Siófok 6.6 • 12.6 kn
Kinek a pap, kinek a papné...
Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.
Szeptember első hétvégéje idén sem hazudtolta meg önmagát, az őszi balatoni szezon rendezvénydömpinggel rajtolt. Volt úszóverseny és hajókiállítás valamint legalább hat regatta, melyekből szabadon választhatott a nagyérdemű.
A mi választásunk, a kilenc éves ACO – FGF Közmű és Épületgépész Kupára esett. Évek óta járunk erre a versenyre, akár Kenesén, akár Lellén kerül megrendezésre. Elsősorban a kollégákkal, az üzletfelekkel való találkozás miatt választjuk ezt a rendezvényt, ahol a versenyrendezés, a vendéglátás és az évről évre ismétlődő kivalló hangulat garantálja a szórakozásunkat.
Pénteken este érkeztünk Lellére és azon nyomban egy hatalmas buliba csöppentünk. Hajnali négykor kerültünk ágyba, így a szombati 11 órás rajt komoly kihívást jelentett számunkra. A kormányos értekezletet persze lekéstük ezért jóindulatú versenytársaink eligazítása után indultunk ki a vízre, hogy elrajtoljunk a Balatonszemes és Balatonboglár között kitűzött túrafutamon. Nem túl erős, de stabilnak tűnő keleti szélben kezdtünk cirkálni Szemes felé, a bójához érve kezdett szétszakadni a mezőny, a gyorsabb hajók jelentős előnyt szereztek. A Boglárig tartó hosszú hátszél szintén több taktikai lehetőséget rejtett magában főleg úgy, hogy Lellén egy kaput kellett venni. A folyamatosan gyengülő szélben csak azok jártak jól, akik a boglári pályajel után megcélozták a déli partot és annak közelében krajcolgattak. A végjáték nagyon gyatra szélviszonyai miatt csak a mezőny egy része tudta limitidőben teljesíteni a futamot, a yardstick III. osztálynak pedig rövidíteni is kellett a pályát.
A szombati túraversenyt végül tekintélyes fölénnyel nyerte a tavalyi győztes Gardazzurra, Simó Bélával a kormányánál, ismét a Csakó Team színeiben, így idén is ők vihették haza a Közmű és Épületgépész Kupa vándordíját.
Előnyük elég volt arra is, hogy magabiztosan nyerjék a yardstick I. osztályt is, az ACO színeiben futó Sleepwalker (Székely Antal) és az Aeroplane (Márfy Miklós) előtt. Yardstick II-ben is tavalyról is ismerős csapatok állhattak a dobogóra, első helyen végzett Sáfián László Dolce Vitája a Bétatherm csapatával, megelőzve a Celsius Thermet képviselő Vangelist (Harmath Gábor) és az ACO második csapatát a Compass Imi Jé (dr. Bodnár Imre fedélzetén).
A rövidített pályát futó Yardstick III-as egységek között idén sem talált legyőzőre az FGF-es Farkas László a Lupoval, mögötte végzett a Tátrai Sándor Sasija, és a Főgáz csapata az Indra fedélzetén, Erben Hans-Peter irányításával.
A hoppon maradtakat is kárpótolta a partra érkezést követően felszolgált többfogásos vacsora. Talán a pénteki buliban szerzett „tapasztalatok” miatt a szombat este szolidabbra sikeredett, bár így kényelmesebben készülődtünk a vasárnapi pályafutamokra.
A második versenynapon reménytelennek tűnő szélcsend fogadta a résztvevőket, ezért a verseny rendezője parti halasztás mellett döntött. Sajnos délben sem mutatkozott remény arra, hogy akár csupán egy gyengeszeles futamot lehessen rendezni, így a Közmű Kupa pályafutamai idén elmaradtak. A megfogyatkozott versenyzési lehetőség ellenére ismét kifogástalanul éreztük magunkat a közmű és épületgépész ágazat tradicionális regattáján, így bizonyosan nem hagyjuk ki a jövő évi – jubileumi – tízedik rendezvényt sem.