Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Szégyenben tért haza a Titanic egyetlen japán túlélője

A 42 éves Hoszono Maszabumi volt az 1912-ben elsüllyedt Titanic egyetlen japán utasa, egyben egyetlen japán túlélője is. Southamptonban szállt fel a hajóra, és a hajó fejléces levélpapírján kezdett levelet írni a feleségének angol nyelven, de a katasztrófa után már japánul jegyezte le a visszaemlékezéseit.

A katasztrófa napján a másodosztályon utazó Hoszonót kopogás ébresztette az éjszaka közepén. Kirohant, de mivel külföldi volt, a személyzet az alsó fedélzetre küldte, távol a mentőcsónakoktól. Hoszono halálra rémült a jelzőfáklyák fehér fényétől, így felküzdötte magát a felső fedélzetre. Próbálta felkészíteni magát a végső pillanatra, hogy japánként ne hozzon szégyent a hazájára, de nem akart odaveszni sem.

„Itt még van két hely!” – üvöltötte egy tiszt akkor a 13-as számú mentőcsónakból. Egy férfi azonnal beugrott a csónakba. Hoszono habozott. Elszomorította a gondolat, hogy soha nem láthatja többé a feleségét és a gyerekét, és jó eséllyel ő is ugyanarra a sorsra jut majd, mint a Titanic. De amikor látta, hogy a másik férfi beugrik előtte a csónakba, ő is követte a példáját:

A hajó tele volt zokogó gyerekekkel és nőkkel, akik az apjuk és a férjeik miatt aggódtak. Én is pont olyan elkeseredett és kétségbeesett voltam, mint ők, és akkor még nem is tudtam, mire számíthatok hosszabb távon.

Hoszono végül megmenekült, akárcsak a 13-as számú mentőcsónak többi utasa, de nagy árat fizetett érte. Miután hazatért Japánba, a honfitársai megvetették, amiért túlélte a Titanic katasztrófáját; az ő morális értékrendjük szerint oda kellett volna vesznie. A minisztériumból, ahol dolgozott, kirúgták, a japán napilapok hosszú hasábokon szidalmazták a gyávaságáért, a szótárakban az ő nevét hozták föl a szégyenteljes viselkedés példájaként, és egy etikát oktató professzor erkölcstelennek bélyegezte.

Hoszono 1939-ben halt meg, megtört emberként, de a gyalázatot ezzel sem mosta le magáról. Amikor egy japán hajó 1954-ben elsüllyedt, a lapok ismét felkapták a történetét, és elítélő hangnemben nyilatkoztak róla. Hoszono naplóját végül az unokája hozta nyilvánosságra; amíg élt, csak a fiók mélyén őrizte.