• Kövess minket!

Egyéb

Az MVSZ évértékelő sorozat 3. része

Az MVSZ évértékelő sorozat 3. része

Dr. Kollár Lajos a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke december 3-án megjelent évértékelőjében az elmondottak részletesebb, tematikus kifejtését ígérte, amelyet versenyzőink nemzetközi eredményeinek felsorolása után az MVSz pénzügyeivel folytattunk.

Ezúttal a versenyrendszert érintő szervezeti fejlesztésekről számolunk be, a vitorlás versenykörnyezetünk javítása érdekében tervezett és megkezdett lépésekről.

A Magyar Vitorlás Szövetségnek az egyik legfontosabb feladata a magyarországi versenyrendszer jó szervezése, karbantartása és fejlesztése. Ez az a terület, amelynek hibáival és gondjaival a Szövetség minden tagja, és így minden aktív, a versenyzésben részt vevő vitorlázó közvetlenül találkozik. Fontos a pénzügyi egyensúly, az élversenyzők nemzetközi szereplése, az utánpótlás fejlesztése, de a vitorlázók többsége az MVSz tevékenységét a kis- és nagyhajós versenyeken való részvétel közben tapasztaltak alapján ítéli meg.

A magyar vitorlázás versenyrendszerében átfogó, minden területet felölelő változtatás évek évtizedek óta nem történt. A megtett intézkedések részterületeket érintettek, a rendszer komplex, átgondolt stratégián alapuló fejlesztésére nem volt példa. Természetesen voltak fontos részintézkedések – mint például a nagyhajós osztálypolitika kidolgozása, vagy az utánpótlás-nevelést segítő műhelymunka-támogatás rendszer – de ugyanakkor az elmúlt két évtizedben sajnos kidolgozott stratégia hiányában jónéhány alapos munkával felépített bizottsági javaslatcsomagot utasított el az aktuális elnökség ilyen-olyan okokkal.

2012-ben egy évre új elnököt és elnökséget választottak a Vitorlás Szövetséget alkotó tagegyesületek. Dr- Gál András Levente a Festetics-tervet tette az asztalra, és ezzel nyerte el a tagság bizalmát- Vagyis általános igény mutatkozott átfogó stratégiára, vitorlás sportunk sokoldalú és tudatos teljes megújítására.

2013-ban a rendes tisztújító közgyűlésen a tagság nagy többsége ismét váltásra szavazott. Az új Dr. Kollár Lajos vezette MVSz elnökség a Festetics program egyik-másik előremutató elemének felhasználásával új, a választási ígéreteinek megfelelő stratégiát alkotott. Ennek megvalósítása van most folyamatban.

Versenyrendszer karbantartása, adminisztráció, osztálypolitika összehangolása
Az ezredfordulón óta eltelt időszakban és különösen az utóbbi években a gazdasági válság és átalakuló életünk, sokak csökkenő szabadideje, illetve számos egyéb, a vitorlás sporton kívül álló tényező miatt az aktívan versenyzők létszámnövekedése megállt. Egyes hajóosztályok ugyan felvirágoztak, de különösen néhány nagyhajós osztályban vészesen lecsökkentek a mezőnyök.

Ezeket a változásokat nem követte a versenyrendszer átalakítása, sőt, az lassanként elavultá, átláthatatlanná és szakmailag is ellentmondásossá vált.

Vegyes, nem összeillő hajókból álló osztályok alakultak ki meghívásos alapon. Néhány nagyhajós osztályszabályzatban pontatlan megfogalmazások szerepelnek, és az egyéni érdekeken alapuló értelmezések erős ellentéteket szültek az adott osztályszövetségen belül. Többször előfordult az is, hogy évközi, egyedi kérések alapján ellentmondásos módosításokat fogadott el az MVSz vezetése. Keveredtek a hajóosztályok és előnyszámítási tendszerek fogalmai.

Miközben néhány hajóosztály tagsága példamutató összefogással szervezi saját életét, többeknél egyre szaporodtak a problémák. A rendezetlen helyzet az egyéni érdekek érvényesítését teszi lehetővé, amit aztán az ezeket a saját bőrén tapasztaló vitorlázó – nem alaptalanul – természetesen az MVSz hibájaként, rossz működéseként fog fel.

Ezek a hibák és kedvezőtlen tendenciák nem orvosolhatók részterületeket érintő rendelkezésekkel, csak egy világos stratégia mentén haladó komplex fejlesztés végrehajtásával, amelyben az egymástól látszólag független kérdések lehető legjobban összehangolt megoldására törekszünk.

Ide tartozik tehát az MVSz különféle szabályzatainak korrekciója, a Szövetség hierarchikus rendszerével és alapszabályával történő összehangolása. A ranglista és minősítésszámítási rendszerek felülvizsgálata, ésszerűvé, átláthatóvá és naprakésszé tétele. Az ehhez elengedhetetlenül szükséges számítástechnikai háttér megteremtése sem várhat tovább.

Jó példázza a kusza helyzetet a ranglisták számítása és működése. A nagyhajós ranglisták egyszerűen nem jelentenek komoly ösztönző erőt a versenyeken való részvételre, holott ez lenne a fő céljuk. A ranglista és minősítési rendszer céljáról, működéséről sok versenyző soha nem is értesült.

A nagyhajós ranglistaszámítások körüli problémák nem hozhatók helyre egymásra mutogatással, részmegoldásokkal. A helyzet amolyan igazi „a tyúk volt előbb vagy a tojás” kérdésre hasonlító probléma, ezért – mint oly sok minden a vitorlás sportban – csak komplexen oldható meg. A szakmailag nehezen magyarázható, és bonyolult módon számolható rendszer naprakészen nem működtethető. A versenyeredmények rendkívül nagy energiákkal manuálisan elvégzett, ezért időigényes feldolgozása miatt az MVSz irodában dolgozók legnagyobb igyekezete mellett is csak körülményesen, lassan volt képes teljesíteni adatszolgáltatási kötelezettségeit.

De ha a ranglista vagy minősítésszámítás nem naprakész, és az eredményekkel a tagság csak a versenyek lebonyolítása után hónapokkal találkozhat, akkor nem csak a versenyeken való részvételhez nem ad ösztönző erőt, de a rendező egyesületek sem törik össze magukat a versenyeredményeknek az MVSz-be történő mielőbbi eljuttatásával.

Ha pedig az aktuális eredmények elérhetősége és feldolgozottsága alacsony színvonalú, akkor nem nyújt segítséget az osztálykapitányoknak sem, akiktől az osztályuk életének aktív szervezését, például a tagok versenyeken való részvételre ösztönzését várjuk.

Így aztán az osztályszövetségek többsége sem teljesítette kötelezettségeit (tisztelet a kivételeknek!). Nem küldték el a kiválasztott ranglistaversenyeket, nem történt naprakész ranglistaszámítás, ami az ő feladatuk volt, illetve nem publikálták a ranglisták aktuális állását

Ha a ranglisták nem töktik be a versenyeken való részvételre ösztönöző szerepüket, akkor az a várakozás is megbukik, hogy a résztvevők természetes koncentrációja révén az évente megrendezett rengeteg verseny közül automatikusan kiemelkedjenek és megerősödjenek a legjobbak és elsorvadjanak a gyengébbek.

Ezzel pedig már a gazdaságossági kérdésekhez értünk. Vagyis a kuszaság a gazdaságosan megrendezhető és a szponzorok bevonását segítő módon jól kommunikálható versenyek szaporodását akadályozva a vitorlás sport működését és fellendülését már a források bevonásának oldaláról is fékezi.

A helyzet megoldása csak olyan keretek, rendszerek közel egyidejű felállítása lehet, amely ösztönzi az osztályokat, és ezen keresztül az egyéneket is, hogy a saját vitorlás életük megszervezésére energiákat mozgósítsanak magukban és vonjanak be kívülről. A Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége és dolgozói ezeknek a kereteknek a felállítására és komplex megvalósítására törekszenek. A 2014-es évben számos olyan lépés történt, amelyek már láthatóvá tették az elképzelt szerkezet vázát.

2015: A nagyhajós bajnokságok új rendszere
Ennyire mélyponton, mint 2014 nyarán talán még soha nem volt a nagyhajós vitorlázás! 2010-hez képest összességében közel ötven hajóval kevesebb állt rajthoz a nagyhajós osztályok bajnokságain, az előnyszámításos kategóriákban pedig szinte megszűnt a bajnokság.

Az összesen 32 lehetséges nagyhajós bajnokságból (ide sorolva a nem olimpiai ISAF osztályokat is) mindössze 20 volt eredményes! Tizenkettőből csak kettő esetében (Elliott 770 és Sudár Regatta) volt a kudarc oka szélhiány a bajnoki héten, a többi osztálynál nem jött össze a minimálisan szükséges résztvevő hajó.

Ezért az MVSz elnöksége új nagyhajós versenyrendszert állított fel. Elképzeléseik célja az inaktív osztályok kiszűrése a versenyrendszerből, a versenyzők aktivitásának ösztönzése és részvételük szervezése az osztályok által kiválasztott ranglista versenyekre. Cél az osztályszabályzatok pontosítása, illetve a sportági bajnokságok értékének, elfogadottságának növelése.

Hajóosztályok, bajnokságok
A versenyrendszer korszerűsítése érdekében az MVSZ elnöksége Versenyfejlesztő csoportot állított össze, amelynek a szerepe átmeneti. A bizottságban tag Tusnai Gabi, mint a Versenybíró bizottság elnöke, Hantó István, a Versenyrendező bizottság elnöke. Benne van Soponyai Géza a Nagyhajós, Csernussi Gábor a Technikai bizottságot képviselve, Váradi Imre, Böröcz Bence, valamint Holczhauser András főtitkár és Brencsán Ábel versenysport menedzser. Feladatuk a hazai osztálypolitika és versenyrendszerre vonatkozóan átfogó fejlesztési javaslatok megfogalmazása az elnökség felé, figyelembe véve a hatályos törvényeket, rendeleteket, szabályzatokat.

A bizottság Böröcz Bence alap elképzelését alapul véve „Hajóosztályok az MVSz versenyrendszerben” címmel október 1-én adta közre elképzeléseit, amelyre alapozva az MVSz a 2015-ös szezonra a nagyhajós bajnokságok új rendszerét vezette be.

Ezentúl a hajóosztály státusz nem lesz állandó, arra minden évben újra kell pályázni. Mindig október 31-ig kell igazolnia az osztálynak, hogy teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a Magyar Vitorlás Szövetség előír. A pályázatban meg kell nevezniük az osztálykapitányt, a felmérőt, és elérhetőségüket, leadni egy érvényes, a technikai bizottság által elfogadott osztályelőírást, és mellékelni legalább egy érvényes osztálygyűlés jegyzőkönyvét. Emellett igazolni, hogy a lefutott szezonban a bajnokság mellett a hajóosztály által előre meghatározott három fő ranglistaversenyen is a bajnokságokra meghatározott minimális létszámban részt vettek. Ez a 10 méternél rövidebb hajók esetében 8, a tíz méter felettieknél 6 hajó. Amennyiben ezeket a feltételeket teljesítik, akkor az adott évadra a hajóosztály státuszuk élő, és nekik rendez az MVSz nemzeti bajnokságot.  Amelyik osztály ezt nem teljesíti, annak csak flottabajnoksága lesz.

A új rendszer igyekszik aktivitásra, szervezettségre késztetni az osztályokat. Ha éppen most nincs, akkor találjanak maguknak olyan kapitányokat, akik vállalják a szervezőmukát a közösségükért, a vitáikat pedig rendezzék egymás között, mert ha több irányba mennek, széthúznak, akkor elveszítik az osztály státuszt! Jól látszik, hogy azok, akik eddig is így működtek, sikeresek. A versenyeiken, bajnokságaikon a létszám nem esett vissza, és jól érzik magukat együtt, örömmel versenyeznek.

Az új rendszer bevezetésének fontos eleme volt a konzultáció az osztálykapitányokkal. A három konzultáción többségében nagyon pozitívan fogadták az új javaslatokat. Látszott, hogy pontosan érzik, tudják, hogy lépni kell, örülnek és abszolút együttműködők. Módosító javaslataik bekerültek az anyagba.

Folytatás
A folytatásban - az évértékelő sorozathoz kapcsolódó következő cikkeinkben - szó lesz a Technikai bizottság kibővítéséről, munkájuk átláthatóvá tételéről. A ranglista és minősítés számításának korszerűsítéséről és a tagnyilvántartási rendszer átalakításáról. Mindehhez kapcsolódik az Alapszabály korszerűsítésének igénye. Ehhez is folyamatban vannak az előkészítő munkák.

Az évértékelő sorozatban, illetve ahhoz kapcsolódva a jövőbeni terveket ismertetve még szó lesz a túravitorlázókról, az MVSz versenyrendszerén kívüli eseményekről, a potenciálisan elérhető vitorlázók bevonásáról. Nem utolsó sorban pedig a kis tavak támogatásáról. 

Komoly változások történnek az edzőképzésben, a vitorlás oktatás rendszerében. Nagymértékben nőtt az MVSz együttműködése a Nemzetközi Vitorlás Szövetséggel. Vagyis a sportdiplomáciai tevékenységünkről, és ennek hazai hatásairól is van mit elmondani a cikksorozat következő részeiben.