Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.

Megelégelte a vízügy, hogy nem lehet hatékonyan fellépni a Balaton mederfeltöltőivel szemben.

Míg egy éve közmunkáshad bevetését vette tervbe a vízügyi igazgatóság az illegálisan kialakított szárazulatok és stégbejárók felszámolására, most a Belügyminisztériumtól kérik az ellenőrzések szigorítását és komoly büntetések kiszabását az illegális partfeltöltőkre.

A balatoni nádas legutóbbi felmérésekor derült ki, hogy emberi beavatkozás okozta rombolásban kirívó a balatonmáriafürdői és zánkai partszakasz, ahol egy kilométeren belül közel ötven illegális partfeltöltést vagy stéget találtak. A korábbi felméréshez képest nőtt a nádasokban elrejtett illegális vitorláskikötők száma (százas nagyságrendben bukkantak ilyenekre) és továbbra is rengeteg az illegális csónakkikötő.

A közép-dunántúli vízügyi szervezet balatoni kirendeltségének felmérése alapján közel négyszáz illegális feltöltés és 1400 engedély nélkül létesített vízi állás csúfítja a tómedret. Alig több mint egy éve írtuk meg: közmunkásokat vetnek be a vízig érő telkekhez illegálisan létesített bejárók és feltöltések elbontására. Ez azonban végül nem történt meg, nyilván többek között jogi aggályok miatt sem. 

Pécseli Péter, a vízügyi igazgatóság balatoni szakaszmérnöke akkor azt mondta: egy-egy mintaterületet kellene kijelölni (a déli parton például a máriai részt, ahol húsz méterenként akad ilyen illegális mederbetöltés) és a környezetvédelmi hatósággal, valamint a nemzeti parkkal közösen eldönteni, milyen beavatkozás történjen. A bontás után pedig jó lenne figyelemmel kísérni, hogy reagál a természet – és a tulajdonosok. Pécseli már akkor szorgalmazta: akár jogszabályi szigorítással sem ártana ezt megtámogatni....