• Kövess minket!

Bulvár

Föld és Víz között

Föld és Víz között

Föld és Víz között

Balogh Attila Zsombor a kikötőépítés egyik mintaprojektjét szerette volna létrehozni diplomamunkájában, amelyben az ember és víz kapcsolata oly módon kaphat hangsúlyt, hogy közben a természet a lehető legkevesebb kárt szenvedi. Fontos felvetés ez manapság, mikor a Balaton partján sorra épülő kikötőket leginkább csak a gazdasági szempontok befolyásolják.

Gyerekként édesapámmal, később családommal és barátokkal nagyon sokat jártam vitorlázni a Balatonra. Ennek az élménynek köszönhetően a vitorlázás számomra hobbiból versenysporttá vált az elmúlt tíz évben. A víz szeretete miatt fontos volt számomra, hogy diplomamunkám témája is a Balatonnal és a vitorlázással kapcsolatos legyen. A balatoni kikötőket az elmúlt években folyamatosan felújítják vagy átépítik. Az átalakulást leginkább gazdasági szempontok határozzák meg, amelyek nem mindig a kialakult környezetet és annak érdekeit tarják szem előtt.

Diplomamunkámban szerettem volna olyan mintaprojektet létrehozni, amely tiszteletben tartja a kialakult környezetet és közben kapcsolatot teremt az ember, a természet és a víz között.

Tervezési helyszínként olyan kikötőt kerestem, melynek mérete és nem túl frekventáltelhelyezkedése még őrzi a régi családias kikötők hangulatát. Így esett a választásom Ábrahámhegyre.

Ábrahámhegy festői környezetben fekszik, a Balaton északi partján a nyugat felől magasodó Örsi hegy és a Tapolcai – medence tanúhegyeinek karéjában, a Burnót patak völgyében megbúvó 550 fős település, Révfülöp és Badacsony között

Sokáig a Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye volt. Egyrészről azért, mert hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így a klímája melegebb a környezeténél. Fövenyes partját pedig a gyorssodrású Burnót pataknak köszönheti, mely a Káli medencéből felszedett homokot a torkolatnál rakja le.

A településen az 1960 – as évek végén a part államosítása és parcellázása megváltoztatta az addig kialakult partszakaszt. Ennek eredményeképpen napjainkban a strandon kívül, nem lehet lejutni a Balatonpartra. Választott témámmal, a tervezett épületekkel a kikötő és környezetének rendezésére, valamint a vízparti kapcsolat bővítésére keresek megoldást.

A tervezést megelőző helyszíni bejáráson azt tapasztaltam, hogy a kikötő hangulatát erősen meghatározza a természetközeliség. A kikötő területe, mérete és rejtett elhelyezkedése miatt, vadregényes és szinte érintetlen.

A Kikötő működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása mellett az értékes zöld felületek megőrzése volt a célom. A beépített területeket csak minimális mértékben szerettem volna növelni. Az ingatlan melletti terület használatával a hasznos partszakaszt bővítettem. A vízpartot nem beépítve inkább a természettel együtt élve szeretném visszaadni az embereknek.

A nádasban elhelyezett stégek, valamint a palló járdák jellegzetes elemei a helynek. Az apartmanok alap gondolatát is a növények között elbújó stégek adták. A régi nádvágók épületeihez hasonlóan, vízen álló épületeket terveztem. A vízre helyezett „házak” lehetőséget nyújtanak az ide látogatók részére a természet szinte közvetlen megélésére, az élővilág megfigyelésére, az elszigetelt part használatára. A növényzetben megbújó épületekhez a nádas között kanyargó ösvényeken juthat el a vendég, megidézve a csónakok és horgász stégek csapásait.

Az apartmanok elhelyezése és formája a Balatonon úszó vitorlák sziluettjét idézi. Ahogy a horizonton szétszóródó hajók, úgy úsznak az egymás mellett álló apartmanok a víz felett. Ahogy az apartmanok a vízen szétszóródó vitorlásokat, úgy a főépület tömege a nap végén visszatérő és egy helyre gyülekező vitorlások látképét eleveníti meg. Az egymás mellé beálló hajók vitorlái szinte összeérnek a fehér formák egy egységgé állnak össze és alkotnak egy egészet. A különálló épületrészeket a Balaton horizontjaként kifeszülő tető fogja össze, létrehozva fedett – nyitott tereket.

 

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Ferencz Marcelnek, aki konzulensként lényegre törő meglátásaival, pozitív hozzáállásával és építő kritikájával támogatott a tervezés folyamata alatt.

Balogh Attila Zsombor

SZIE – Ybl Miklós Építésztudományi Kar, Msc