteni jeleiként az elmúlt évtized első felét hozzák fel, kiemelten a 2003. nyarán mért balatoni hőmérsékletet, mely 4 fokkal múlta felül az átlagot. Írnak a 2000 és 2003 közti vízszint-csökkenésről, a parttól száz méterre akkor kialakult homokpadokról.

Tudósokra utalva figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége 30-70 százalékkal fog csökkenni Közép-Európában. A hőmérséklet lényeges emelkedését jelzik előre, s azt írják: a század végére a szárazság ötven százalékkal nő a Balaton régióban. Ez a tó nagy részét kiszárítaná, s a történelmi borvidékeket is veszélyeztetné.

Nem ciklikus, kiszámíthatatlan

Szkeptikusok szerint csupán a természetes ciklikusság áll egyebek között a balatoni vízszint-ingadozás hátterében. Hosszú Zoltán, az Öko-völgy Alapítvány elnöke erről úgy vélekedik: kétségtelen, hogy létezik a ciklusosság, sajnos azonban az emberi tényező ugyanúgy közrejátszik, ahogy például a légköri széndioxidszint emelkedés esetében.
Ökológusok szerint ugyanis a ciklikusság helyett inkább az időszakosság és a kiszámíthatatlanság jellemzi a régióban végbemenő folyamatokat.