Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A WOLF-CSÉBFALVI PÁROS AZ ARANY CSOPORTBAN!

A Groupama 420 és 470 junior Európa-bajnokságról szóló tegnapi beszámolóban még azt írtam, úgy tűnik , hogya magyarok közül a selejtezőfutamok végeztével senki nem kerül be a nyílt 420-as osztályban az Arany csoprtba, illetve hogy Wolf Szabolcsnak és Csébfalvi Andrásnak egy-két ponton múlt ez.

Azóta jött a jó hír, hogy benn vannak az Arany csoportban, vagyis a legjobbak között, a mezőny első felében folytathatják a versenyt!

Aki nem ismeri közelről a magyar vitorlás sportot, a 420-as osztály helyzetét és lehetőségeit, az joggal kérdezheti, hogy miért olyan nagy siker ez. Az utóbbi időben élmenőink, különösen a jelenlegi olimpikonkjaink elkényeztettek minket jobbnál jobb nemzetközi eredményekkel. Az utánpótlás korosztályokban egyenesen világ és Európa-bajnoki aranyakkal. Akkor miért nagy siker egy Arany csoportba jutás a 420-as osztályban korosztályos EB-n?

A 420-as utánpótlás mezőny Magyarországon 14-15 hajóból áll és négy klub versenyzői vesznek részt a versenyeken. Nagyszerű továbblépés a Cadetből kinövőknek, vagy az Optimistből, kis Laserből érkező, az egyszemélyes versenyzés helyett a csapatban vitorlázást választóknak. A 420-as osztály a négy klub és a szülők lelkes és önkéntes szervező munkájának és nem utolsó sorban a gyerekek akaratának köszönhetően jól betölti ezt a szerepét. Hazai szinten pezsgő a 420-as élet, de a mieinknek nemzetközi tapasztalatuk szinte semmi nincs, bár törekszenek erre is.

A magyarok nemzetközi tapasztalata egyelőre kimerül abban, hogy az osztrákokkal közös Sail Centrop Cup keretében a szokottnál nagyobb és erősebb mezőnyben versenyezhettek idén a Kereked Kupán, az Osztrák Bajnokságon és egy podersdorfi regattán. Már ez is előre lépés, de még messze kevesebb, mint amiben az EB éllovas nemzetek 420-as csapatainak részük van.

Az Európa-bajnokságon óriási feladat a magyar versenyzőknek az, hogy olyan erős, ötvehajós csoportokban rajtoljanak és versenyezzenek, amiheznem szokhattak hozzá és ahol ráadásul nem ők a gyorsak. A nemzetközi tapasztalat hiánya nem csak abban mutatkozik meg, hogy nincs gyakorlatuk a sűrű mezőnyben rajtolásban. Ha valakinek csak ritkán van alkalma az osztály legjobbjai ellen testközelben vitorlázni, az nem hozhatja ki a hajójából sem a maximálisan lehetséges sebességet sem. Mivel nincs rákényszerítve, nem tud előrelépni arra a sebességszintre, ahol a legjobbak járnak. Amikor aztán egy világversenyen találkozik a minden szempontból, sebességben és esetleg hajókezelésben is gyorsabb tempóval, akkor egyszerre kell tanulnia és versenyeznie, önmaga legjobbját nyújtani. Miközben a magyaroknak most a fejüket kapkodva kell villámgyorsan előre lépniük hajóvezetésben, manőverezésben, aközben taktikailag is új elemek zúdulnak rájuk, szinte feldolgozhatatlan mennyiségben.

De az is látszik, hogy amikor a magyar srácok, lányok szembesülnek ezzel a nyomással, a mindenben gyorsabb tempóval, akkor a tehetségesek villámgyorsan tanulnak és lépnek előre.

Wolf Szabolcs és Csébfalvi András nemrégiben szinte váratlanul, az utolsó pillanatban kijutottak a világbajnokságra Olaszországba, ahol nagyon töményen kapták az arcukba a tapasztalatokat, szembe kerülve a nemzetközi élmezőny erejével. Elsőre össze is zavarodtak. Volt olyan napjuk, amikor rossz csoportban rajtolva több futamuk ment a kukába, és aztán az utolsó helyről való elrugaszkodásért kellett küzdeniük. Egy ilyen sokkhatásból akár hosszú időbe is telhet a talpra állás.

A mostani Arany csoportba kerülésük azt bizonyítja, hogy nagyszerűen kezelték a tapsztalataikat, villámgyorsan felálltak a világbajnoksági sokkhatás után, és máris magasabb szintre léptek. Ez a tehetségüket, erejüket, belső tartásukat és egészséges rugalmasságukat bizonyítja, és az ilyesmi az adott szinten járva legalább akkora öröm, mint amikor már a dobogóra jutásért küzd az ember.

És nem csak ők élnek át a mostani EB-n ilyen számukra erős diadalt. AZ U17-esek közül senki nem jutott az Arany csoportba. De vannak villanásaik, amelyekből építkezni lehet. Kocsis Bálint és Pavlik András ment több jó futamot, Maróthy Mátyás és Badar Bence pedig az egyik futamban egy teljes körön át vitorláztak az élen!

A sportban nem csak az érem átvétele a diadalmas pillanat, hanem az odavezető úton minden egyes apró lépcsőfok megmászása is az! 
Ráadásul a lépcsőfokok nem folyamatosan felfelé vezetnek, hanem olykor lejtősre is fordulnak és az út számtalanszor elágazik. De az előrejutás, minden egyes feljebb lépés, minden gödörből való kimászás óriási élmény, nagyszerű eredmény. Legfeljebb a kívülállónak ez nem látható, nehezen érzékeltethető.  

De csak így lehet eljutni oda, ahol Berecz Zsombi, Érdi Mári, Vadnai Benjamin és a többi menőink járnak. És az odavezető út tele van ilyen kívülről aprónak tűnő vagy éppen észre sem vehető óriási örömökkel.

Wolf Szabolcs és Csébfalvi András Arany csoportba jutásával éppen egy ilyen diadal tanúi vagyunk.

Ruji