• Kövess minket!

Hazai

A vitorlázás szociális és emocionális oldala

A vitorlázás szociális és emocionális oldala

A vitorlázás szociális és emocionális oldala

Rengeteg sport létezik, de a vitorlázáshoz hasonló valószínű egy sem. A vitorlázás több mint a készségek és a sratégiák összessége. A vitorlázás olyan értékeket tanít ami egyedülálló sportolóvá teszi a vitorlázókat. Talán nincs még egy olyan sport amely ennyire összetett, ennyire változik, ami folyamatos koncentrációt és alakalmazkodást igényel. Manapság a vitorlázást is és a sportok nagy részét fizikális oldalról közelítjük meg, de ami ennél is sokkal fontosabb lehet, hogy szociális és emócionális oldalról, mit is jelent (mit ad) ez a csodálatos sport.

Küzdelem

Ha azt mondjuk minden sport kínál leckét kűzdeni akarasból, a vitorlázásra ez különösen igaz. A vitorlázás olyan sportág, amely sokkal nagyobb belső erőt igényel, mint a legtöbb, mert ebben a sportban a vitorlázó a természet mérhetetlen erőivel kell hogy harcoljon. Gondoljunk csak bele mit kell lekűzdenie egy kezdő vitorlázónak amikor erős szélben több méteres hullámokban ismeretlen vizeken kell vitorláznia. Egy biztos ott megtanul harcolni (küzdeni az elemekkel) akármennyire is kényelmetlen ez számára. Ha esetleg még fel is borul ilyen körülmények között akkor is vissza kell állítani a hajót és vitorlázni tovább.

Magabiztosság

A legtöbb vitorlázó pályafutása az Optimist hajóosztályban kezdődik. Az OP egy egyszemélyes osztály amely megköveteli a hat hét éves gyerekektől, hogy önnálló döntéseket hozzanak. Lehet hogy nem mindig jók ezek a döntések de mindenképpen a gondolkodásra késztetik a fiatal vitorlázókat, önbizalmat adnak és magabiztossá teszik őket.  “Ha egyszer már lekűzdöttek több méter magas hullámokat akkor bármire képesek lesznek”

Csapatmunka

Azt gondolhatjuk, hogy a vitorlázás egyéni sport, de a legegyszerűbb példával élve ki tudja a kis Optiját egyedül vízre tenni gyerekkorában? Valaki biztos lesz aki segít majd. Az idő múlásával nagyobb hajókon rájövünk arra, hogy a csapatmunka nem csak a hajó sebességének a javítására szolgál, hanem arra is hogy nap mint nap tanuljunk valamit a másiktól. Az idei évben is halhattuk például Berecz Zsombortól, hogy a Finn Dinghy Világbajnoki címe mögött is szintén egy komoly csapat áll ami segített neki elérni ezt az eredményet.

Megtanulni veszíteni

Más sportban is igaz hogy meg kell tanulni veszíteni, de talán a vitorlázásban ez mégjobban igy van. Nincs állandó szél, a pályán a feltételek állandóan változnak. A versenyek általában több naposak ahol a gyenge széltől a viharig bármi előfordulhat. Ezen változások eredménye az, hogy egy versenyen folyamatos helycserék vannak és az elsőből is lehet utolsó vagy fordítva.

Barátság

Talán az egyik legfontosabb hozadéka ennek a sportnak is a barátság. Gondoljuk csak el hogy akár szélcsendben akár viharban vitorlázunk, az együtt átélt élmények a barátságokat általában csak erősítik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vagy nemzetközi versenyeken mennyi új barátság “köttetik”, hiszen ezekkel az emberekkel minden hétvégén küzdünk a vízen.

Érzelmek kezelése

Ahogy fentebb említettem a vitorlásversenyek eredménye és az időjárás is megjósolhatatlan. A győzelem vagy vereség nagyrészben fejben dől el, ezért fontos megtanulni kezelni az érzelmeinket. Amikor vitorlázunk és azt érezzük valamiért nincs meg a sebességünk, takarásban vitorlázunk, stb akkor is tudnunk kell nyugodtnak maradni, mert csak nyugodt tiszta fejjel öszpontosítva fogunk tudni jól vitorlázni. A nap végén általában azok a győztesek akik végig öszpontosítva az érzelmeiket kordában tartva tudnak vitorlátni.

Türelem

Akár egy tökéletes manover kidolgozásához, akár a következő szélforduló kivárásához is türelem kell. Egy manőver megtanulásához több hét hónap szükséges amíg nem lesz tökéletes amit következetesen fell kell építeni ehhez is kell türelem.

Sportszerűség

Ha elütünk egy pályajelet, vagy nem adunk meg egy útjogot, tisztában vagyunk a következményekkel, meg kell csinálnunk a büntetésünket, különben kizárnak a versenyből. Minden vitorlázó tisztában van azzal hogy nem lehet minden futamot megnyerni, de ami a legfontosabb a parton és a vízen egyaránt az a Fair küzdelem és a szabályok betartása.

Ehhez csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy fiatal vitorlázóként egy díjkiosztón hallottam egy remek mondatot Holovits Györgytől aki akkor nyerte meg huszon egynéhányadik magyar bajnoki címét:

Ha nem tartjuk be a szabályokat akkor nincs játék

Felelősség

A vitorlázásban meg kell tanulni önállóan és felelősségteljesen gondolkodni és viselkedni. Ha elindulunk a vízre senki nem fogja helyettünk betenni a napszemüvegünket a kesztyűnket erről mind nekünk kell gondoskodni. Sőt arról is hogy a hajónk mindig tökéletes versenykész állapotban legyen. A verseny során pedig önállóan kell meghozni akár vitorlaállítási akár taktikai döntéseket.

Fegyelem

Hasonlóan a többi sporthoz a vitorlázás is természetéből adódóan időigényes sport. Ha hobbi szinten űzzük akkor is minden hétvégén a vízen vagyunk márciustól novemberig, amely időt a családtól, a barátoktól, az iskolától vagy a munkahelytől  veszünk el. Ez a szoros időbeosztás megtanítja a sportolókat priorizálni, hogy mikor és mire jut idő ami rettentő nagy fegyelmet igényel.