Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

A 43. Kékszalag Telekom Nagydíj első éjszakája sokak számára emlékezetes marad. Annak, aki így is teljesíteni tudta a távot és befutott a célba, akár szép, harcos emlékei lehetnek. Természetesen aki nem boldogult az elemekkel, más szájízzel fejezte be a versenyt.

A pénteken 11 órakor a versenyt rendező Magyar Vitorlás Szövetség által megtartott sajtótájékoztatón Horváth László rendőr alezredestól, a Balatoni Viziendészeti Rendőrkapitnyság vezetőjétől megtudhattuk, hogy a rendőrség állandóan működő, a Balaton területén elszórtan felszerelt automata szélerősség-mérők adatai szerint a legerősebb széllökést Szigliget közelében mérték: 79,6 km/órásat. A szél átlagsebessége 60 km/óra volt, ami persze különösen sötétben félelmetes.  Azt is elmondta, hogy nem egy hirtelen lecsepó, váratlan viharról van szó, hanem egy az OMSZ által teljesen pontosan előrejelzett foozatos szélerősödésről, amelyre mindenki megfelelően felkészülhetett. Sajnos ő és a kollégái is azt tapasztalták, hogy sok hajóban a vitorlázók hajózótudása elmaradt az elvárhatóan szükségestől. 

A éjszakai erős szélr esélye az előrejelzésre támaszkodva a rendezőség is több módon felhívta a versenyzők figyelmét, illetve ezt a veszélyt a verseny közben is tudatta a résztvevőkkel több kör-sms. Ennek ellenére voltak olyanok, akik a veszély tudtában még a mentőmellényüket sem viselték, bár azt is egyértelműen elrendelte a veraeny rendezősége. 

Természetesen nem csak a rosszul felkészült vagy tapasztalatlan vitorlázót érheti baleset. Lévén a vitorlázás is technikai sport, bekövetkezhetnek haváriához vezető események, egyszerű anyagfáradás vagy egyéb technikai ok miatt. Tapasztalt vitorlázókkal is megesik a baj. Most például Dulin Jenő és csapata kényszerült többszörös bajnok hajójuk elhagyására, illetve a legendás háromszoros Kékszalag-győztes Tuss Miklós is hajómentésre vár törött árboccal, horgonyon állva.

Idén a Kékszalagra a vízirendészet javaslatai és elvárásai alapján új mentési terv és rendszer született, amely kitűnően vizsgázott. Ezzel persze nem biztos, hogy egyetért az, aki ugyan nem került komoly veszélybe, ám meghibásodott felszereléssel, szakadt vitorlákkal, törött árboccal várta a segítséget, kétségtelenül kellemetlen körülmények között. Ugyanakkor bizonyára elégedett a segítséggel az, aki a hajóról vízbeesve és mindenkitől távol lebegett a viharos vízen, ám a nyolc-tíz motorosból álló pásztázó mentőflotta az éjszakában is megtalálta és kimentette a hullámok közül.  

Összességében több, mint 100 hajó és legénysége (körülbelül 300 vitorlázó) kapott segítséget a mentőegységektől az egyszerű kikötőbe segítéstől a vízből mentésig. 
Néhány hajó elsüllyedt (legtöbben partközelben, a sekély vízben), több pedig horonyon várja, hogy a szél és a hullámzás csillapodtával a technikák mentésére is sor kerülhessen.

A verseny szombat reggel kilenc óráig tart. Az indulóknak több, mint fele már célbafutott (délelőtt a lista már háromszáz darab fölé ért) és még vitorláznak 
jó néhányan Balatonfüred felé. Olyan versenyzőről is tudunk, aki nem kikötőbe, hanem a nádasba húzódva horgonyon várja, hogy csökkenjen a szél ereje, mert szeretne még célba érni a szombat reggel kilenc órai zárás előtt.

Az idei viharos Kékszalagon mindenesetre több hajó futott célba, mint a tavalyi szélcsendes, árvaszúnyog invázíóval sújtott versenyen...