Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Ingatlanokat adhatnak a részvényes önkormányzatok a Balatoni Hajózási Zrt.-nek, ezzel teljesítve tőkejuttatási kötelezettségüket.

A huszonkét, kikötővel rendelkező balatoni önkormányzat a múlt évben kérte, hogy kapjon haladékot az idén októberben esedékes, 1,4 milliárd forintos tőkejuttatási kötelezettségére. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) igazgatósága a napokban ugyan tárgyalta ezt a kérést, de úgy döntött, hogy nem dönt. Indoka: hatáskörének hiánya. Az MNV-vezetés szerint ugyanis ezt egyrészt kormánydöntésnek, másrészt a részvényesi jogok gyakorlójának számító nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulásának kell megelőznie.

Az elmúlt egy-két évben, ahogyan közeledett a „feltőkésítés” idei időpontja, egyre több önkormányzat igyekezett megszabadulni részvényeinek egy részétől. Fonyód, Balatonvilágos, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Tihany, Balatonszemes, Szántód – sorra verték dobra hajózási értékpapírjaikat, s a vevő általában Siófok volt, a többi település nem kívánt élni elővásárlási jogával (a szerződés szerint nincs lehetőség külső vevő képbe kerülésére, a részvényesek csak egymás között adhatják-vehetik a paketteket). Így aztán Siófok mára a Zrt. részvényeinek a 37 százalékát birtokolja, a következő legnagyobb részvényes Keszthely, a maga 12 százalékával.

Balázs Árpád siófoki polgármester a sonline.hu-nak azt mondta: nem számolnak további részvényvásárlással.
– Azt, hogy lesz-e kormánydöntés vagy sem, nem tudni, vagyis úgy kell készülni a huszonkét önkormányzatnak, hogy az idén valamilyen formában teljesíteni kell ezt a kötelezettséget – így a polgármester. – Mivel azonban nem tőkeemelés, hanem tőkejuttatás van előírva a szerződésben, ez nem csak készpénz-fizetés formájában képzelhető el. Az egyik lehetséges variáció az ingatlan-átadás. A települések ilyen vagyona nagyobb, mint a készpénzük. Mi egyébként Siófokon is erre készülünk, de ennél többet még nem tudok mondani, egyeztetéseket igényel a téma, október még amúgy is messze van.
Balázs Árpád szerint éppen azért módosult korábban a szerződés tőkeemelésről tőkejuttatásra, mert előre lehetett látni: az idei 1,4 milliárd forintos kötelezettség gondokat fog okozni.
– Ekkora összeget egyszerre nem lehet kivonni az önkormányzatok gazdálkodásából. Ha azonban a részvényesek megállapodnak, senki nem fog csődbe menni idei teljesítés esetén sem, hiszen még az ingatlan-átadáson túl is lehetnek más variációk – tette hozzá Balázs Árpád.

Az MNV-döntés, pontosabban nem döntés nem érinti a társaság idei terveit, árulta el Horváth Gyula vezérigazgató.
– Mi is egyetértünk azzal, hogy vállalhatatlan terhet ne vegyenek a nyakukba az érintett helyhatóságok – mondta a Balatoni Hajózási Zrt. vezetője. – A kérdéses összeget egyébként fejlesztésre fordítanánk, de addig is a meglévő forrásokból fejlesztünk. Ez évi 150-200 millió forintos saját erőt jelent, s figyeljük a pályázati lehetőségeket. Ha a megtérülés indokolja, banki hitel is szóba kerülhet, de persze ez csak a legutolsó lehetőség. Az MNV-döntés a jelenleg is zajló beruházásainkat nem érinti. Építik szakembereink az új, nemrég Németországból vásárolt hajót, s a szezonra elkészül a siófoki kikötő felújításának a második üteme.

Kedvező kormánydöntés érdekében „csak” olyan jól kellene lobbizniuk az érintetteknek, mint az első Orbán-, aztán a Gyurcsány-kormány idején. Két részletben jutott ugyanis a kikötővel rendelkező huszonkét település a hajózási cég 51, majd 49 százaléknyi részvénycsomagjához. A tulajdoni hányad sokat változott az évek folyamán. Balatonszemes például ma már csak 0,3 százaléknyi beleszólással bír, de Balatonmária 0,5 százaléknyi részvénycsomagja sem mondható soknak. Korábban Dolgos János szántódi polgármester azt mondta, inkább értékesítik a részvényeket, mintsem bankban fialtatják, szemesi kollégája, Takács József pedig úgy kommentálta ugyanezt: látszólag ingyen adta a részvényeket az állam, de lám, utólag mégis ki kell fizetni az árát, a tőkejuttatási kötelezettséggel.