Siófok 6.6 • 11.6 kn
Félmilliárdos halbölcsődét építenek 10 ezer köbméter kőből a Tihanyi-félsziget partjainál
Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában.
Félmilliárdos halbölcsődét építenek 10 ezer köbméter kőből a Tihanyi-félsziget partjainál
Valami hatalmas építkezés zajlik a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán a Sajkodi sorként ismert sétaút előtt. Nagy uszályokról markolóval követ pakolnak a Balatonba, írta egyik olvasónk. Mint kiderült, mintegy 10 ezer köbméter kőből mesterséges zátonyokat, “akadókat” építenek ívóhelynek a halaknak.
Kérdéseinkkel és a kapott képpel, videóval a Balatont jogilag és gyakorlatilag kezelő siófoki Balatoni Vízügyi Kirendeltséghez fordultunk. A válasz nem tőlük, hanem felettes szervüktől, az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól érkezett.
– Nem minket kell keresni, mert semmilyen közünk nincs az esethez. Nem vízügyes munka folyik ott semmilyen szinten. Tudunk róla valamilyen szinten informálisan, de nem nyilatkozom róla, mert semmilyen közünk sincs hozzá. Nem mi vagyunk sem a megbízók, sem akik ott dolgoznak – pattintott le bennünket kedvesen Siklós Gabriella szóvivő. Mint később kiderült, a “semmilyen szinten nincs közünk hozzá” és a “tudunk róla informálisan” kijelentés még enyhén szólva is messze állt a valóságtól.
Szerencsére teljesen más fogadtatásban volt részünk a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságnál.
– A vízi munkavégzést Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedési Főosztálya engedélyezte. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság már ellenőrizte a vízi munkavégzés jogszabályi kritériumainak teljesülését, és jogsértést nem fedett fel. A munkavégzés célja egyébként a halak számára kialakított mesterséges ívóhelyek létesítése – válaszolta kérdéseinkre a kapitányság vezetője.
Horváth László rendőr ezredes egyúttal elküldte azt a hajósoknak szóló hirdetményt is, amit az engedélyező hatóság a víziközlekedésben érdekeltek tájékoztatására a munkavégzés helyéről, körülményeiről, céljáról és a vele kapcsolatos előírásokról kiadott. A tájékoztatóban található térkép alapján készítettük el térképes illusztrációnkat a munkavégzés, illetve a mesterséges ívóhelyek tervezett helyéről.
A vízirendőrséghez küldött kérdéseinkkel párhuzamosan a Köztársasági Elnöki Hivatalt is megkerestük, mivel horgászoktól olyan tippet kaptunk, hogy talán Áder János köztársasági elnökkel lehet kapcsolatban a munka, akinek ez a környék az egyik kedvenc horgászhelye.
– A Sajkodi sor előtt folyó balatoni munkálatokról nincs információnk. Kérdéseivel, kérem forduljon a Magyar Országos Horgász Szövetséghez – tanácsolta Altorjai Anita, a KEH sajtóigazgatóságának vezetője.
Természetesen meg is tettük, de ez mindeddig nem vezetett eredményre. Közben mégis bezárult a kör, mert a vízirendőrségtől kapott információk alapján felvettük a kapcsolatot Budapest Főváros Kormányhivatalával is, ahonnan másnap a válasz is megérkezett.
– A Balatoni Hajózási Zrt. (mint kivitelező), a Tihanyi-félsziget körül több helyszínen folytat halak mesterséges ívó helyeinek telepítésével kapcsolatos vízi munkát. A süllők szaporodását, a biodiverzitást növelő és fenntartó fenékkőszórások létesítésével járó hajózási tevékenységhez a Magyar Országos Horgász Szövetség kérelmére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség adott vagyonkezelői hozzájárulást. A területen létesítendő műtárgyak (lásd: fenékkőszórás) nem vízjogi engedély köteles létesítmények. Tekintettel arra, hogy a tevékenységre mind a vagyonkezelői hozzájárulás, mind az egyéb kötelező jogszabályi feltételek fennállnak, ezért hivatalunk engedélyezte a vízi munkavégzést a Balaton jelölt szakaszán. A hivatal által kiadott engedély a hajózási tevékenység végzésére és a vízi közlekedés forgalmi szabályozására vonatkozik. A tevékenységről, valamint annak pontos helyéről a hivatalos tájékoztatást a Hajósoknak szóló hirdetményben hivatalunk a jogszabályban előírt módon közzétette – írták válaszukban.
Egy kormányhatározatból közben az is kiderült, hogy a mindeddig hallgató MOHOSZ a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel konzorciumban nyert támogatást a projektre, ezért ott folytattuk a tájékozódást. Kérdéseinkre választ is kaptunk, és ezzel egy időben a saját oldalukon is elhelyeztek egy ismertetőt a munkákról.
Mint Nagy Gábor horgászati ágazatvezetőtől megtudtuk, a projekt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Szent István Egyetem hármas konzorciumában zajlik. A munkálatok célja új ívó- és élőhelyek létrehozása több balatoni halfaj számára.
– A Balatonban található köves „akadókon” tapasztalataink szerint a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle is ívik. Ezen fajok szaporodását segítik elő az új ívási felületek, továbbá az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések, ennélfogva a produkció növekedését várhatjuk a beruházástól. Az akadók élőhelyet biztosítanak alacsonyrendű táplálékszervezeteknek, emellett vándorkagylóval sűrűn belepettek, így ideális táplálkozó helyül szolgálnak a pontynak, és több keszegfélének is. Összességében elmondható, hogy a Balaton egyéb, homogén aljzatú medréhez képest az akadók nagyban emelik a biodiverzitást, szerepük – balatoni léptékkel mérve – a tengeri korallzátonyokhoz hasonlítható – írta az ágazatvezető.
Megtudtuk tőle azt is, hogy a projekt során 8 db víz alatti kövezés jön létre, melyek mérete 800 és 1600 m2 közötti. Egy-egy akadóhoz 1000-1300 m3 térfogatú vízépítési terméskövet használnak fel. A MAHOP által nyújtott támogatás a 8 önálló projekt 491,5 millió forintos összes beruházási értékének 50%-át finanszírozza, a másik 50%-ot a konzorciumi tagok saját hozzájárulása fedezi.
Megkérdeztük azt is, hogyan érinti mindez az érintett területen a horgászati lehetőségeket.
– Az ívási időszakban időszakosan kíméleti területet jelölhetünk ki az akadóknál, de ezen kívül a horgászati lehetőségek változatlanok lesznek – válaszolta Nagy Gábor.
A hajósoknak kiadott hirdetmény szerint május 31-éig tart az akadók építése. Az összesen mintegy 10 ezer köbméter követ információink szerint az egyik alsóörsi vitorláskikötőben rakják uszályra, hogy az építkezéshez szállítsák. A Községi strand bejárata és a móló előtt elhaladó kőszállító kamionok már most is nagyon megterhelik az ilyen funkcióra alkalmatlan Vasút utcát.
A tavasz beköszöntével további problémákat okozhat, hogy a strandot és vitorláskikötőket kiszolgáló Vasút utca egyúttal a Balatoni Bringakör falun átmenő részének egyik szakasza is. A parkoló autók miatt már eddig is sok gondot okozott a bicikliseknek ez a szakasz, a kőszállító teherautók közlekedése akár életveszélyes helyzetek is teremthet.
Budapest Főváros Kormányhivatalától kapott információk alapján cikkünk elkészítése után újabb kérdésekkel kerestük meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget. Pénteken kora délután a válaszokat is megkaptuk a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól. Ezeket a kérdéseinkhez illesztve olvashatják.
Ha nem is engedélykötelesek a munkák, Önök vagyonkezelőként vélhetően fontosnak tekintik, hogy a Balaton működésében ne okozzon károkat, akár visszafordíthatatlan negatív folyamatokat egy ilyen nagy horderejű beavatkozás. Ezért kérem, válaszoljanak a további kérdéseimre.
– Végeztek-e, végeztettek-e számításokat arról, hogy a Balaton medrének egy ilyen jelentős átalakítása hogyan befolyásolja a víz, illetve az iszap áramlását az érintett területen, és ez milyen kihatással lehet a térségben lévő strandokra – sajkodi, örvényesi, balatonudvari, balatonakali községek strandjaira? – Ha végeztek ilyen számításokat, kik végezték ezeket, és milyen eredményre jutottak?
– A biodiverzitást növelő beavatkozás áramlási holttérben, a mederfenéken történik, hatása a számítási hibahatár alatt van.
Választ kértünk arra is, hogy egy ilyen nagy mennyiségű berakási, szállítási munkához kell-e valamilyen engedély. Ha igen, vagyonkezelőként Önök adtak-e ki ilyent, és az engedélyes rendelkezik-e a parti kapcsolat használatához szükséges engedéllyel?
– Mivel rendszeres és folyamatos kőberakásra az alsóőrsi kikötő nem alkalmas, ugyanakkor máshol nincs lehetőség a kőbeszállításra, ezért a sikeres rehabilitáció érdekében a vízügyi igazgatóság, meghatározott feltételekkel egyszeri berakodásra adott ki engedélyt – válaszolta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól Németh Tímea PR referens.
Forrás: Balatontipp.hu
Szerző: Győrffy Árpád
